Tizenkilencre húz lapot a járásokról beszélő Navracsics

Emberközeli, egyszerűbb és olcsóbb - így működhetnek az emberek mindennapi életét befolyásoló állami hivatalok, ha beválik Navracsics Tibor ötlete, aki múlt héten jelentette be, hogy a kormány a járási rendszer felélesztésén gondolkodik. A járások újbóli bevezetéséhez precíz munka kell, egymástól teljesen eltérő feladatot ellátó hivatalok - például helyi földhivatalok, víz- és építésügyi hatóságok - munkáját kell összehangolni, az önfejű, nagyhatalmú önkormányzatok ellenállását pedig le kell törni. Ha hiba kerül a rendszerbe, bonyolultabb, drágább és lassabb lesz a magyar hivatali rendszer, mint ma.

A kistelepülések válláról vehet le nehezen teljesíthető feladatokat, a megyei hivatalokat pedig közelebb hozhatja az emberekhez - Nagy Marianna, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi tanszékének docense szerint ez lehet a haszna a járási rendszer bevezetésének, amelyről Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt. Navracsics a 2004 óta fideszes politikusok és jobboldali értelmiségiek részvételével megrendezett kötcsei Polgári Piknik múlt szombati rendezvényén beszélt arról, hogy a kormány visszaállítaná az 1983-ban eltörölt, járási szintű közigazgatási rendszert, részleteket azonban nem mondott arról, hogy pontosan miért, és milyen feladatokkal állnának fel a járások. A miniszter szerdán azt mondta, az okmányirodai rendszerhez hasonló ügyfélszolgálati irodákat szeretnének nyitni a kistérségi vagy járási szinteken, de a tervezett járásoknak nem feltétlenül ugyanakkora és ugyanolyan hatáskörökkel, intézményekkel kell rendelkezniük, mint korábban.

A kezdeményezés része annak a kormányzati szándéknak, hogy egyszerűsítsék a közigazgatást és visszaszorítsák a bürokráciát. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már a választás előtt felvetette a bürokrácia elleni fellépés fontosságát, akkor úgy fogalmazott, "átfogó támadást" indítanak. Ezt a szándékát a választási siker után is többször megismételte, májusban például a megyei szintű közigazgatásról azt mondta: "Az lehetetlen, hogy 40 körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intézni középszinten".

Az [origo] megkereste a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumot, hogy megtudja, pontosan milyen koncepció alapján szervezik a járási rendszert, a tárcánál azonban egyelőre nem tudtak részleteket mondani. "A kormány a közigazgatás hitelességét és emberközeliségét szeretné megteremteni, ezért arra törekszik, hogy az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú hivatali ügyintézés és szemlélet fogadja az állampolgárokat" - vázolta az általános célokat a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság. Szerintük e logika mentén "érdemes elgondolkodni" arról is, hogy "a járásokat idéző területi közigazgatás" milyen hatékonysággal tudja segíteni a magyar állampolgárokat és vállalkozókat".

"Jelenleg a közszolgálati hivatalok szervezésével van elfoglalva mindenki, utána pedig január 1-jéig a megyei szinten felálló kormányhivatalok szervezése van napirenden" - közölte az államtitkárság, hozzátéve: emiatt egyelőre nincs végleges terv arról, hogy pontosan mi lesz a járási hatóságok feladata. Az államtitkárság szerint "amíg a megyei szint nem állt fel, nem lépünk lejjebb, csak ha már azok rendben működnek, utána fogjuk a rendszert járási szinten megszervezni". Navracsics Tibor szerdán, a XVIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián szintén az egyeztetések szükségességéről beszélt, azt mondta, hogy önkormányzatok, szövetségeik és szakemberek részvételével érdemes vitát nyitni a járásokról.

Egy nap alatt megjárható földterület

A járás rendkívül régi jogintézmény Magyarországon: "már a középkorban is létezett, a neve is azt jelenti, hogy egy nap alatt megjárható földterület" - mondta az [origo]-nak Nagy Marianna. Járás alatt a történelem során sokféle funkciójú igazgatási egységet értettek, 1971-ig önkormányzati funkciója is volt, később pedig kizárólag államigazgatási egységként működött. Nagy szerint a kormány jelenlegi kommunikációjából valószínűnek látszik, hogy a mostani tervek is csak államigazgatási funkcióval ruháznák fel a járásokat.

Ez azt jelenti, hogy "a dekoncentrált szerveket, például a földhivatalokat, vízügyet, építésügyi hatóságot, vagy azok feladatainak egy részét telepíthetik a járási hivatalokhoz" - mondta az esélyeket latolgatva Nagy Marianna, hozzátéve, hogy természetesen még nem lehet tudni, pontosan mely szerveket és feladatokat olvasztana össze a kormány. Az viszont valószínűnek látszik, hogy megyei szinten, a kormányhivatalok tervezett létrehozásával ugyanez az egységesítés van folyamatban, és az elkezdett nagyszabású átszervezés miatt most kell eldönteni azt is, hogy mi marad a megyénél, mi marad a településeken, és mi kerül a kettő közé - mondta.

Magyarország jelenlegi kistérségei

"Ma egy települési jegyzőre legkevesebb 900-1000 különböző feladat hárul, de például jól látható, hogy egy kistelepülés 2-5 fős apparátussal nem tud megfelelően ellátni minden hatósági feladatot" - magyarázta Nagy. Szerinte a most beharangozott átalakítások például lehetőséget teremthetnének ezeknek az önkormányzathoz telepített, de többségében állami jogoknak és feladatoknak az újracsoportosítására: miközben néhány feladat lekerülhetne a megyétől, közelebb az emberekhez, mások a települési önkormányzattól kerülhetnének föl.

"A mellényt teljesen újra kell gombolni"

A feladatok újracsoportosítás Nagy szerint nem merülhet ki abban, hogy az eddig külön épületben működő szakhatóságokat egy fedél alá zárják: a nagyobb feladat a különböző szervek munkájának összehangolása lesz, amit járási szinten ugyanúgy meg kell oldani, mint megyei szinten, a leendő kormányhivatalokban. "Be lehet gyömöszölni a jelenlegi dekoncentrált szerveket egy járási hivatalba, de azt már nehezebb lesz elérni, hogy azonos koncepcióval dolgozzanak" - magyarázta, arra utalva, hogy a különböző hatóságok közötti, gyakran nehézkes együttműködés az összevonástól nem feltétlenül szűnik meg.

A különböző szervek jelenleg különböző szakpolitikai elvek alapján működnek, mást tart szem előtt a vízügy, mást a földhivatal és mást az ÁNTSZ. "Ahhoz, hogy ezek egy hivatalon belül működjenek, szemléletváltásra van szükség, újra kell gondolni a feladatokat, a mellényt teljesen újra kell gombolni" - mondta. Természetesen ez nem könnyű feladat.

Teljes megújulás vagy teljes kudarc

"Ez a koncepció gyökeres ellentétben áll azzal a korábbi kormányzati elképzeléssel, amely a regionalizációban, régiókhoz telepített feladatokban látta a közigazgatás átszervezésének megoldását" - mondta Nagy. Szerinte ennek megvalósításához először a kormány szakpolitikáit kellene összhangba hozni központi szinten, hogy aztán a már konfliktusmentes irányokat megyei és járási szinten alkalmazni lehessen a különböző hatóságok közös munkájában. Nagy Marianna szerint fennáll a veszélye annak is, hogy ha nem sikerül a feladatokat a megfelelő szintre telepíteni, egy új közigazgatási szint bevezetésével még tagoltabbá, drágábbá és lassabbá válik a közigazgatás.

Hiányzik a köztes szint
A járásokat 1984. január 1-jén szüntették meg. Azokon a kistelepüléseken, amelyek nem tudtak volna megbirkózni a járások megszűnése miatt megörökölt pluszfeladatokkal 1984 és 1990 között egy átmeneti rendszert, az úgynevezett "városkörnyéki igazgatást" vezették be: ez azt jelentette, hogy a legközelebbi város végzett egyes összetettebb hivatali munkákat a nagy apparátussal nem rendelkező települések részére. A városkörnyéki igazgatást Nagy szerint "komoly hiba volt megszüntetni" 1990-ben, mert a rendszerváltás után létrejött, közel 3200 önkormányzat egy részére megoldhatatlan feladatok szakadtak. "Az önkormányzatok kétharmada 1000 fő alatti kistelepülés, amely méretgazdaságosság alapján egyszerűen nem alkalmas a rá szabott összes közigazgatási feladat ellátására" - mondta a szakértő, aki szerint ezért jelenleg valóban sok megoldásra váró probléma van a közigazgatási rendszerben.

"Ha csak arról van szó, hogy a kistérséget átnevezik járásnak, rendben van, de ha nulláról akarnak itt új rendszert építeni, az rossz lenne" - mondta az [origo]-nak Nagy Attila, a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás elnöke, aki szerint a jelenlegi kistérségek - amelyek több település földrajzilag összefüggő, a lakóhelyi, közlekedési és középfokú ellátási tevékenységeket közösen szervező együttesei - képesek ellátni az állami feladatok összhangba hozását. A sellyei polgármester szerint ők maguktól is képesek működtetni térségi okmányirodát, építési hatóságot, gyámhivatalt, igazgatási irodát és egyéb hivatalokat, és nem lenne jó, ha ezt valaki felülről át akarná gyúrni.

Több, az [origo]-nak nyilatkozó kistérségi vezető is arról beszélt, hogy ők a korábbi, történelmi járásnál kisebb területen hoztak létre együttműködést, és ha a régi járásba kéne újra betagozódniuk, az visszalépés lenne, igaz, az átalakítás módjáról és a járások kiterjedéséről nekik sincsenek információik. "A mi kistérségünk 35 települést foglal magába, ez elfogadható üzemméret, de az eredeti járásban 90-nél is több település volt, amit szerintem már nem lehet összefogni egy központtal" - mondta Nagy Attila. Hasonló problémát vetett fel egy kelet-magyarországi kistérség név nélkül nyilatkozó vezetője is: kistérsége egy nagyobb térségről szakadt le néhány éve, és most önálló központtal rendelkezik. Ha azonban a régi járáshatárok közé kerülne vissza, a járási hivatal minden bizonnyal egy 20 kilométerre lévő városba kerülne, így a közigazgatás nem közelebb, hanem távolabb kerülne az emberektől - mondta.

A név nélkül nyilatkozó vezető az alulról jövő kezdeményezésből kiépült kistérségek önállóságát is félti a járási szintre leszálló állami közigazgatás intézményeitől, egy másik kistérség vezetője viszont épp attól vár előrelépést. Bakó András, a Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezet-vezetője szerint leginkább a korábbi járások jól szervezett, szakmai és jogi ellenőrző funkcióját kellene visszahozni. "Hatékonyabb, célratörőbb volt a járási közigazgatás, mint a mostani, jobban működött a jogi, szakmai ellenőrzés és a felelősségre vonás is" - mondta Bakó. Szerinte most a hivatalok nem szolgáltató szelleműek, mert sokszor képzetlen, alkalmatlan emberek dolgoznak bennük: a vezető szerint szigorítással, járási felügyeletekkel és egy fokozatosan lecserélődő tisztviselői karral azonban hatékonyan működő, helyi rendszert lehetne kiépíteni.