hirdetés

Az ipar, a szocializmus és árvíz is szült már szellemfalvakat

2010.10.17. 8:14

Az iszapkatasztrófát legjobban megszenvedő település, Kolontár egy részéből szellemfalu jöhet létre, elöntött része pedig emlékhely lehet. Nem ez lenne az első szellemfalu Magyarországon. A román határ mellett az 1970-es nagy árvíz, a Bakonyban az alumíniumipar néptelenített el teljesen településeket.

"Itt helyreállításnak, a hídon túl, nem látom az értelmét" - mondta néhány nappal a vörösiszap-katasztrófa után Kolontáron Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, a vörösiszappal elöntött házakban nem lehet élni, ezért az embereket egy új területre kell költöztetni, a katasztrófa által leginkább érintett településrészt pedig "be kell keríteni örök mementónak".

Ha megvalósul Orbán elképzelése - aminek van esélye, hiszen a polgármesterek már ki is jelölték Devecseren és Kolontáron az új lakóterületek helyét - szellemfalu jöhet létre Kolontár egy részén. Több hasonló szellemtelepülés is akad Magyarországon: a román határ mellett az 1970-es nagy árvíz, a Bakonyban épp az alumíniumipar néptelenített el településeket teljesen.

Nagygéc

A valaha 700 lelkes település egyike annak az öt szatmári falunak, amelyek a trianoni országhatár és az árvízvédelmi töltés közé szorultak. 1970 májusában korábban soha nem látott árvíz vonult le a Szamoson és a Tiszán, ráadásul a határ túloldalán a román hadsereg felrobbantott egy gátat, hogy megvédjen egy rakétabázist. Az embereket a hadsereg mentette ki. Az árvíz levonulása után a minisztertanács építési tilalmat rendelt el Nagygéc és Komlódtótfalu területére, majd megszüntette a falu önállóságát. Ma a falunak egyetlen állandó lakosa van, a házak egy részét üdülőként hasznosították.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Helyreállított tájház Nagygécen (Fotó: Tuba Zoltán [origo]).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Nagyecsér

A Borsod megyei tanyaközpont, Nagyecsér a II. világháború előtt élte virágkorát, akkor háromutcás kis faluvá növekedett. Az 1950-es években előbb a kollektivizálás (a parasztok téeszekbe vagy állami gazdaságokba kényszerítése) csökkentette a népességet - hiszen az emberek elhagyták a tanyákat -, majd az 1960-as években a körzetesítés megpecsételte a település sorsát: előbb az iskola felső tagozatát, majd az alsót is bezárták. A falu lassan elnéptelenedett, valamikor az 1990-es években vált teljesen lakatlanná.

Forrás: Kálmán József
Elhagyatott ház Nagyecsérben (Forrás: Kálmán József).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Iharkút

A Veszprém megyei Iharkút vesztét az alumíniumipar okozta, bauxitot találtak alatta. 1981-ben megszüntették a falu önállóságát, a lakosokat átköltöztették a környező településekre vagy Pápára. Az épületeket lebontották, még a temetőt is exhumálták és áttelepítették. Ma a falu helyén egy külszíni bauxitbánya gödre található, ebben találtak Magyarországon először dinoszauruszcsontokat. A bánya mellett van egy emlékhely, amelyet az egykor itt élők állítottak falujuknak.

Forrás: zivatar.hu/Felhőtár
Iharkút helyén ma egy bauxitbánya van (Forrás: zivatar.hu/Felhőtár).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat