Bod Péter Ákosnak nem tetszik a kormány alkotmánymodosítási terve

2010.11.01. 14:29

Bod Péter Ákos a jegybank korábbi elnöke az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozásáról a Duna Tv-nek azt mondta: "Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam". A korábban a kormánynak is tanácsokat adó közgazdász szerint a válságadók visszahatnak majd a fogyasztókra.

"Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam" - mondta a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke arról a Fidesz frakcióvezetője által benyújtott javaslatról, amely korlátozná az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét.

"Remélem, hogy egy-két nap alatt - a hosszú ünnep erre alkalmas lesz -, kicsit alszanak a dolgokra" - mondta a közgazdász. Bod Péter Ákos korábban egyike volt azoknak a közgazdászoknak, akiknek a kormány június elején kikérte a véleményét néhány nappal a kormány első gazdasági akciótervének a bejelentése előtt.

A jegybank korábbi elnöke azt mondta: a kormány beterjesztett egy sor törvényt, amelyek sora alkotmányossági szempontból kicsit bizonytalan, ezek a speciális különadók, amelyekre a kormány sokat alapoz programjában. "A nagy kérdés talán még ezután jön, tudniillik, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton" - mondta az MNB volt elnöke.

Minden adó előbb utóbb valamilyen formában átkerül azokra, akik viselik - nem azokra, akik befizetik, hanem akik viselik - mondta Bod Péter Ákos arra a kérdésre, hogy a válságadóval terhelt társaságok végül átviszik-e a terhek egy részét a fogyasztóikra. A közgazdász szerint a bankra kivetett adó egy idő múlva át szokott kerülni az ügyfelekhez valamilyen formában ám ez attól is függ, hogy átmeneti, egyszeri, és így "lenyelhető", avagy több évre szóló intézkedésről van-e szó. Utóbbi olyan, mintha egy költségtényező emelkedne meg mindenki számára - ez át szokott kerülni az életbe - tette hozzá.

A volt jegybank elnök szerint az egyik problémája a válságadónak, hogy hirtelen jött elő és nem nagyon látjuk a végét. "Ha rááll erre a kormányzat, nehéz lesz abbahagyni, különösen, hogyha a személyi jövedelemadónál egy - egyébként örömteli - nagyon komoly csökkentést valósít meg, és lemond még egy háromszázmilliárd forintról a büdzsé bevételi oldalán" - érvelt Bod Péter Ákos.

"De lássuk be, hogyha százmilliárd forintos terhet kap valaki a nyakába, annak következménye van. Elmarad egy beruházás, lassabban fejlesztenek, a betéti kamatok nem nőnek úgy, mint esetleg logikus lenne. Csak azt akarom mondani, hogy nincs következmény nélküli adóemelés. És ez egy adóemelés, fontos, hogy kimondjuk; adóemelés ez, csak nem olyan közvetlenül látható, mint mondjuk a cigarettára kivetett forgalmi adó növelése, ahol másnap tudjuk már, hogy a dohányáru többe kerül " - fogalmazott.

Az Ab kedden megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: módosítani kívánják az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben - például adóügyekben -, amelyekben nem lehet népszavazást tartani.  Bár a Fidesz vezetői szerint a magas végkielégítések miatt van szükség az Ab jogkörének korlátozására, közben ők maguk is utalnak arra, hogy ennél sokkal nagyobb a tét. A változtatással elérnék, hogy az Alkotmánybírósághoz el se jussanak olyan sokkal nagyobb horderejű, de szintén vitatott törvények, mint például a válságadók.

KAPCSOLÓDÓ CIKK