"Egy embert le tudok ütni" - jól működik a stoppolás Budapesten

Vágólapra másolva!
A diáklányok és az idős asszonyok előnyben vannak, de valószínűleg rájuk is csodálkozva néz a legtöbb autós, ha autóstoppal próbálnak eljutni Budapest egyik végéből a másikba. Az autósok szerint nagy a bizalmatlanság, ennek ellenére a stopposokról szóló történetek inkább vidámak, mint ijesztőek. A módszer ráadásul egész jól működik.
Vágólapra másolva!

Homlokukat ráncoló sofőrök bámulják értetlenkedő tekintettel az út szélét a Lágymányosi híd budai oldalán. Egy kamionsofőr a kormányt elengedve kérdőn tárja szét a kezét, egy autós nagyot néz, aztán felhúzott szemöldökkel továbbszáguld. Az első pillanatokban reménytelennek tűnik stoppot fogni Budapesten, három perc múlva mégis leghúzódik egy kis fehér Skoda a buszmegállóba. "Nem jár a busz?" - kérdezi a sofőr, és már megy is tovább a Könyves Kálmán körúton.

A héten néhány civil szervezet négy napos akcióval, "Stopversennyel" próbálta népszerűsíteni az autóstoppot, mint a városi közlekedés környezetbarát módját, és nyereményjátékkal igyekeztek rávenni az embereket, hogy álljanak ki az út szélére fuvarra vadászni. Az akció szervezői szerint az autóstop környezetbarát, mivel növeli az autók kihasználtságát, ráadásul a segítségnyújtás élményével növekszik a társadalmi bizalom és összetartás is. Az akció honlapja szerint bizonyos helyeken gyorsabban és kényelmesebben célba lehet érni autóstoppal, mint egyéb közlekedési formákkal. Az [origo] pénteken kipróbálta, hogy működik ez a gyakorlatban.

"Nem rossz az a BKV"

"Én Budapesten még egyáltalán nem is láttam stopposokat" - mondja a módszer népszerűségéről a fehér Skodát vezető fiatalember, miközben Csömör felé fordul a Hungária körútról. Szerinte "a városon belül stoppolni nem túl szerencsés", bár külföldön sok nagyvárosban valóban ez a leghatékonyabb közlekedési mód, Budapesten nincs rá szükség. "Nem olyan rossz az a BKV, sűrűn jár és szinte mindenhova eljut" - mondja. "Egyáltalán nem életszerű, hogy itt stoppolj a város közepén, csodálkoztam is" - ismétli egy másik autós, aki csak kíváncsiságból állt meg.

Miközben az autósok sorra azt hajtogatták, hogy nem érdemes stopra várni Pesten, a helyek többsége beválik. Nem számítva a Hungária körúton és a Váci úton elvesztegetett órát (amely alatt egyedül egy bringás futár ajánlotta fel, hogy elvisz a csomagtartón), minden nagyobb főút mellett perceken belül leáll egy autó az integetésre. A Belgrád rakpart egyik lehajtójánál már az ötödik jármű félrehúzódott, a munkából hazafele tartó művezető vezetés közben telefonálva meg sem kérdezte, merre tartok, csak mikor már a Lánchídhoz értünk. A pesti alsó rakparton szintén két percen volt fuvar, ahogy a Kerepesi úton, az Örs vezér terén is.

"Hárman azért téged is lenyomunk, ha kell"

A legtöbb autós meglepődött, mikor megtudta, milyen rövid ideig kell várni. Szerintük nem általános a segítőkészség, nagy a bizalmatlanság az emberek között. A hétfőtől csütörtökig tartó "Stopverseny" szervezői internetes regisztrációval és a megbízható stopposoknak adott zöld karszalaggal igyekeztek növelni az autósok és stopposok közötti bizalmat, de az [origo] által megkérdezett autósoknak még ez is kevésnek tűnt. "Ha lenne ilyen rendszer, akkor is megválogatnám, kit veszek fel, és éjjel valószínűleg téged is ott hagytalak volna az út szélén" - mondja az egyikük. A stoppolás tömegessé tételéhez ráadásul az autósokat is motiválni kéne valamilyen jutalommal, mert stoppost felvenni mégiscsak macera - mondja egy másik.

"Csak azt vesszük fel, akiről látszik, hogy nem szúr kést a hátunkba menet közbe" - mondja az együtt utazó három villamosmérnök egyike. "Vannak előítéleteink, - mondja - diáklányok és idős nénik előnyben vannak, de egy kigyúrt, izomagyú pasit nem vennénk fel" (...) neked is csak azért volt esélyed, mert hárman vagyunk a kocsiban, és gondoltuk, hárman azért téged is lenyomunk, ha kell".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Stopposként egy budapesti kocsiban

Egy másik sofőr szerint annyi idő alatt, amíg a kocsi elhalad a stoppos mellett, nem lehet nagyon megnézni senkit. "Attól, hogy jólszituáltnak nézel ki, még lehetsz tömeggyilkos, stopposokat felvenni ezért így is, úgy is felelőtlenség, vagy túlzott bizalom" - mondja a férfi, aki praktikus választ ad arra, hogy akkor miért állt meg: "Egy embert még azért le tudok ütni".

"Csak a buli kedvéért"

A nagy óvatoskodás ellenére a sofőrök eddig szinte sose jártak pórul stopposokkal: a legrosszabb élménye egyiknek sem volt túl fenyegető. A tetovált arcú Géza egy idős férfira emlékezett, aki furcsa kérdéseket tett fel neki a keresetéről. "Végig azon paráztam, hogy leszúr, de biztos csak azért, mert sok pénz volt nálam" - mondja, hozzátéve, hogy a férfit végül kirakta a semmi közepén. A furgonos művezető legrosszabb élménye az volt, amikor egy stoppos pénzt kért tőle, hogy hazajusson vonattal Nyíregyházára, és végül nem küldte vissza azt, bár megígérte. Attila pedig arról beszélt, hogy egyik utasa fintorogva fogadta csak el a fuvart, mert nem teljesen egy irányba mentek: "Bocs, hogy elviszlek" - idézte fel legnagyobb csalódását az autós.

Pozitív élménye ezzel szemben mindenkinek volt. A stopposokat felvevő budapesti autósok fiatalként egytől egyik stoppoltak maguk is. "Fiatalként a Balatonra, Győrbe meg Szegedre jártam stoppal, de Franciaországot is bejártuk" - mesélte a középkorú, borostás informatikus. Az ő apjának volt kocsija már akkor is, és el is vihette volna, de ő mégis stoppal ment, "csak a buli kedvéért is". Ő maga pedig élete során már vagy 300 stoppost vett fel, - állította - diákokat, vidéki melósokat, lerobbant kocsik utasait, és néha prostituáltakat is, bár úgy emlékszik, őket nem kellett messzire vinni: "Ők csak egy-egy kereszteződésig mentek, ott volt a szakterületük".

Külföldön elterjedtebb
Az [origo] által megkérdezett autósok szerint külföldön sokkal jobban működik a stoppolás, mint Magyarországon. A legtöbben Romániát említették, ahol teljesen természetes módja a közlekedésnek az autóstop, igaz, sokan be is szállnak a benzinköltségbe. Mások Skóciát és Kanadát emlegették pozitív példaként, mivel szerintük az ottani nagyvárosokban nagyobb szükség van erre a közlekedési módszerre a rosszabb tömegközlekedés miatt. Az egyik autós azt mondta, hogy fiatal korában Moszkvában és az akkor Leningrádnak hívott Szentpéterváron is le lehetett inteni az autótkat, és az első kocsi rendszerint meg is állt.