A magyarázkodás joga kikerülhet az új Ptk.-ból

Megmarad a bejegyzett élettársi kapcsolat, nem lesznek agyonszabályozva a fogyasztóvédelmi kérdések, és a bíróságokhoz kerülhet a telekkönyvi nyilvántartás. Ezt javasolja a kormánynak az a bizottság, amely a múlt héten kezdett el újra dolgozni a tavaly elfogadott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv átdolgozásán. A testület nélhány ponton szigorúbban értelmezné a jogokat, mint az életbe nem lépett Ptk.

Újrakezdődött az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítése - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapján közzétett tájékoztatóból. Az előkészítést koordináló bizottság múlt csütörtöki ülésén elfogadta azokat az alapvető szempontokat, amelyek alapján megindulhat a 2009-ben már elfogadott, de hatályba nem lépett magánjogi kódex átdolgozása.

A bizottság már első ülésén is hozott fontos döntéseket. A kodifikációs főbizottság úgy határozott, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló, korábban már külön törvényben foglaltakon nem szükséges változtatni. Ez azt jelenti, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot továbbra is csak azonos nemű párok létesíthetnek, és az nem mindenben jelent a házastársakéval azonos jogokat. Azt is jelenti azonban, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem korlátozza a meleg párok jogait.

Alapjaiban újra kell gondolni néhány részt

Zlinszky János korábbi alkotmánybíró, a kodifikációs szerkesztőbizottság tagja az [origo]-nak azt mondta: a kódex előkészítésének arra a pontjára akarnak visszatérni, ahol 2007-ben jártak, amikor az akkori Igazságügyi Minisztérium kivette a kezükből az előkészítést. Zlinszky szerint az elfogadott, de hatályba nem lépett szöveg egyrészt általános felülvizsgálatra szorul, másrészt van benne néhány olyan pont, amelyet alapjaiban át kell gondolni, majd politikai döntést kell hozni róluk.

A nyugalmazott professzor szerint ilyen sarkalatos kérdés, hogy a kereskedelmi jog bekerüljön-e a kódexbe, hogyan szabályozzák a személyi jogok korlátozását, illetve objektív legyen-e a polgári jogi felelősség, vagy nem. Utóbbiról Zlinszky azt mondta: véleménye szerint a felelősségnek objektívnek kell lennie, vagyis mindenképpen kártérítési felelősséggel tartozik, aki jogellenes magatartást tanúsít. A tavaly elkészült Ptk. a jelenlegi bírói gyakorlatot követve megengedőbb volt, lehetőséget adott arra, hogy a felelős kimentse magát azzal, hogy ő "úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

Nem védenék túl a fogyasztókat

"A Ptk. nem kíván túlmenni a fogyasztókra vonatkozó uniós eredetű magánjogi védelem határain" - írja a tájékoztató, amely szerint az uniós szabályok közül is csak azok kerülnének be a magánjogi kódexbe, amelyek "hosszabb távon stabil és maradandó rendelkezések", például a tisztességtelen szerződésekre, a fogyasztói adásvételre vonatkozó teljesítési, szavatossági és jótállási szabályok. A többi fogyasztóvédelmi kérdést külön törvényben szabályoznák.

Ennek a döntésnek azért van nagy jelentősége, mert a korábban elfogadott Ptk. kiterjesztette volna a felelősséget: a gyártónak közvetlenül is helyt kellett volna állnia az általa gyártott termék hibája miatt. A termékszavatosság bevezetésének oka az lett volna, hogy a tapasztalatok szerint mire a hiba felbukkan, a fogyasztók esetleg már nem tudják kivel szemben érvényesíteni igényeiket, például a kereskedő cég már nem is létezik (a részletekről itt olvashat).

A tájékoztató szerint a főbizottság felkérte a testület elnökét, hogy készítsen előterjesztést a kormány számára a telekkönyvezés bírósági felügyelet alá helyezésére. Az előterjesztés alapján a kormánynak kell határoznia arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó földhivatalok helyett a bíróságokhoz utalja az ingatlanok nyilvántartását. Hasonló ötlet már korábban is felmerült, de az akkori Földművelésügyi Minisztérium ellenállásán elbukott.

Korlátozott jogok

A személyek jogainak korlátozásáról a kodifikációs főbizottság a múlt héten úgy határozott, hogy a gondnokság alá helyezés szabályai közül meg kell tartani az elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk. minden olyan újítását "amely valóban az érintettek érdekeit szolgálja." Példaként az előzetes nyilatkozatot, a támogatott döntéshozatalt említették, illetve azt, hogy a cselekvőképességet kizárólag ügycsoportonként lehessen korlátozni.

A főbizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a jelenlegi kétfokú (cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró) gondnokság intézményének fenntartását. Ebben annyi szigorítást alkalmaznának, hogy nagykorú személyeket csak végső esetben - minden "más védelmi eszköz lehetőségeinek kimerültével" - helyezhetnének cselekvőképességet kizáró gondnokság alá.

A főbizottság döntése alapján a korábbihoz képest kissé megváltozik az új Ptk. szerkezete. A korábbi, Személyek című első könyv kettéválik Az ember, illetve A jogi személyek című könyvekre. Bekerülhetnek a Ptk-ba a gazdasági társaságokra vonatkozó, jelenleg külön törvényben szabályozott kérdések. Egyebekben a szerkezet változatlan: önálló könyv foglalkozik majd a jelenleg külön törvényben szabályozott családjoggal, amelyet a dologi jogról, a kötelmi jogról és az öröklési jogról szóló könyv követ.

Visszadobott kódex

Az országgyűlés tavaly szeptemberben fogadta el először az új Ptk-t, de az nem lépett hatályba, mert Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. Az államfő nem találta kellően időtállónak a szöveget, amelyben számos hibát, ellentmondást és pontatlanságot is felfedezett. A parlament egynapos vita után tavaly novemberben - néhány változtatással - ismét elfogadta. Ekkor Sólyom már nem gyakorolhatott vétót, alá kellett írnia a törvényt.

A köztársasági elnöknek akkor adódott ismét lehetősége a vétóra, amikor a parlament elfogadta a Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvénycsomagot. Ezt tavaly karácsony előtt néhány nappal ismét visszaküldte az Országgyűlésnek. A parlament nem adta fel, idén februárban ismét elfogadta a hatályba léptető jogszabályokat, amelyeket így Sólyom kénytelen volt aláírni. A törvény első részének május 1-én kellett volna hatályba lépnie, de az Alkotmánybíróság megelőzte ezt: április 26-án megsemmisítette a hatályba léptető törvényt, mert az a testület szerint nem hagyott elég időt a felkészülésre, ezzel pedig sérült a jogbiztonság követelménye.