Az Alkotmánybíróság sem tudja, mihez kezdjen a korábbi beadványokkal

Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése után a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítását támadók a jövőben csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. Egyelőre az alkotmánybírók sem tudják, hogy mihez kezdjenek a korábbi beadványokkal - írja a Népszabadság.

Új helyzetet teremt az Alkotmánybíróság hatáskörének novemberi szűkítése, és emiatt a testület a Népszabadság értesülése szerint átvizsgálja, hogy mit tehet a pénzügyi tárgyú - a költségvetésről, az adókról, az illetékekről, a járulékokról és a vámokról szóló - törvényekkel.

Így az eljárási kérdések szerepeltek a testület hétfői teljes ülésének napirendjén; a bírák számára a saját megfogalmazásuk szerinti "problematikát" az okozhatja, hogy állást kell foglalniuk arról, hogy mit kezdenek az e körben már korábban benyújtott, ám még nem tárgyalt indítványokkal. Egyelőre kérdéses, hogy azokat a beterjesztés idején hatályos, vagy a ma érvényes szabályok szerint kell elbírálni. Az utóbbi esetében az eddig beérkezett, adózással kapcsolatos panaszokat mind el kellene utasítani, mivel egyik sem hivatkozik az emberi méltóság sérelmére.

Ugyanis ma már csak az emberi méltóság sérelme, valamint a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, esetleg a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelme esetén vizsgálódhat az Alkotmánybíróság; ha egy beadványban másra hivatkoznak, azzal érdemben nem foglalkozhatnak.

Új érvek kellenek

Az adórendszer kapcsán az indítványozók eddig elsősorban a kiszámíthatóságot kérték számon, illetve a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkoztak (az általános elv szerint az ügyeket a keletkezésük idején hatályos törvények alapján kell elbírálni, ha egy korábbi beadvány például a közterhekkel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére utal - több ilyen is van -, arról dönteni kellene).

A magánnyugdíjpénztárak tagjainak személyes számláján levő összeg átirányításáról szóló döntés ellen eddig arra hivatkoztak, hogy az alapos ok nélkül csorbítja a tulajdonhoz fűződő jogokat. Most azonban más érvekkel kell előállni. Például: ha az állam megfelelő indok nélkül avatkozik be a magánszféra viszonyaiba, sérti az önrendelkezés jogát, amely az emberi méltóság egyik elidegeníthetetlen eleme.

Ugyanilyen módosított indokra van szükség a közszférában kifizetett végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadók kapcsán is. Kolláth György alkotmányjogász egy érintett magánszemély megbízásából készített beadványában többek között azt hozza fel, hogy az emberi méltóság védelme megköveteli, hogy "az állam tartózkodjék olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása (...) súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését".