Számítógépeken és olajkutak mellett harcol a NATO magyar vezetője

Kiberbűnözőket üldöz, az olajellátás biztonságáért harcol és megpróbálja összehangolni a nyugati államok és Oroszország biztonságpolitikai érdekeit - többek között ezeket a feladatokat látja el a NATO hetedik divíziója. A divízió várhatóan kiemelt szerepet kap majd a NATO új stratégiájában, amelyet szombaton fogadhatnak el. A hetedik divíziót magyar diplomata vezeti, aki az új stratégiával a biztonságpolitika legfontosabb alakítói közé kerülne.

Egy magyar diplomata vezeti a NATO-nak azt az egységét, amelyik a katonai szövetség tagjaira leselkedők újfajta veszélyeket kezeli. A nyáron létrehozott, hetedik NATO-divízió feladata nem csak azért érdekes, mert eddig ismeretlen fenyegetésekkel kell felvennie a harcot. A NATO pénteken, Lisszabonban megkezdődött csúcstalálkozóján várhatóan lefektetik a katonai szövetség új stratégiájának alapjait, amelyben az egyik legfontosabb szerep ezé a csoporté lesz.

A divíziót vezető Iklódy Gábor a tavaszi kormányváltás előtt a Külügyminisztérium politikai igazgatója volt. Az Iklódy által vezetett új kihívások osztályához szervezték be kibertámadásokat, ide tartozik a terrorizmus elleni fellépés, a partnerországokkal való kapcsolattartás, az energiabiztonság, a nukleáris leszerelés kérdése is. Tartozik hozzá egy, a lehetséges fenyegetéseket rövidebb távon - 6-24 hónapra előre tervező - elemzőközpont, és NATO tömegpusztító-fegyverekkel foglalkozó központja is, de komoly szerepe lesz a nukleáris politikában, sőt az Afganisztánban gyakori és súlyos fenyegetést jelentő házilag barkácsolt pokolgépek jelentette fenyegetésre adott válaszok kidolgozása is a feladatuk.

A kibertámadások elleni védelem jelentőségét jól mutatja, hogy Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár többször is jelezte, a számítógépes támadásokkal szembeni fellépés a szövetség fontos új feladata. Egy október elején Brüsszelben elmondott beszédében arról beszélt, hogy napi száz támadás éri csak a NATO rendszereit.

Harc a számítógépeken és a benzinkutaknál

A kibertámadások nem csak a NATO rendszereit fenyegetik, hanem gondot okoznak a tagországoknak is. Észtországban egy tallini szovjet emlékmű áthelyezése után súlyos számítógépes támadások értek kormányzati és civil honlapokat. A támadások megbénították az észt államszervezetet. Az Iklódy által vezetett divízió feladata lesz kidolgozni, hogy az ilyen fenyegetések elleni védelem milyen keretek között valósuljon meg: a NATO-védelmi rendszereivel védjék-e a tagországok számítógépes hálózatait is, vagy protokollt dolgozzanak ki, amelyet mindenkinek követnie kell majd.

A divíziónak kell megoldást találnia az energiabiztonság problémáira is, ki kell találniuk, hogy lehet biztosítani az energiautánpótlást és az energiaellátó infrastruktúra védelmét. A 2008-ban kirobbant grúz-orosz konfliktus például súlyosan fenyegette az európai energiaellátás biztonságát. Grúzián át húzódik ugyanis jelenleg az egyetlen olyan olajvezeték, amely erősen orosz befolyás alatt álló területen kívül szállít olajat a Kaszpi-tengeri vidékekről Törökországon keresztül a nyugati országok, így NATO-tagállamok felé is.

A nukleáris politikához szorosan kapcsolódik a rakétavédelem kérdése, amely miatt az USA és szövetségesei, valamint Oroszország között korábban komoly ellentétek alakultak ki. Az elsősorban George Bush előző amerikai elnök által szorgalmazott rakétavédelmi pajzs hivatalosan az iráni rakétafenyegetésekkel szembeni védelmet hivatott biztosítani, de Oroszország saját maga elleni fenyegetésként értékelte.

"A rakétavédelem Európában fenyegetőleg hat az orosz érdekekre és áll a kiépítés, mert nem sikerült az oroszokat megnyugtatni" - írta az [origo] kérdéseire a Magyar Honvédség egyik NATO-ba akkreditált főtisztje, aki szerint ennek lerendezéséhez ügyes diplomata szükséges, akit mindkét oldal el tud fogadni, és "nem lehet a szemére vetni, hogy a saját hazája hatalmi érdekeit menedzseli". Iklódy ilyen irányú rátermettségét akár már a lisszaboni csúcstalálkozón is bizonyíthatja, amelyen részt vesz Dmitrij Medgyvegyev orosz elnök, és ahol a napirenden szerepel a rakétavédelemről az oroszokkal folytatott egyeztetést.

Újat kell csinálnia

Iklódy Gábor lesz az első magyar diplomata, aki ilyen magas posztot tölthet be a szervezetben. Kinevezésében közre játszott korábbi szerepe, például többek között részt vett a NATO-csatlakozási tárgyalásokban, irányította az ehhez kapcsolódó 1997-es népszavazás kampányát. Személyes alkalmasságán kívül az is mellette szólhatott, hogy eddig Magyarország volt az egyetlen olyan ország az 1999-ben csatlakozottak - rajtunk kívül Lengyel- és Csehország - közül, amely még nem adott főtitkár-helyettest - mondta az [origo]-nak Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Siklósi szerint Iklódy osztálya egy nagyon fontos divízió, amely méretében is az egyik legnagyobb. Iklódy szerepe azért is kiemelt, mivel első vezetőjeként ő az, aki kialakítja az új divízió működését, "újat kell csinálnia, ez nem egyszerű", de Siklósi szerint eddig csupa jót lehetett hallani róla. Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint Iklódy kinevezése azt is jelzi, nem vagyunk hátrébb, mint más NATO nemzetek, "a magyarok belakták a NATO-t otthon vannak, fontos pozíciókat visznek".

Egy, a NATO-ba akkreditált, névtelenséget kérő magyar főtiszt szerint a pozíció kulcsbeosztás a NATO jövője szempontjából is. Ha sikerül előrelépni ezeken a területeken az nagy elismerést váltana ki. A kérdés az, hogy siker esetén ki tudjuk-e használni az eredményét - írta az [origo]-nak.

NATO-csúcs Lisszabonban
A péntek-szombati lisszaboni NATO-csúcsot kulcsfontosságúnak tekintik a szövetség jövője szempontjából. Ezen fogadják el az új, várhatóan tíz évre érvényes stratégiai koncepciót, de kiemelkedő a találkozó amiatt is, hogy a meghívottak között szerepel Dmitirj Medvegyev orosz elnök. Orosz elnök a 2008-as grúziai konfliktus óta nem vett részt ilyen jellegű megbeszéléseken. A vele folytatott tárgyalásokon szó lesz a kapcsolat szorosabbra fűzéséről, a rakétavédelemről, és az Afganisztáni utánpótlás orosz területen át való szállításáról. A csúcstalálkozó egyik fő kérdése a NATO 2014-utáni kivonulása Afganisztánból. A csúcson ezen kívül igyekeznek költsécsökkentő intézkedésekről is megállapodni.