Megelőzésként ment Kanadába a romaügyi államtitkár

A Magyarországról érkező cigányok is szóba kerültek Kanadában a magyar romaügyi államtitkár, Balog Zoltán tárgyalásain. Balog helyi sajtóhírek szerint azt akarta megelőzni, hogy a kanadai vízummentesség veszélybe kerüljön. A vízummentesség 2008-as visszaállítása óta magyarországi cigányok ezrei jelentkeztek Kanadában, menekültstátuszt kérve. A hullámot eddig nem sikerült megállítani - annak ellenére sem, hogy idén állítólag 1600-ból 1597 kérelmet elutasítottak a kanadai hatóságok.

Balog Zoltán a roma menedékkérőkről tárgyalt

Az áprilisban hivatalba lépett új kormány az államtitkárát küldte Kanadába, hogy meggyőzze az állampolgársági és bevándorlási minisztérium vezetőit arról, hogy érdemes megtartaniuk a Magyarországgal szemben bevezetett vízummentességet - számolt be az Ottawa Citizen című kanadai újság Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár kanadai látogatásáról. Balog egyebek mellett a kormány több tisztségviselőjével találkozik.

Az Ottawa Citizen szerint a roma kivándorlási hullám egyre nagyobb problémát okoz Magyarországnak a nehezen megszerzett vízummentesség miatt, ezért Balog a "gondokat megelőző" látogatást tett. Találkozott Neil Yeatesszel, a kanadai állampolgársági, bevándorlási és multikulturális ügyekért felelős minisztérium miniszterhelyettesével, és - fogalmaz a lap - beszámolt neki a magyarországi erőfeszítésekről a helyzet megoldása érdekében. "Beszéltem a törekvéseinkről. Tudomásunk van bűncselekményekről, és készek vagyunk együttműködni Kanadával" - idézi Balogot a kanadai lap.

A találkozóról a magyar kormány egyelőre nem árult el részleteket, és az [origo]-nak Balog államtitkárságán azt mondták, az államtitkár november 8-áig marad Kanadában, és addig nem nyilatkozik. Programjáról egy közleményt adtak ki szerdán. E szerint látogatásának egyik célja, hogy megbeszéléseket folytasson "a kanadai kormány illetékeseivel a Magyarországról Kanadába irányuló tömeges roma kiutazásokról". Yeatesszel hétfőn "eszmecserét folytattak arról az együttműködésről, amelyre a két ország hatóságai között azért van szükség, hogy senki se éljen vissza a Kanada és Magyarország közötti vízummentes közlekedés lehetőségével". Yeats a közlemény szerint elmondta, hogy az elsősorban cigány származású magyar állampolgárok részéről benyújtott menekültkérelmeknek elenyésző hányadát bírálják el pozitívan - ebben az évben 1600 kérelemből 3-at fogadtak el.

Nyíltan nem beszélnek a vízumkötelezettségről

Eddig sem a kanadai, sem a magyar hatóságok vagy állami szervek nem beszéltek nyíltan arról, hogy a Kanadába ezrével érkező, menekültstátuszért folyamodó magyar romák veszélyeztetnék a vízummentességet, melyet csak 2008-ban adtak meg Magyarországnak. Alykhan Velshi, a kanadai bevándorlásügyi miniszter szóvivője például tavaly októberben kijelentette, jelenleg nincs napirenden a Magyarországgal szembeni vízumkötelezettség visszaállítása. Azt mondta, "a vízummentességet élvező országok tisztában vannak azzal, hogy ha nem felelnek meg a követelményeknek, országunk ismét bevezetheti a vízumkötelezettséget". Ezzel egy időben azonban a kanadai kormány intézkedésre kérte Magyarországot a bejelentkező menedékkérők számának megsokszorozódása miatt.

Az [origo] szerdán érdeklődött a Külügyminisztériumnál arról, az elmúlt hónapokban érkezett-e bármilyen jelzés Kanadából, amely arra utalhat, hogy az ország a beutazási korlátozások visszaállítását fontolgatja. Kérdésünkre csütörtökre ígértek választ.

A kanadai és a magyar hatóságok már többször egyeztettek a kialakult helyzetről. Mindkét fél arra gyanakszik, hogy szervezett segítséget is kaphatnak azok a roma családok, amelyek minden vagyonukat eladva Kanadába utaznak és menedékjogot kérnek. Alykhan Velshi szerint a háttérben akár "a megalapozatlan menekültkérelmek benyújtását ösztönző, szervezett bűnözői hálózatok" vagy "az embereket félrevezető, nem hivatalos bevándorlási tanácsadók" is állhatnak. A szervezettség nyomait a Külügyminisztérium után tavaly a Nemzetbiztonsági Hivatal is kutatni kezdte. A cigány családok kanadai útjai mögött álló titokzatos szervezőkről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Yeates kedden megköszönte Balognak a magyar rendőrség segítségét, amelyet a "szervezett emberkereskedelemben érdekeltek" leleplezésében nyújt, és megállapodtak abban, hogy tovább erősítik az együttműködést. A kanadai és magyar hatóságok együttműködésének egyik példája egy idén áprilisra felderített emberkereskedelmi ügy, amelynek egy Pápáról Kanadába vándorolt család volt a főszereplője. Az erről szóló riportunkat itt olvashatja el.

2009 tavaszán indult az áradat

A Kanadába tartó cseh és magyar roma bevándorlók száma egyszerre nőtt óriásira a kilencvenes évek végén. Pontos adatok nincsenek arról, mennyien hagyták el Magyarországot, hogy üldöztetésre hivatkozva menedéket kérjenek Kanadában, de számuk több ezerre tehető. Kanada kapui először 1998-ban nyíltak meg a magyarok előtt, de a Külügyminisztérium becslése szerint ennek hatására a következő három évben mintegy nyolcezer ember - főként cigányok - nyújtottak be menedékkérelmet annak ellenére, hogy 90 százalékukat végül elutasították.

2001-ben ezért visszaállították a vízumkötelezettséget, és ezt csak 2008-ban törölték el újra Magyarországgal és Csehországgal szemben is. Utóbbi országból azonban hirtelen akkor hullám indult meg újra, hogy egy évvel később visszavonták a beutazási korlátozásokat. Magyarországról egyelőre továbbra is vízum nélkül lehet Kanadába utazni - így mára innen érkezik a legtöbb menedékkérő az észak-amerikai országba.

Az első szabad évben - 2008-ban - még csupán 288 ember kért menedékjogot, 2009 tavaszán viszont megindult az áradat: az év végéig csaknem kétezren jelentkeztek be a Külügyminisztérium korábbi adatai szerint. 2010-ben eddig 1600 kérelmet nyújtottak be. A Kanadában menekültstátuszért folyamodókról szóló korábbi cikkeinket itt találja meg.