Szigorítana az egyetemi felvételiken a kormány

Két emelt szintű érettségihez köti a felsőoktatási tanulmányokat, és nagyobb szerepet szán az államnak az új felsőoktatási törvény vitairata. A minisztérium által kidolgozott módosítási javaslatot csütörtökön hozzák nyilvánosságra, december 10-ig várják hozzá az észrevételeket.

Elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga: a tanárképzésben visszaállhat az osztatlan képzés, új finanszírozási és gazdálkodási rendszer léphet életbe, az oktatói előmenetelben elismernék a minősített gyakorlatot, a felsőoktatásba való belépés feltétele pedig a két emelt szintű érettségi lehet - erről Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár számolt be szerdai sajtótájékoztatóján. Kerettörvényt szeretnének alkotni, amely a legfontosabb alapvetéseket tartalmazza, a részleteket miniszteri és kormányrendeletek szabályoznák majd - tette hozzá.

A két emelt szintű érettségi kikötése az egyetemi felvételhez szigorítást jelent, jelenleg ugyanis nincsenek ilyen feltételek a hallgatók kiválasztásánál.

A mostani, 100 oldalnál is nagyobb terjedelmű jogszabállyal szemben 52 oldalas koncepciót dolgoztak ki. Az államtitkár szerint az új törvény megalkotásának célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása, valamint az intézményrendszer gazdaságos működtetése. Hoffmann úgy fogalmazott: értékalapú új felsőoktatási rendszert szeretnének.

A vitaanyag csütörtökön kerül fel a tárca honlapjára. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni akar, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé - jelezte Hoffmann Rózsa. Az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.

Hoffmann Rózsa elmondta: elképzeléseik szerint növelnék az állami szerepvállalást a felsőoktatásban, de az egyetemi, szakmai autonómia érintetlen maradna. Minőségi paraméterek alapján egyértelművé szeretnék tenni az egyetemek és főiskolák közötti különbséget. A pedagógusképzésben visszaállhat az osztatlan képzés (amikor nem választják szét a képzést bachelorra és masterre), és egyértelműen megfogalmazzák az oktatók számára a minőségi követelményeket.

Az államtitkár célként jelölte meg a vidék megerősítését, ennek jegyében változtatnának a beiskolázás rendjén. Racionalizálnák továbbá a felsőoktatási intézmények működési rendjét, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol a végrehajtás történik. Az államtitkár szerint a hallgatói jogok érdemben nem csorbulnak, ugyanakkor a hallgatói részvétel várhatóan csökkenni fog.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy a vizsgákkal kapcsolatban is megállapodásra törekednek. Ennek szabályozása valószínűleg alacsonyabb szintű jogszabályokba kerül, a mostani koncepció a vizsgalehetőségekre konkrét számot nem tartalmaz. Ugyanakkor annak nem szeretnének teret engedni, hogy parttalan számban vizsgázhassanak a hallgatók. Arról, hogy hány helyet lehet majd a jelentkezési lapon megjelölni, az oktatási államtitkár azt mondta, az öt reálisnak tűnik, de elképzelhető, hogy nem ez a szám kerül majd a végső jogszabályba.