Tátongó lyukakat tömne be a hamburgeradó

Káros élelmiszerekre és élvezeti cikkekre kivetett adó bevezetését vetette fel a kormány egy vitairatban. A járulék befizetésén komolyan gondolkodik a kormány, az [origo] információi szerint az egészségügyért felelős államtitkár és a gazdasági minisztérium is egyeztetett már a tervről. Egy kórházakat tömörítő szövetség az extrém sportot űzőket és a gyorshajtókat is büntetné, mivel sérüléseik ellátása sokba kerül.

Adóztatnák az egészségtelen étkeket

Új, fogyasztási és jövedéki típusú adók bevezetése, hogy az ebből befolyó "népegészségügyi termékdíj" bevételeit az egészségügyre lehessen fordítani - ez a javaslat is szerepel az Újraélesztett egészségügy - Gyógyuló Magyarország című vitairatban, amelyet októberben tett közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága. A több mint hatvan oldalas vitairatban azokat az ötleteket, terveket gyűjtötték össze, amelyekből a szakmai szervezetek és a társadalom visszajelzései alapján megszülethetne az egészségügy reformjának koncepciója.

Az új, egészségügyi adó ötlete mindössze az előbbi egy mondatnyi terjedelemben tűnik fel a dokumentumban. Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint a vitairatot azért bocsátották a nyilvánosság rendelkezésére, hogy "egy széles körű szakmai és társadalmi vita után hozzon az ágazat vezetése döntéseket [...] Az egészségügyért felelős államtitkárság ebben a pillanatban csak javaslatot tesz, miszerint a társadalom fontolja meg egy népegészségügyi termékdíj bevezetését, ami a népegészségügyileg károsnak ítélt termékeket érintené" - közölte az [origo] kérdéseire az államtitkárság.

Súlyosan káros életmód

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján közzétett legfrissebb adatok szerint az Egészségbiztosítási Alap 2010-es költségvetésének első tíz havi egyenlege több mint 73 milliárd forintos hiányt mutat.

Nem csak magyar dilemma, hogy a demográfiai eltolódás, vagyis az idős, beteg réteg növekedése, közben az aktív munkavállalók számának csökkenése miatt milyen további forrásokat lehet találni az egészségügy finanszírozására - mondta az [origo]-nak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, aki szakértőként részt vett a minisztérium által közzétett vitairat összeállításában. "A klasszikus járulékbefizetések mellett" más bevételek után kell nézni, a gazdasági racionalitás mellett ezt diktálja az igazságosság is Velkey szerint. "Jogos felvetés, hogy az egészségüket életmódjukkal súlyosabban károsító, és emiatt az egészségügyi ellátásokat jobban igénybevevő emberek az ilyen termékek adóján keresztül nagyobb mértékben járuljanak hozzá a finanszírozáshoz, mint azok, akik egészséges életre törekszenek" - mondta.

A vitairatban népegészségügyi termékdíjként emlegetett adó Velkey szerint az orvosilag bizonyítottan egészségkárosító termékcsoportokat érintené, amelyek fogyasztása olyan "mai népbetegségekhez vezet, mint az elhízás, magas vérnyomás vagy a különféle szívbetegségek". "Ez ugyanakkor nemcsak egészségügyi, hanem iparpolitikai-pénzügyi kérdés is egyben, ezért nagyon jól be kell állítani, mi tartozzon ebbe a körbe" - mondta Velkey, aki szerint az ötlet komoly, folynak erről egyeztetések az egészségügyi államtitkárság és a nemzetgazdasági minisztérium között, de az [origo] információi szerint a gyorséttermek szövetsége is foglalkozik az új adó tervével.

Adóztatnák a hízlaló ételt, az alkoholt, de az extrém sportokat is

A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület már nyáron közzétett egy javaslatot, amely - lényegében a népegészségügyi termékdíjnak megfelelő - egészségügyi hozzájárulás bevezetését javasolja. Az egyesület elnöke, Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója azt mondta az [origo]-nak, hogy "már egyeztettünk az adóról az egészségügyi államtitkársággal, és nem éreztünk ellenállást a részükről". (A szövetség magyar kórházakat, valamint más, a kórházakért tenni akaró szervezeteket, egészségügyi cégeket tömörít Csiba Gábor szerint, a tagok közti átfedés ellenére függetlenek a Magyar Kórházszövetségtől).

