Egy 326 ezer forintos gyerekágy a legkisebb csontváz Varga szerint

Varga Mihály szerdán délután jelentette be, hogy 63 "csontvázat", vagyis komoly költségvetési kockázatokat talált az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság. A jelentésre hivatkozva Varga azt mondta: az ország rosszabb helyzetben van, mint azt a Bajnai-kormány állította. A legnagyobb kockázat a túltervezett adóbevételekben rejlik, a legkisebb konkrét tétel egy 326 ezer forintos gyerekágy.

Varga Mihály

Összesen 63, az idei, vagy a jövő évi költségvetést terhelő tételt sorol fel a Varga Mihály államtitkár által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság. Varga szerdán délután jelentette be, hogy a testület elkészült a jelentéssel, amely már Orbán Viktor miniszterelnök asztalán van. Az államtitkár azt ígérte, hamarosan a Fidesz honlapján teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák a 64 oldalas jelentést.

Varga szerint a jelentés nem csak gazdasági adatokat tartalmaz, hanem foglalkozik az ország társadalmi helyzetével is. Megállapításai közt szerepel, hogy Magyarország helyzete összességében rosszabb annál, mint azt az előző kormány állította: 2006 óta gyorsuló ütemben nő a szegénység, "drámai demográfiai folyamatok" indultak el, alacsony a foglalkoztatás szintje és rossz a lakosság egészségügyi állapota.

Varga azt mondta: a feltárt "csontvázak", vagyis a költségvetést terhelő, de az előző kormány által nem jelzett kockázatok pontos összegét nehéz megmondani - például a folyamatban lévő perek bizonytalan kimenetele miatt - de úgy számolnak, összességében a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékára rúgnak. Ennek ellenére a jelentés azt állapítja meg, hogy a korábban bejelentett, 29 pontos gazdasági akciótervnek köszönhetően tartható az ide, 3,8 százalékos hiánycél.

Gyerekágytól az erőműig

Sajtótájékoztatóján Varga Mihály több példát is felsorolt a jelentésben szereplő "csontvázak" közül. Ezek közt szerepelnek néhány százezres és több tízmilliárdos tételek is. A legkisebb összegű konkrét ügy a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli külképviselőjének egy gyerekágyért kifizetett 326 ezer forint. A legnagyobb kockázat Varga szerint a túltervezett adóbevételekben rejlik: a társasági adóból 50, a személyi jövedelemadóból 40, a jövedéki adóból pedig 30 milliárd forinttal kevesebb bevétel várható, mint ami a tervekben szerepel.

A jelentésben komoly kockázatként szerepel a Vértesi Erőmű, amelynem perei, adósságai és az állami kötelezettségvállalások Varga szerint összesen 25-30 milliárd forintos terhet jelenthetnek. Több tízmilliárdot jelentenek a közlekedési cégek (MÁV, BKV és Malév) tartozásai. 30 milliárdos kiesést okozhat a költségvetésnek, hogy az előző kormány - Varga szerint azért, hogy kozmetikázza a költségvetési adatokat - 30 milliárd forint értékű zárjegyvásárlást hozott előre, de ez a pénz idén hiányozni fog a költségvetésből.

Varga Mihály sajtótájékoztatója

Varga példátlannak nevezte, hogy a Külügyminisztérium költségvetésébe be sem tervezték a Magyarország által a nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagdíjakat, így ezt az 5,8 milliárd forintot is utólag kell előteremteni. Az államtitkár a "csontvázak" közé sorolta az olyan ingatlanértékesítéseket is, amelyek során valószínűleg jelentős vagyonvesztés érte az államot vagy annak cégeit: a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a MÁV székházának értékesítése is milliárdos kárt okozhatott az államnak - mondta Varga.

Készültek rá

A Fidesz még a választási kampány alatt jelentette be, hogy Varga vezetésével létrehoznak egy gazdasági tényfeltáró bizottságot. A Fidesz szerint erre azért volt szükség, mert az előző kormányok több esetben nem árulták el a valódi gazdasági adatokat. A párt a választási kampányban többször arra hivatkozva nem nyilatkozott konkrét terveikről, hogy előbb meg akarják várni a bizottság jelentését.

A tényfeltáró bizottság első részjelentése június elején készült el. Varga akkor a dokumentumról annyit mondott, hogy a jelentés szerint az előző kormány sokkal rosszabb helyzetet hagyott maga után, mint amit kommunikált. A kormány állítólag a jelentés megállapításaira hivatkozva jelentette be júniusban a 29 pontos gazdasági akciótervet. Orbán Viktor kormányfő szerint az akciótervre azért volt szükség, hogy tartani tudják az előző kormány által meghatározott 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt.