A szólásszabadság mentette meg a Jobbik cigányos filmjét

A szólásszabadságra hivatkozva állapította meg az Országos Választási Bizottság, hogy jogsértő volt, amikor az MTV és a Magyar Rádió nem közölte a Jobbik egyik választási filmjét, amelyben cigánybűnözésről van szó. A bizottság határozata alapján a Jobbik filmje nem jelent közvetlen veszélyt a társadalomra. A pártnak többször kellett már magyarázkodnia a cigányok miatt. Szeptemberben Orbán Viktor tette helyre a Jobbik cigánybűnözésről beszélő elnökét, a párt vezetőinek részvételével alapított Magyar Gárdát pedig gyűlöletkeltésre alkalmas akciói miatt tiltották be.

Kedden reggel sem adta le a Magyar Televízió (MTV) a Jobbik politikai hirdetését - közölte Dúró Dóra, a párt szóvivője. A köztévé annak ellenére sem sugározta hirdetést, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn jogsértőnek minősítette, hogy az MTV és a Magyar Rádió (MR) nem volt hajlandó leadni a "cigánybűnözők" kifejezést is tartalmazó spotokat. A közmédiumok a törvény szerint három napon belül fordulhatnak jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz. Kedden az MR az MTV is azt közölte: élni kívánnak a jogorvoslat lehetőségével.

Az OVB hétfői határozatai - amelyeket 6:2 arányban fogadott el a testület - a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogára, illetve az Alkotmánybíróság (Ab) egyik korábbi határozatára hivatkozva minősítette jogsértőnek az MR és MTV döntéseit. A határozat szerint az OVB eltiltotta a közmédiumokat a további jogsértéstől, de - szemben a Jobbik eredeti kérésével - nem mondta ki egyértelműen, hogy le kell adni párt hirdetését.

A szólásszabadság nevében

Az MR arra hivatkozva tagadta meg a hirdetés sugárzását, hogy az sérti egy államalkotó kisebbség - a cigányság - jogait, illetve mindkét közmédia hivatkozott a médiatörvényre, amely szerint "a tudatosan félrevezető reklámért a műsorszolgáltató felelősséggel tartozik, a reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lennie". A médiatörvény azonban kimondja azt is, hogy a reklámmal szemben a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltatók nem tartoznak felelősséggel. Az MTV emellett azzal is érvelt, hogy a Jobbik filmjében megjelenő szúnyog nem élősködő, hanem vérszívó.

Az OVB mindkét esetben az Alkotmánybíróság egyik, 2004-ben született határozatára hivatkozik. Ez megsemmisítette a büntető törvénykönyv 2003 végén elfogadott módosítását, amely lehetővé tett volna az úgynevezett gyűlöletbeszéd - a törvénymódosítás szerint a "gyűlöletre izgatás", illetve mások etnikai vagy vallási alapú becsmérlése - büntetését (az Ab határozatát itt olvashatja el teljes terjedelmében).

Az Ab hangsúlyozta ugyan, hogy "az alsóbb- vagy felsőbbrendűséget hirdető nézetek, a gyűlölködés, megvetés, kirekesztés eszméinek terjesztése az emberi civilizáció értékeit veszélyeztetik", de a szabad véleménynyilvánítás lehetősége "annak tartalmára tekintet nélkül" védett alapjog, amit csak a legvégső esetben lehet korlátozni. Ez alapján az OVB úgy döntött: a Jobbik hirdetése nem valósít meg bűncselekményt, amely alapján - a véleménynyilvánítás jogát korlátozva - megtagadhatták a közlését.

A Jobbik filmje

Létezik-e cigánybűnözés?

A Jobbik politikai kampányainak egyik fontos eleme az úgynevezett cigánybűnözés. "Ha becsukjuk a szemünket és azt halljuk, hogy Borsod megyében, a Taktaközben színesfémtolvajokat kapott el a rendőrség, akkor azért látjuk a lelki szemeink előtt a tettest, ne legyünk képmutatók" - mondta Vona Gábor Jobbik-elnök az [origo]-nak tavaly nyáron adott interjújában. Vona szerint ugyanakkor soha nem állították, hogy minden cigány bűnöző lenne, a párt ehelyett arra akarja felhívni a figyelmet, hogy bizonyos típusú bűncselekmények elkövetői között sok a cigány.

A rendszerváltás előtt a rendőrség használta a cigánybűnözés kifejezést, de azóta a hatóságok már nem gyűjtenek adatokat a bűnelkövetők etnikai hovatartozásáról. A Jobbik szerint - bár a hivatalos nyilvánosság ezt tagadja - a magyar társadalomnak napi tapasztalata, hogy a bűnelkövetők többsége cigány. A Jobbik képviselői még egy Btk.-módosítást is benyújtottak a parlamentben, amelyben büntetendővé tennék "köztudomású tény" tagadását, ami az indouklás szerint többek közt a cigánybűnözést jelenti.

Többek közt a cigánybűnözés ellen hívta életre a Jobbik a Magyar Gárda nevű, jogerősen betiltott szervezetet, amelynek első rendezvényei olyan településeken voltak, ahol konfliktusok voltak a többségi lakosság és a cigányok között. A bíróság feloszlatásról szóló ítélete szerint a Magyar Gárda jogszabály-ellenesen működött, mert tevékenysége félelemkeltő volt, és sértette a cigány kisebbség méltóságát.

A Jobbik Orbán Viktor miniszterelnökkel is szembekerült a cigánybűnözés szó használata miatt. Vona Gábor pártelnöknek az első őszi ülésnapon tartott, cigánybűnözést emlegető felszólalására Orbán úgy reagált: "Én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos tulajdonságokkal rendelkező emberek többen vannak, de azt nem, hogy valaki bűnöző lenne azért, mert bizonyos tulajdonságokkal született."

Versenyfutás az afgánokkal

Augusztusban a legnagyobb, magánkézben lévő svéd tévé, a TV4 tagadta meg, hogy sugározza a Svéd Demokraták (SD) nevű, a szeptember 19-i választásokon a parlamentbe jutott párt politikai hirdetését. A tévéspotban egy járókeretes nyugdíjas fut versenyt az állami költségvetési forrásokért a burkába (az afgán nők teljes arcot és testet elfedő viselete) öltözött, babakocsikat toló asszonyokkal. "Szeptember 19-én a bevándorlás-féket is választhatja a nyugdíj-fék helyett" - szólt a kísérő szöveg, miközben kezek nyúltak a "bevándorlás" és a "nyugdíj" feliratú vészfékek felé.

A svéd párt kifogásolt hidetése

A klip a gyűlöletbeszédet népszerűsíti, a muszlimok és a bevándorlók ellen uszít - mondta augusztus végén Jan Scherman, a csatorna vezérigazgatója, aki szerint az SD hirdetése ellentétes volt a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénnyel, a szólásszabadságról szóló alkotmányos rendelkezésekkel, és ütközött az emberi jogokról szóló európai és ENSZ-egyezményekkel is. Az SD szóvivője, Erik Almqvist szerint azonban a hirdetés nem sértette a svéd jogot. Szerinte a klipet előzetesen megmutatták jogászoknak is, akik rendben találták. Hasonló következtetésre jutott a Svéd Médiaszolgáltatók Szövetsége is, amely szerint a hirdetés az emberek félelmeire épít ugyan, de jogilag nem kifogásolható.