A Mal Zrt. szerint nem tudtak a veszélyeket 30 éve leíró tanulmányról

Egy 1995-ös ellenőrzés megfelelőnek találta az ajkai vörösiszap-tároló gátjait - közölte a tározót üzemeltető Mal Zrt., miután kiderült, hogy egy szakértő 30 évvel korábbi vizsgálatai már jelezték a tározó gátjaiban rejlő veszélyt. A Mal Zrt. vezetői szerint ők nem tudtak a veszélyről, és senki nem figyelmeztette őket akkor sem, amikor a privatizáció során megvették a timföldgyárat.

Egy 1995-ben készült műszaki szakvélemény szerint megfelelő módon és megfelelő anyagból épültek az ajka melletti vörösiszap-tározó most megsérült töltései - közölte vasárnap a tározót üzemeltető Mal Zrt. A társaság szerint 1995. szeptember 1-jén a Polgári Védelem rendelte el a települések veszélyeztetettségének felmérését. Ekkor felszólították az Ajkai Alumíniumipari Kft. (az akkor még állami tulajdonban lévő MAL Zrt.) ügyvezető-vezérigazgatóját, hogy készítsen jelentést az "Ajka és Kolontár község között elterülő iszaptér jelenlegi állapotáról, az ott tárolt szennyezett vízmennyiségről, a tározó műszaki állapotáról".

Az Ajkai Alumíniumipari Kft. a szakértői jelentés elkészítésével a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.-t bízta meg. Az elkészült jelentés szerint a most megsérült X-es vörösiszap kazetta "ajkai erőműi salak-pernyéből (mésztartalma miatt jó kötőképességű) épített (...) töltések megfelelnek a szigorú állékonysági előírásokban meghatározott feltételeknek".

Veszélyt jelzett egy másik tanulmány

Miközben a társaság az 1995-ös szakvéleménnyel védi a gátat, pénteken a Budapesti Műszaki Egyetem egyik szakértője azt állította, hogy már az 1980-as években végzett vizsgálatok is felhívták a figyelmet a gátban rejlő veszélyekre. Winkler Gusztáv fizikus, a BME adjunktusa a timföldgyár X. tározójának alapozásának idején végzett környezeti vizsgálatokat Ajka és Mosonmagyaróvár térségében, és erre alapozva beszélt a problémákról.

Winkler vizsgálata megállapította, hogy a tározó alatti terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb. Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát - állította a szakértő.

A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, amely a súrlódási tényezőt nagyon csökkentette, és ez okozhatta a katasztrófát.

Nem tudtak a kockázatról

A MAL Zrt. vasárnapi közleménye szerint a vállalat dolgozói valószínűleg nem ismerték Winkler tanulmányának tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt, és nem kaptak semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást akkor sem, amikor a timföldgyárat a privatizáció során megvásárolták.

A Mal Zrt. közölte, hogy vizsgálatot indított a tanulmány miatt, Tolnay Lajos, a cég elnöke ugyanakkor a Figyelőnek azt mondta: "döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette".

A vállalat egyúttal tagadta azt a sajtóhírt, hogy megkeresték volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról.