"Rejtett aknák" feltárásával kecsegtet Varga Mihály

Közel 300 milliárd forintba kerülnek azok a döntések, amelyekre nem biztosított fedezetet a Bajnai-kormány - állította az [origo]-nak Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. Varga keddre készül el azzal a jelentéssel, amely a kormány által problémásnak tartott ügyeket, az úgynevezett költségvetési csontvázakat sorolja fel. Varga szerint "jónéhány rejtett aknát" találtak a minisztériumoknál Orbán Viktorral.

Varga Mihály

A gazdasági tényfeltáró bizottság jelentése keddre készül el teljesen, a kormány várhatóan szerda-csütörtökön ismerteti azt - mondta az [origo]-nak hétfőn Varga Mihály, a gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Varga szerint a jelentés 70-75 oldalas lesz, azt teljes egészében nyilvánosságra fogják hozni.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője múlt héten azt közölte az [origo]-val: a kormányfő Varga Mihállyal együtt az elmúlt hetekben végiglátogatta a minisztériumokat. A látogatás során állapotfelmérést kaptak az egyes tárcákról. "Számos olyan gyanús ügy került elő, amelyeknek komoly költségvetési kihatásuk is van. Ezeknek az újabb csontvázaknak a vizsgálata, elemzése még folyamatban van" - írta válaszában Szijjártó, részleteket azonban nem árult el az eredetileg augusztus végére ígért jelentésről.

Vasárnap a Hír Tv-nek Varga Mihály azt mondta: körülbelül hatvan, a költségvetést terhelő tétel került elő a kormányfő minisztériumi látogatásai során. Példaként említette, hogy Bajnai Gordon még kormányfőként Washingtonban úgy ajánlotta fel, hogy további csapatokat küld Magyarország Afganisztánba, hogy az ígéret költségvetési tétele nem volt megtervezve. Hozzátette: több minisztériumnál is olyan autóbeszerzések történtek, amelyek rendkívül előnytelen lízingszerződéseket tartalmaznak.

280-290 milliárdnyi csontváz

Varga hétfőn az [origo]-nak azt mondta: jónéhány rejtett aknát találtak, a munkatársai még vizsgálják, hogy a jelenlegi közel 60 ügy mellé hozzátegyenek-e további 15-20 ügyet. Említett néhány konkrét példát is arra, hogy milyen ügyek szerepelnek majd a jelentésben. Ilyen szerinte a Forma-1 támogatása. Az állam fizet a Forma-1 jogaiért, de idén kiderült, hogy az árfolyamingadozás miatt ez 1,3 milliárd forinttal többe fog kerülni, mint amivel a korábbi MSZP-vezetésű kormány számolt. Varga a csontvázak közé sorolta az egyházi iskolák finanszírozását is, a jogszabályok alapján 4 milliárd forinttal több járna az egyházi iskoláknak, mint amennyivel a Bajnai-kormány számolt. Ebből a Fidesz idén 1 milliárd forintot pótolni fog - mondta Varga. Bajnai afganisztáni felajánlásáról azt mondta, hogy annak 8,8 milliárd forint lesz a költségvetési vonzata.

Varga felsorolta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását is, az ügy - amely miatt az ügyészség is nyomoz- többmilliárdos kárt okozott az országnak. 20- 25 milliárdra tehetők Varga szerint a Vértesi erőmű problémái. Kapolyi László korábbi szocialista képviselő cége, a System Consulting Zrt. még 2008-ban villamosenergiát rendelt a Vértesi Erőműtől. Az energia nagyobb részét az erőmű a piacon vásárolta meg, a System Consulting azonban "gazdasági lehetetlenülésre" hivatkozva elállt az üzlettől, így a Vértesi Erőmű is felmondta a kereskedőkkel kötött megállapodásokat. A kereskedők beperelték az erőművet, és egy esetében már meg is ítélték a kártérítést.

Varga azt mondta az [origo]-nak: az feltárt ügyek költségvetési vonzata 280-290 milliárd forint, ami a GDP 1,2-1,3 százalékát teszi ki. Varga kijelentette: ennek ellenére tartható lesz a 3,8 százalékos költségvetési hiány a kormány intézkedéseinek köszönhetően. Az államtitkár a kormányfő által június 8-án bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervre utalt.

Augusztus utolsó hétvégéjén Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos a Vasárnap Híreknek adott interjúban arról beszélt: a kormányváltás előtti hetekben ugyan voltak csúszások a magyar költségvetésben, de az Európai Unió nem tud semmilyen csontvázról. Varga erre hétfőn az [origo]-nak úgy reagált: ha nem lennének a csontvázak, akkor az EU és az IMF delegációja júliusban, amikor itt járt, a 200 milliárdos bankadó helyett nem kért volna megszorításokat. Varga szerint az EU is tisztában van azzal, hogy rendkívüli intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy tartható legyen a  költségvetési hiány.

Fordulat a kommunikációban

Varga június elején jelentette be, hogy elkészült a tényfeltáró bizottság első részjelentése. Azt mondta, a jelentés szerint az előző kormány sokkal rosszabb helyzetet hagyott maga után, mint amilyet kommunikált. Varga azt mondta: nem igazak az előző kormánynak a közlekedési vállalatok - a BKV, a MÁV, a Malév - kiadásaira vonatkozó adatai. A bizottság szerint nagyságrenddel térnek el a valóságtól a tb-alapokra, az önkormányzatokra vonatkozó adatok is. A bizottság legsúlyosabb megállapításai közül a Malév 50 milliárd forintos viszont garanciáját, a Külügyminisztérium 7 milliárd forintos nemzetközi tagdíjtartozásait és a MÁV többmilliárd forintos adóságát emelte ki.

A kormány a jelentés megállapításaira hivatkozva jelentette be pár nappal később a 29 pontos gazdasági akciótervet. A kormány szerint az akciótervre azért volt szükség, hogy tartani tudják az előző kormány által meghatározott 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt. Ez fordulatot jelentett a Fidesz kommunikációjában, a párt ugyanis korábban arról beszélt, hogy akár 6-7 százalék is lehet az idei hiány.

Orbán még március elején jelentette be, hogy Varga vezetésével gazdasági tényfeltáró bizottságot hoznak létre. A Fidesz szerint erre azért volt szükség, mert az előző, az MSZP és az SZDSZ által támogatott kormányok több esetben nem árulták el a valódi gazdasági adatokat. A párt a választási kampányban többször arra hivatkozva nem nyilatkozott konkrét terveikről, hogy előbb meg akarják várni a bizottság jelentését.