Eltemeti a befuccsolt lobbitörvényt a kormány

Törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi minisztérium a törvény-előkészítés átalakítására. A javaslat szerint kiemelt szerepet kapnának a törvények írásakor a miniszterek által kiválasztott szervezetek és gazdasági szereplők. A minisztérium javaslata eltörölné a lobbitörvényt is, de előírná, hogy a törvények előkészítéséről szóló találkozókról beszámolót kell írni.

Eltörölné a 2006-ban elfogadott lobbitörvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca honlapján hétfőn közzétett - és szeptember 29-ig véleményezhető - "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvényjavaslat egyik záró rendelkezése teljes egészében hatályon kívül helyezné a lobbitörvényt, és átemelné az új jogszabályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy részét.

Az indoklás szerint a lobbitörvény "a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket". Ez a megállapítás nem újdonság, hiszen korábban erre a következtetésre jutott a lobbistákat nyilvántartó Igazságügyi Hivatal is (erről, illetve a Schiffer András LMP-frakcióvezető által benyújtott lobbitörvény-javaslatról itt olvashat). A KIM indoklása szerint a lobbitörvény eltörlése "mindenki számára egyenlő feltételeket" teremt a jogszabályok előkészítése során.

A társadalmi egyeztetésnek a törvényjavaslat két formáját nevezi meg (illetve megemlíti "az egyeztetés egyéb módjait"). Az első, az úgynevezett általános egyeztetés, amely lényegében megfelel az elektronikus információszabadságról szóló törvényben leírtakkal: a tervezeteket közzé kell tenni a minisztériumi honlapokon, és biztosítani kell, hogy véleményeket lehessen beküldeni hozzájuk (egy korábbi tesztünk szerint ezt a rendelkezést nem mindig tartják be a tárcák).

Kiválasztottak

A második lehetőség az úgynevezett közvetlen egyetértés, amely során egy-egy miniszteren múlna, hogy kik szólhatnak bele a jogalkotásba. A tervezet szerint a miniszterek kiválaszthatnak olyan szervezeteket (civil szervezeteket, egyházakat, érdekképviseleteket, kamarákat vagy tudományos intézményeket), illetve gazdasági szereplőket, akikkel hosszabb távú, szoros együttműködést akarnak kialakítani. Az úgynevezett stratégiai partnerekkel együttműködési megállapodást kötnének, ami szabályozná a közös munka feltételeit. Az együttműködés legfeljebb addig tarthatna, amíg a miniszter hivatalban van.

Elbukott a lobbitörvény
A 2006-os lobbitörvény lényege, hogy egy jegyzékben regisztrált, hivatalos lobbisták végezhetnek csak érdekérvényesítő tevékenységet, és a velük folytatott találkozókról emlékeztetőket kell írni. A törvény alapján regisztrált lobbisták nagyon kevesen vannak: 2010. január 1-jén 194-en szerepeltek a nyilvántartásban. Többségük ráadásul hivatalosan nem is fejt ki lobbitevékenységet. A törvény előírja ugyan, hogy a lobbistáknak negyedévente be kell számolniuk az Igazságügyi Hivatalnak a munkájukról, de legfeljebb egy-két tucatnyi lobbista számol be arról, hogy valóban végzett érdekérvényesítő tevékenységet (a beszámolókat itt nézheti meg).

A törvényjavaslat szerint a miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhatna az egyeztetésbe, illetve bárki kérheti, hogy őt is hallgassák meg. Nincs azonban előírva, hogy a miniszternek be is kell vonni a folyamatba azt, aki ezt kéri, ez csak lehetőségként szerepel a szövegben. A személyes részvétellel folyó egyeztetésekről a javaslat szerint összefoglalókat kellene készíteni, amelyek az adatvédelmi törvény alapján közérdekű adatnak minősülnének, vagyis elvileg követhető lenne, hogy az egyes miniszterek kikre hallgattak egy-egy jogszabály kidolgozása során.

A KIM törvénytervezete az elektronikus információszabadságról szóló törvényből átemeli azokat a kivételeket, amelyekre hivatkozva el lehet tekinteni az egyeztetésektől. Nem kell egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről (például adókról), ármegállapításról vagy egy új szervezet alapításáról szóló jogszabály tervezetét. Nem kell egyeztetni akkor sem, ha egy jogszabály sürgős elfogadásához "kiemelkedő közérdek fűződik". Kifejezetten tiltanák az egyeztetést, ha az veszélyeztetné az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági és pénzügyi érdekeit.