Meglepte a román követséget a nemzeti ünnepség lefújása

Próbál úrrá lenni a román nagykövetség a Nemzeti Színházba tervezett ünnepség lemondása után kialakult helyzeten - mondta az [origo]-nak a budapesti román nagykövetség másodtitkára. A titkár szerint sajnálják, hogy a Nemzeti Színház igazgatója lemondta az ünnepséget a politikai tiltakozások miatt, de a tiltakozások ellenére mindenképpen új helyszínt keresnek. Az ünnepség megrendezését a Fidesz, a KDNP és a Jobbik is támadta.

A Nemzeti Színházba nem engedik a román ünnepet

A román Külügyminisztérium sajnálattal vette tudomásul, hogy Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója a Jobbik tiltakozása után visszakozott, és így mégsem rendezhetik meg a román nemzeti ünnep alkalmaból a színházba tervezett fogadást. Michaela Pop, a budapesti román nagykövetség másodtitkára az [origo]-nak azt mondta, Alföldi tájékoztatta őket a döntéséről és azt írta, sajnálja, hogy így alakult. Hozzátette, meglepte őket a magyarországi reakció.

A Budapesti Román Kulturális Intézet által szervezett állófogadásnak a budapesti Nemzeti Színház adott volna otthont december elsején. Mivel azonban ez a nap a magyarok számára Erdély elvesztéséhez vezetett, a Jobbik, majd a Fidesz és a KDNP is tiltakozott a rendezvény miatt, amelyet szerintük nem szabad az egyik legfontosabb magyar közintézményben megtartani. A színházigazgató szerdán este ezért közleményt adott ki: eszerint a döntése sok magyar érzését sértette, ezért közölte, a rendezvénynek mégsem ad otthont a Nemzeti Színház.

Próbálnak úrrá lenni a kialakult helyzeten

Michaela Pop az [origo]-nak azt mondta, a nemzeti ünnep alkalmából minden évben diplomáciai eseményt szerveznek. Ennek legalább öt éve fontos budapesti intézmények adtak otthont. Volt ilyen fogadás az Uránia moziban, a Művészetek Palotájában, az Iparművészeti Múzeumban, a Thália Színházban, és a Belvárosi Színházban. Idén azt tervezték, hogy az ünnepséget egy klasszikus zenei esttel kötik össze. A másodtitkár szerint a több országban is évről évre megszervezett események célja egyik oldalról a románok számára fontos évforduló megünneplése, másrészt pedig a nagykövetségek kapcsolatainak erősítése az országokkal. Hozzátette, a magyar-román kapcsolatok hosszú ideje nagyon jól alakulnak.

A nagykövetség jelenleg a magyar hatóságokkal együttműködve próbál "úrrá lenni" a kialakult helyzeten. Több lehetőséget is számba vesznek, és helyet keresnek a rendezvénynek. Kérdésünkre, hogy mérlegelnek-e olyan lehetőséget, hogy idén elmarad az ünnepség, Michaela Pop azt válaszolta: "Jelenleg úgy tűnik, hogy biztosan megrendezzük". Megkérdeztük azt is, nem tartanak-e attól, hogy ha más helyszínen rendezik meg az ünnepséget, ott is tüntetések lesznek. A másodtitkár azt mondta, erre nem tud válaszolni.

A kérdésre, hogy tekintetbe vették-e, hogy sok magyar érzékenységét sértheti, ha az évfordulót éppen a magyar Nemzeti Színházban tartják, Michaela Pop azt válaszolta, nagyon meglepte őket a reakció, mert az elmúlt években mindig pozitív visszajelzéseket kaptak. Minden évben a magyar társadalom felé próbáltak nyitni, és számukra minden magyar kulturális intézmény - köztük a Nemzeti Színház - tiszteletben tartandó - fogalmazott.

Meghívták Orbánt is

A követség által rendezett ünnepségen minden évben a magyar közméltóságok közül is többen képviseltetik magukat - mondta. Néhány nappal azelőtt, hogy a Jobbik tiltakozni kezdett volna az állófogadás ellen, a szervezők elküldték a meghívókat, a visszajelzésekre hamarosan számítanak. Mint mindig, most is meghívót kapott az eseményre többek között a magyar köztársasági elnök, miniszterelnök, a miniszterek, és az országgyűlés elnöke is - mondta.

A román Külügyminisztérium csütörtökön azt közölte, sajnálatosnak tartja a történteket, de mindössze elszigetelt esetnek tekinti. A román-magyar kétoldalú kapcsolatok idén különösen dinamikusak voltak, erre jó példa Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor kormányfő idei romániai látogatása is.

Mi történt december 1-jén?

1918. december 1-jén Gyulafehérváron az erdélyi románok - a román történetírás szerint százezer ember - nagygyűlést szerveztek, a nemzetgyűlés létrehozta a Román Nagy Nemzeti Tanácsot, és határozatban kimondta Magyarország huszonhat vármegyéjének csatlakozását a román királysághoz, ezzel befejeződött a románság politikai egyesülése. Az ezen a napon történtek befolyásolták az Erdély sorsával kapcsolatos későbbi nemzetközi döntéseket, vagyis azt, hogy a Trianoni szerződéssel Magyarország elvesztette Erdélyt. December 1-jét később Romániában nemzeti ünneppé nyilvánították.

Utoljára nyolc éve fordult elő, hogy a román nemzeti ünnep budapesti megünneplése felháborodást keltett. számos bírálatot kapott Medgyessy Péter miniszterelnök, mert román kollégájával, Adrian Nastaséval koccintott a Kempinski Hotelben. Gál J. Zoltán akkori kormányszóvivő azzal magyarázta a közös pezsgőzést: részvételével Medgyessy azt kívánta jelezni, hogy a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. Az ünnepi fogadáson részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, jelen volt Kelemen Attila és Verestóy Attila RMDSZ-es politikus is. Az erdélyi Krónika csütörtöki publicisztikájában a mostani incidenst az Erdélyben "Kempinski-koccintásként" elhíresült rendezvényhez hasonlította.

Egy, az [origo]-nak nyilatkozó erdélyi magyar politológus azt mondta, nem várható, hogy Romániában nagyobb visszhangot vagy indulatokat váltanának ki a történtek. Székely István szerint Románia NATO- és EU-integrációja óta a "magyarkérdés, mint veszélyforrás" teljesen lekerült a napirendről, néhány kivételtől eltekintve a politikusok sem beszélnek róla. Erről - és a romániai sajtóvisszhangról - bővebben itt olvashat, a Nemzeti Színház igazgatójának döntését megelőző tiltakozásokról pedig itt talál részleteket.