A szövetség azt javasolja, hogy három kategória után kelljen az új adót megfizetni: 10 százalékkal emelnék az alkohol és dohánytermékeket jelenleg is sújtó jövedéki adót, a többletet az egészségügybe forgatnák vissza; a magas zsír-, cukor- és sótartalmű termékekre csomagolási egységenként 10 forint egészségügyi hozzájárulást vetnének ki, Csiba szerint "emiatt emlegetik hamburger-, vagy chipsadónak ezt az adót"; a harmadik csoportba - a Csiba által extrém adóként emlegetett - hozzájárulások tartozhatnának, ezt javaslatuk alapján az extrém sportot űzőknek kellene megfizetni. "Az extrém sportot választók esetén az életmentést, sérüléseik ellátását továbbra is a társadalombiztosításból finanszírozhatnák, viszont a rekonstrukciós beavatkozásokat és a rehabilitáció költségeit nekik kellene megfizetni" - mondta. A szövetség ezt az egészségügyi hozzájárulást azoktól is elvárná, akik gyorshajtóként vagy ittas vezetőként sérülnek meg, mivel Csiba szerint nagyon sok pénz megy el a kezelésükre, pedig erre a saját hibájukból van szükség.

Csiba szerint a vitairatban szereplő termékdíjat mindenképpen "címzett" közteherként kellene bevezetni, vagyis az ebből származó bevétel kizárólag az egészségügybe folyna vissza. Az egészségügyi államtitkárság vitairatához benyújtják majd az erről szóló javaslatukat, mert Csiba szerint "visszaható egészségnevelő hatása lenne, erősítené az egyéni felelősség szerepét. Mutatná, hogy ezzel jár, ha valaki rosszul él, eszik vagy iszik. Mindenki választhat".

Meg lehet húzni a határt

Fontos, hogy az egészségügyi szervek tájékoztassanak is arról, hogy egyes termékek drágábbak is, egészségtelenebbek is - mondta az [origo]-nak az új járulékok tervéről a táplálkozási tanácsadással foglalkozó dietetikus szakember, Nógrádi Katalin. Az adó bevezetésével járó árnövekedés miatt főként az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők módosítanának káros étkezési szokásaikon Nógrádi szerint, de meggyőzhetőek lennének azok is, akik fogékonyabbak az egészségükre.

Nógrádi azt mondta, meg lehet húzni a határt, amelyen túl egészségtelennek tekintünk egyes élelmiszereket. Ezt köthetnék például a magas telített zsírsav-, illetve nátriumtartalomhoz, vagy ahhoz, hogy az áru tartalmaz-e egészségtelen hidrogénezett növényi olajat. A károsan magas cukortartalmat már kevésbé egyszerű meghatározni, mivel ennél inkább a napi összes elfogyasztott szénhidrátmennyiséget kell figyelembe venni, ami nem egyetlen terméktől függ.

Nem csak magyar ötlet

Nem valószínű, hogy egy ilyen adó, illetve az emiatt bekövetkezett esetleges áremelkedés hatására az emberek leszoknának ezekről az ételekről - mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Szerinte ugyanakkor elsősorban nem is erre megy ki a vitairatban megfogalmazott intézkedés, legfontosabb, hogy az egészségügy így többletforráshoz jutna, a gyártók és szolgáltatók számára pedig egyértelmű jelzés lenne, hogy álljanak át egészségesebb termékek előállítására. "Nekik üzenet értékű lenne egy ilyen díj alkalmazása, de nem hiszem, hogy közvetlenül az embereket ezzel lehetne befolyásolni" - mondta.

A termékdíj bevezetése hatalmas vitákat váltana ki, a gyártó cégek nem fognak egyszerűen beletörődni abba, hogy mit minősítenek egészségesnek vagy egészségtelennek "ez a vita azonban hasznos és jó lenne, hiszen pro és kontra beszélnének az egészségügyi hatásokról, mindez a sajtóval eljutna az emberekhez, ennek már önmagában is lenne értelme" - mondta. Sinkó szerint ezért nem véletlen, hogy jelenleg is több európai állam, például Franciaországban tervezi, hogy hasonló adót vezetne be.