A Greenpeace szerint sok a veszélyes anyag a kolontári iszapban

2010.10.08. 10:28

Két laborban vizsgáltatta be a Kolontáron vett iszapmintáit a Greenpeace környezetvédő szervezet, és a vizsgálatok eredménye szerint a mintákban magas az arzén koncentrációja. Az MTA és ÁNTSZ korábban azt közölte, hogy a vörösiszap nem tartalmaz egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű nehézfémet. A Greenpeace szerint a különbség oka, hogy az MTA egy 1987-ben készült vörösiszapmintát vizsgált, a Greenpeace által felkért laborok pedig friss, kolontári minta alapján dolgoztak. 

Arzént, krómot és higanyt talált egy osztrák és egy magyar laboratórium azokban a vízmintákban, amelyeket a Greenpeace környezetvédő szervezet vett Kolontáron, mintegy 30 órával a hétfői vörösiszap-katasztrófa után - jelentette be Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace magyarországi igazgatója a szervezet sajtótájékoztatóján.

A budapesti Bálint Analitika intézet, illetve a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményei egybevágóak, és a Greenpeace szerint jóval veszélyesebb képet mutatnak, mint az eddig nyilvánosságot látott adatok. A mérések szerint az arzén koncentrációja 110 milligramm/kilogramm (mg/kg), a higanyé 1,3 mg/kg, a krómé 660mg/kg volt a Kolontáron gyűjtött mintában. Egy kolontári árok vízében a Bálint Analitika mérései szerint 0,25 milligramm volt az arzén mennyisége literenként, ami 25-szöröse az ivóvízben megengedettnek.

Szegfalvi azt mondta, hogy addig, amíg az iszap pH-értéke magas (vagyis az anyag lúgos kémhatású), addig ezek az anyagok viszonylag jól vannak kötve, de ahogy a pH-érték csökken - például a folyók vízében - ott ezek a mérgező adatok felszabadulhatnak. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azt közölte, hogy a vörösiszap nem tartalmaz egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű nehézfémet, és hasonlóan nyilatkozott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is.

A hivatalos mérések és a Greenpeace által felkért laboratóriumi mérések közötti különbséget Vay Márton, a Greenpeace szóvivője azzal magyarázta, hogy az MTA és az ÁNTSZ magát a vörösiszapot vizsgálta (az ÁNTSZ például az 1987-ben vett minta alapján), a Greenpeace pedig a kiömlött anyagból vett mintát. Vay szerint a különbség egyik lehetséges magyarázata, hogy a megsérült 10-es kazettában nem csak vörösiszapot tároltak.

Szegfalvi Zsolt szerint elgondolkodtató, hogy bár a hivatalos eredmények szerint az iszap a talajra nem jelent súlyos veszélyt, a kormány csütörtökön, három nappal a katasztrófa után az Európai Uniótól kért szakembereket, akik járatosak a mérgező iszap kezelésében. A Greenpeace hétfőre ígért részletesebb és hitelesített adatokat a laboratóriumoktól, illetve hamarosan a honlapján közzéteszi a megsérült tározóról készült légifotókat is.

A Greenpeace vezetője megjegyezte, hogy az általuk közölt eredmények ellentmondanak a Magyar Tudományos Akadémia korábbi nyilatkozatának, amit azonban az akadémia félrevezetőnek tart. "Amikor valaki nyilatkozik, elengedhetetlenül fontos, hogy megnevezze azt az objektumot, amelyről beszél. A Magyar Tudományos Akadémia nem azt közölte, hogy a vörösiszapban nincsenek ezek az elemek. A vörösiszap jellemzői évtizedek óta ismertek, az MTA Kémiai Kutatóközpontja is rendelkezik a vörösiszap paramétereivel. A helyszínen a  folyadékfázisból vettünk mintákat, abból, ami a veszélyt okozta elsősorban, ami az első menetben érintheti az embereket, állatokat, növényeket, vizet. Abban ezek az anyagok nem mutathatók ki" - hangoztatta Németh Tamás.

Mint kifejtette, minden mintavételnek, minden egyes elemzésnek kidolgozott módszertana van. Az MTA szakemberei két helyen vettek mintát, azokon, amelyeket "el lehetett érni". Következésképp ezek nem reprezentatív minták. "Nem átlagminták, nem statisztikailag igazolható eredményeket adnak, hanem tájékoztatnak bennünket arról, hogy a közeg, amellyel találkozunk, mennyire veszélyes. Egyébként a fémek, amelyek a folyadékfázisba kerülhetnek, pont a lúgos körülmények között, abban a pH-tartományban, amelyet a minták mutattak, ki is csapódhatnak. Megalapozott véleményt akkor lehet majd mondani, amikor statisztikailag igazolható módon történnek a mintavételek. Ez a mintavétel pénteken megtörtént" - mondta az akadémikus.

Németh Tamás hozzátette: a lényeg, hogy nem ugyanarról beszélünk. "A Greenpeace a vörösiszapról, amelynek összetétele közismert, az Akadémia állásfoglalása pedig azokról a mintákról, amelyek a kiömlő lúgos vegyhatású anyag folyadékfázisából származnak, s amely nagy gondot okozott, embereket veszélyeztetett" - mondta.

A vörösiszap-katasztrófáról szóló cikkeinket itt olvashatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK