A kormány csak második erő a Fidesz-KDNP mögött

Kormánypárti képviselőké a legtöbb törvényjavaslat, jobbikos képviselő beszélt a legtöbbet, az MSZP pedig nem igazán erőlteti meg magát - derül ki a fél éve összeült parlament statisztikáiból. A kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok mindent uraltak, amikor pedig megszorultak, akkor jobbikosok, LMP-sek és hiányzó szocialisták is segítettek nekik.

Vasárnap volt fél éve, hogy május 14-én megalakult az új összetételű országgyűlés, amely eddig 45 ülésnapot tartott (a hétfői lesz a 46.). Az elmúlt fél évben feszített tempóban ment a törvényalkotás, a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok futószalagon, néha egyetlen nap alatt hajtottak végig törvényeket a parlamenten. Bár Orbán Viktor miniszterelnök nyáron, az LMP-frakciónál tett látogatásán lassítást ígért őszre, októberben újra felpörgött a törvényhozás. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy melyik képviselők, melyik frakciók a legaktívabbak, melyik párt kinek az ötleteit támogatja.

Ki beszélt a legtöbbször, ki beszélt a legtöbbet?

Az elmúlt fél évben a legtöbbször, 141 alkalommal Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szólalt fel, de nem ő beszélt a leghosszabban. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője 140-szer kért szót, felszólalásainak hossza összesen 12 óra volt, amivel ebben a ciklusban eddig ő a csúcstartó. Ha ilyen ütemben folytatja, egy éven belül beéri az előző ciklus rekorderét, a négy év alatt 32 órát beszélő Pettkó Andrást. A kormánypárti képviselők közül Orbán Viktor beszélt a legtöbbet: 15 felszólalása összesen majdnem hat órán át tartott.

Kik a néma képviselők?

Van ugyanakkor 53 képviselő, aki még egyszer sem szólalt meg. Közülük 47-en fideszesek, egy KDNP-s, három MSZP-s (köztük van Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök) kettő pedig jobbikos. Ha erre a linkre kattint, az országgyűlés oldalán megnézheti, hogy a saját parlamenti képviselője felszólalt-e már, illetve mennyit és miről beszélt az elmúlt fél évben.

A Jobbik vagy az MSZP a második erő?

Az országgyűlés fél év alatt összesen 83 törvényt fogadott el (ebből 26 új törvény, 57 pedig korábbiak módosítása). Az eddig benyújtott, összesen 210 törvényjavaslatból a legtöbbet, 81-et fideszes és KDNP-s képviselők nyújtottak be, a kormány pedig 61-et. Ennek azért van jelentősége, mert a kormánynak a benyújtás előtt egyeztetnie kell a törvényjavaslatokat az érintettekkel, de a képviselőknek nincs ilyen kötelezettségük. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik volt a legaktívabb, képviselőik 33 törvényjavaslatot terjesztettek be, míg az MSZP-sek 21-et, az LMP-sek 12-t. Eddig még egyetlen ellenzéki javaslat sem jutott el a plenáris ülésig, bár ötöt tárgysorozatba vettek, vagyis elvileg lehet tárgyalni róluk, ha később napirendre veszik őket.

Mennyire előzékeny az ellenzék?

Az országgyűlés fél év alatt összesen 22 alkalommal tért el a házszabálytól, annak érdekében, hogy a szokásosnál gyorsabban fogadhasson el egy-egy törvényt. Ez az egyetlen szavazás, amelyhez a kormánypártoknak nincs elég erejük, hiszen a jelen lévő képviselők négyötödének kell támogatnia az indítványt. A legtöbb esetben azonban az ellenzéki pártok is segítették a kormányoldalt. Egy alkalommal fordult csak elő, hogy nem jártak sikerrel: a korábbi közjogi méltóságok juttatásairól szóló törvény esetében a Jobbik és az MSZP is ellenezte a házszabálytól való eltérést.

Ki kivel szavaz?

Az országgyűlés fél év alatt összesen 19 kétharmados többséget igénylő törvényt fogadott el. Ezek közül az MSZP és az LMP négyet-négyet, a Jobbik viszont hetet is támogatott. Az MSZP és az LMP is megszavazta például a határon túli magyarok kedvezményes honosítását vagy a parkolási törvényt. Utóbbit a Jobbik nem támogatta, ők viszont megszavazták a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentését vagy a bankadót és a végkielégítések 98 százalékos adóját is tartalmazó gazdasági salátatörvényt.

A vitás helyzetekben általában a Jobbik, ritkábban az LMP segítette ki a kormányt: az MSZP-frakció összesen 15, házszabálytól eltérésról szóló indítványt szavazott meg, a Jobbik 21-et, az LMP pedig 19-et. Két alkalommal a hiányzó MSZP-s képviselők is kellettek ahhoz, hogy átmenjen egy kormánypárti indítvány. Október 18-án például az MSZP és az LMP is ellenezte, hogy egy nap alatt döntsenek a válságadók bevezetéséről. A Jobbik igennel szavazott, de még ez is kevés lett volna a négyötödhöz, ha az MSZP-nek nem hiányzik 12 képviselője. Hasonló eredmény született október 25-én, akkor a magán-nyugdíjpénztári törvény módosítását fogadták el egy nap alatt.

A Jobbik azzal magyarázza a kormányoldal javaslatainak támogatását, hogy azzal lényegében az ő programjuk valósul meg. Vona Gábor pártelnök múlt hétfői napirend előtti felszólalásban több olyan intézkedést is felsorolt, amelyek szerepeltek a Jobbik programjában, viszont nem szerepeltek a Fideszében, a választások után mégis megvalósították azokat. Ilyen szerinte a Trianon-emléknap, a kettős állampolgárság, a bankadó, a multinacionális cégek megadóztatása és a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése.

A kormánypártok valóban több olyan javaslatot nyújtottak be és fogadtak el a parlamentben, amely vázlatosan szerepelt a Jobbik probramjában, Vona állítása egy javaslatnál kifejezetten tetten érhető. A Jobbik képviselői már az alakuló ülés napján határozati javaslatot nyújtottak be "a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról". Mielőtt azonban ez a javaslat akár csak a bizottságig eljutott volna, a fideszes Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, amelyben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították a békeszerződés évfordulóját. A törvényt a Jobbik is támogatta.

Kinek az ötlete az alkotmány átírása?

Az alkotmányt fél év alatt nyolcszor módosították (az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása lesz a kilencedik, ennek várhatóan kedden lesz a zárószavazása). Ezek közül csak két módosítást jegyzett a kormány, a többi előterjesztést kormánypárti képviselők egyéni indítványként nyújtották be. Mivel a kormánypártoknak kétharmados többségük van, szabadon módosíthatják az alkotmányt, de három alkalommal maguk mögött tudhatták a Jobbik támogatását is: a párt képviselői támogatták azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek a 98 százalékos különadót, a kis értékű lopások büntetésének szigorítását vagy a médiaalkotmányt készítették elő.

A Fideszen és a kormányon kívül csak a Jobbik képviselői javasoltak alkotmánymódosítást, eddig összesen négy alkalommal. Ebből háromról tárgyalt már az alkotmányügyi bizottság, de a többség nem vette a javaslatokat tárgysorozatba. A Jobbik javaslatai egyebek mellett határidőt szabtak volna az Alkotmánybíróság eljárásainak, a koronás címerrel díszített nemzetiszínű zászlót tették volna hivatalis állami szimbólummá, vagy eltiltották volna a vezető állami posztoktól azokat, akik a rendszerváltás előtt az állampárt vezetői voltak.