Meglátogatta Schmitt Pált az Alkotmánybíróságért aggódó Sólyom

Tanácsokkal látogatott el Schmitt Pál köztársasági elnökhöz pénteken Sólyom László korábbi államfő, hogy megvitassa vele az Alkotmánybíróság körül kialakult helyzetet. Sólyom figyelmeztette az államfőt, hogy az Ab jogainak kurtítására vonatkozó tervek a "jogállamiság szempontjából aggályosak", és áttekintette vele, mit tehet az államfő a jogállamiság alapelveinek érvényesítéséért.

Találkozót kért Schmitt Pál köztársasági elnöktől Sólyom László korábbi államfő, hogy elbeszélgessen vele a kormány alkotmánymódosítási tervei miatt kialakult helyzetről. Schmitt pénteken fogadta elődjét- közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A megbeszélésen Sólyom elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet - áll a közleményben. A KEH szerint a korábbi államfő külön hangsúlyt fektetett az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett korlátozására. Sólyom figyelmeztette Schmittet, hogy a Fidesz által tervezett korlátozások a "jogállamiság szempontjából aggályosak".

A közlemény szerint ezután a jelenlegi és a volt államfő közösen áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is.

Sólyom László már hivatalának átadásakor jelezte, hogy szeretné tanácsokkal ellátni utódját, ha úgy látja, hogy Schmittnek szüksége van rá. "Láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni, amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell erősíteni" - mondta Sólyom, amikor átadta a hivatalt utódjának (a beszédet itt nézheti meg). Sólyom korábbi alkotmánybíróként különösen jól ismeri a testület működését és az Alkotmánybíróság szerepét a magyar jogrendben.

A látogatásra azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az új kormány első intézkedései között bevezetett 98 százalékos különadót. Az Ab határozata után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.

A javaslat hatalmas felháborodást váltott ki az ellenzék részéről, és csütörtökön az Alkotmánybíróság is felszólalt ellene. Sereg András, az Ab sajtófőnöke közölte, hogy az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka (erről itt olvashat). Pénteken ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő kiállt az Ab jogainak szűkítését célzó tervek mellett (erről itt talál részleteket).