Bejött a pestieknek a láma kisfiús bája

Nem lehet mindenki keresztény, muszlim vagy buddhista, a nagy filozofikus vallásoknak együtt, egymás mellett kell az embereket segíteni a boldogságuk megtalálásában - mondta szombat délelőtti budapesti tanításán a dalai láma. A száműzött tibeti vallási vezető telt ház előtt beszélt a Papp László Sportarénában összegyűlt több mint tízezres tömegnek. A résztvevőknek tetszett a láma kisfiús bája és hogy ráirányította figyelmüket a szellemi élet fontosságára.

"Az ember életében ritkán adódik alkalom, hogy a lámával találkozzon, őtőle hallani azt, hogy a buddhizmus mit is jelent, kihagyhatatlan dolog - mondta az [origo]-nak az egyik érdeklődő a dalai láma szombati budapesti előadása előtt. Az idősebb nő mély gondolatokat várt az lámától, "amiket elvihet magával útravalónak".

Az ország, a térség, sőt jóformán a világ miden tájáról érkeztek érdeklődők a tanításra. A Sportaréna bejáratától a metrómegállóig húzódó sorban Romániából érkezett reikis sámánok, szlovákiai fiatalok, magyarországi hétköznapi vagy éppen ezoterikus beállítottságú emberek várakoztak a lámának a távoli Kalmükiából (Oroszország része, a legnyugatibb buddhista állam) érkezett híveivel együtt a szombat reggeli esőben.

A várakozók közül volt, aki általános életvezetéssel kapcsolatos dolgokra számított, más saját személyiségének fejlődésének alkalmát látta a tanításban, többen azt mondták alig várják, hogy egy légtérben lehessenek egy "ilyen magas szintű szakrális emberrel". "Nem sok ember van, akit érdemes életünkben megnézni" - indokolta egy középkorú nő az [origo]-nak, hogy miért vette meg a jegyet. A 3000 forintba kerülő belépőkből amúgy még a helyszínen is lehetett vásárolni a jegyirodáknál, de néhány a sorok között lézengő ember belső zsebből is árulta a jegyet.

Teltház

Odabent, a teljesen megtelt nézőtéren felállva köszöntötték a lámát, aki kétszer is leborult a szónoki emelvény előtt, majd, miután kísérői felsegítették az embermagasságban elhelyezett ülőpárnára, eligazította fején hússzínű napellenzőjét, és az 1956-os forradalomhoz fűződő érzéseiről kezdett beszélni, hogy milyen rendkívüli akaraterővel harcoltak akkor a szabadságért, és mennyire erős együttérzést és törődést érzett a magyarok iránt.

Felidézte magyarországi első, 1979-es útját is, amikor Mongóliából Olaszországba tartva egy napot töltött itt. Emlékként a nagy kontrasztot említette, ami a kommunista és a szabad világ között tapasztalt, és felelevenítette, hogy mindenütt Marx, Engels és Sztálin képét látta - szavait derültség fogadta a nézőtéren.

Belső béke

A rövid bevezető után a világ vallásainak fontosságáról beszélt, amelyeknek a célja szerinte, hogy segítsék az embereknek megtalálni belső békéjüket, és üzenetük is közös: a szeretet, a tolerancia és a megbocsátás. Az iszlámról azt mondta, hogy egy muszlim barátjától azt hallotta, a dzsihád valójában nem az emberek elleni harcot jelenti, hanem a hívő saját belső negatív érzései elleni küzdelmet. A kereszténységről pedig azt mondta, hogy az összes többi vallás hívei közül a keresztény misszionáriusok teszik a legnagyobb erőfeszítést, hogy tanítsák az embereket.

További fotókért kattintson a képre!

A láma szerint minden nagy, saját filozófiával is rendelkező vallás három kérdésre keresi a választ: mi az én; volt-e ennek kezdete; és van-e vége? A vallások erre különböző válaszokat adnak, és az embereknek lehetőségük van eldönteni, hogy melyiket válasszák. Azt mondta minden vallás fontos célja az emberek oktatása, mivel ezzel lehet fejleszteni, jobbá tenni a tudatot. A buddhizmus azt tanítja, hogy ne vakon higgyenek az emberek, hanem ellenőrizzék le, és tapasztalják meg a tanítások valódiságát - mondta.

"Nem lehet mindenki keresztény, muszlim, vagy buddhista"

A vallások közötti párbeszédet hirdette, azt mondta, "nem lehet mindenki keresztény, muszlim, vagy buddhista", a vallásoknak meg kell tanulniuk egymás mellett élniük, "ne békétlenkedjenek, ez a fő cél", hogy hatékonyabban segíthessék az embereket a boldogság keresésében. Szélsőséges bajkeverők mindig is voltak a vallások között, de szerinte ezekre nem szabad odafigyelni.

Előadása végén azt javasolta, hogy tegyenek fel neki kérdéseket írásban, amelyekre szívesen válaszol délután, vagy másnap, de arra kérte a hallgatóságot, hogy vegyék komolyan, mert ha "buta kérdéseket tesznek, fel, akkor arra természetesen buta válaszokat fogok adni, és lehet, hogy még a nyugalmamat is elvesztem. Most pedig ebéd" - zárta délelőtti előadását.

További fotókért kattintson a képre!

"Talán a kor embere nem is tudja felfogni az ő nagyságát"

A dalai láma angolul beszélt - bár néha tibetire váltott, amikor nem jutott eszébe egy-egy kifejezés, ekkor az emelvény tövében helyet foglaló tolmácsa segítette ki. Miután elmondott egy-egy hosszabb gondolatmentet, egy másik tolmács fordította magyarra (a külföldi vendégek fülhallgatókon hallgatták anyanyelvükön). A láma nem zavartatta magát, miközben a tolmács beszélt: időnként jóízűt ásított, megvakarta arcát, óráját nézte, a reflektorok ellen felvett napellenzőjét igazgatta, magában mosolygott, kiintett a tömegnek, a vagy éppen révetegen meditált önmagát ringatva.

Az előadás után a résztvevők mind elégedetten napfürdőztek az időközben kitisztult ég alatt a Sportaréna külső teraszán. Az [origo] érdeklődésére többen azt mondták, megfogta őket a láma kisfiús bája, tetszett nekik közvetlensége, és hogy ráébresztette őket, hogy a hétköznapokban mennyire nem foglalkoznak a szellemi dolgokkal. Volt, aki azt mondta, a tanítás egy részét nehéz volt befogadni, "megdolgoztat minket is". "Talán a kor embere nem is tudja felfogni az ő nagyságát" - mondta róla egy, az erdélyi Nagykárolyból érkezett nő.

Demszky Gábor főpolgármester szombaton a budapesti városházán Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót. A láma ebből az alkalomból mondott beszédében arról beszélt: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. Ehhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat.