Hirtelen húzással sokkolt drogos szervezeteket a kormány

Ötletük sincs a kábítószerügyi szervezeteknek, hogy miért dobja ki az ablakon a kormány a tavaly elfogadott drogstratégiát, miután egy hónapja még kiállt mellette, és miért bocsátotta el a nemzeti drogkoordinátort és három minisztériumi munkatársat. A Fidesz utoljára ellenzékben nyilvánult meg kábítószerügyben, akkor a függők segítése, azaz, az ártalomcsökkentés helyett a leszoktatás fontosságáról beszéltek, egy hétfői közleményben pedig a minisztérium azt írta, az eddigi stratégia túl liberális volt.

"A kormányzat neoliberális, radikális drogpolitikai megoldásokat vezetne be a droglegalizáció, a dekriminalizáció és az önálló ártalomcsökkentési politika bevezetésével" - ez volt a fideszes Heintz Tamás véleménye a jelenleg még érvényes, 2009 decemberében elfogadott drogstratégiáról a parlamentben, tavaly novemberében. A múlt csütörtökön a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előzetes egyeztetés nélkül közölte saját legfőbb drogügyi tanácsadó testületével, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal (KKB), hogy a drogstratégiát a Fidesz-kormány vállalhatatlannak tartja, ezért nem hajtja végre, hanem újat készít helyette. A döntés ellen - melyet a nemzeti drogkoordinátor és három minisztériumi dolgozó elbocsátása is kísért - négy kábítószerügyi ernyőszervezet is tiltakozott, a civil tagok pedig kivonultak a KKB üléséről.

A drogstratégiáról szóló határozati javaslat 2009-es általános vitája volt lényegében az utolsó alkalom, hogy az akkor ellenzékben, ma már kormányon lévő Fidesz képviselője részletesen elmondta, pártjának mi a problémája az új drogstratégiával.

Heintz vezérszónokként többek között azt kritizálta, hogy a stratégiában az ártalomcsökkentés túlzott prioritásként szerepel. A kábítószerfogyasztók függőségét elfogadó, annak káros hatásait - például tűcserével - minimalizálni akaró hozzáállás helyett, a politikus szerint a leszoktatást és a drogprevenciót kellene prioritásként kezelni. Azzal sem értett egyet, hogy a stratégia szövege felvetette, a fogyasztók büntetése helyett a terjesztők elleni fellépésre kellene még inkább koncentrálni. Heintz szerint ezek a felvetések azért nem jók, mert a fogyasztók egy része előbb-utóbb maga is drogterjesztővé válik, és dílerként "iskolás gyerekeket etetnek be, vagy prostituáltakat tesznek ügyfeleikké". A párt nem találta általános vitára alkalmasnak, és nem is szavazta meg a javaslatot.

Nem tudják, mi a baj a stratégiával

Két kábítószerügyi szervezet vezetője is azt mondta ugyanakkor, hogy úgy érezték, a kormányváltás óta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nem adta jelét annak, hogy meg akarna válni a drogstratégiától. Igaz, az új kormány hivatalba lépése óta nem fogadták el a stratégiához készült, két-három évre szóló akciótervet, amelyet még az előző kormány idején készítettek el. Nyírádi Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója az [origo]-nak azt mondta, a civilek ezért azt gondolták, hogy az idén felállt új kormánynak eddig nem jutott ideje a drogpolitikára, ezért talán januárban előveszik majd az akciótervet, és ha kell, változtatnak rajta.

Ezek után Nyírádi szerint a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) múlt heti ülésén a meghívottak "kapkodták a fejüket", amikor Téglásy Kristóf igazságügyi főosztályvezető bejelentette, hogy a kormány számára "vállalhatatlan" a stratégia. Azért is meglepődtek, mert Nyírádi szerint a KKB egy hónappal ezelőtti ülésén a főosztályvezető a kérdésekre válaszolva, szerinte egyértelműen azt mondta, a helyén marad Portörő Péter nemzeti drogkoordinátor, és alkalmazzák a drogstratégiát is. A megváltoztatott döntésről, Nyírádi szerint a jelenlévők közül senki nem tudott, pedig a KKB a mindenkori kormány legfőbb drogügyi tanácsadó testülete.

Téglásy az ülésen nem mondta el, miért "vállalhatatlan" a stratégia - az MTI-nek utólag csak annyit mondott, hogy annak "alapelvei és irányelvei nem állnak összhangban a jelenlegi kormány drogpolitikai alapelveivel", de azt nem mondta meg, hogyan.

Jelenleg Nyírádi szerint még pletykák sem keringenek arról, hogy mi állhat a drogstratégia kidobásának hátterében, mert a helyzetet senki nem érti. Nyírádi azt mondta, a stratégia 2009-ben hosszas szakmai egyeztetés után született, "a szakma teljesen elfogadta". Ugyanerre utalt hétfői nyilatkozatában a különféle civil szervezeteket tömörítő négy szakmai szövetség is, amely "konszenzus-dokumentumnak" nevezte a drogstratégiát, amely szerintük összhangban áll a nemzetközi drogpolitikai ajánlásokkal és az uniós kábítószerstratégiával is.

Az érintett szervezetek nem értik, hogyan lehetnek a stratégiával olyan komoly problémák, hogy az egészet újra akarja írni a kormány. A szöveg legnagyobb része a hétfői, a drogstratégia mellett kiálló nyilatkozatot aláíró egyik szervezet névtelenséget kérő vezetője szerint szakmai evidenciákról szól, csak nagyon kis része lehet az, ami vitára adhat okot. Azt mondta, az összes szakmai szervezet elfogadta a jelenlegi stratégiát, ezért "szakmai érvek nem lehetnek ellene".

Túl liberálisnak találták

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) hétfőn közleményt adott ki az ügyről, ebben néhány mondatban összefoglalják, mi volt a probléma a 2009-ben elfogadott drogstratégiával. Eszerint az eddigi drogstratégia csődöt mondott, mert a mind gyorsabban növekvő problémákat sem megelőzni, sem csökkenteni nem volt alkalmas, miközben előtérbe került a drogliberalizáció és kísérlet sem történt a negatív folyamatok megállítására. A közlemény úgy fogalmaz, hogy "az elmúlt évek drogstratégiája, mely a hangsúlyt a drogliberalizációra és az ártalomcsökkentésre helyezte, nem követhető", mert csak a "drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak" kedvezett. Az új stratégia viszont, többek között a megelőzésre, a családok megerősítésére, az iskolai nevelésre, és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésre épül majd - áll a közleményben.

Nyírádi szerint egyelőre nem világos, hogy ki fogja kidolgozni az új stratégiát, mert szerinte a hazai drogpolitikában összesen harminc-negyven szakember vesz részt a felső szinten, ők pedig lényegében mindannyian ott ültek a KKB ülésén. Nyírádi szerint a főosztályvezető a KKB-ülésen az erre vonatkozó kérdésre azt a választ adta, hogy a minisztérium munkatársai készítik majd el az új szöveget. "De őket két vagy három kivétellel kirúgták" - tette hozzá, megjegyezve, "a következő stratégiát is ugyanezek a szakemberek fogják végigcsinálni". Erre a problémára a NEFMI közleménye egy mondatban utal, amely szerint "a kialakult helyzetet előidézők alkalmassága egy új drogstratégia megalkotására és végrehajtására valószínűtlen".

Az [origo] korábban részletesen foglalkozott a nemzeti drogstratégiával. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja, itt pedig az előző, 2000-2009 között érvényes stratégia megvalósulásáról olvashat. Ebben a cikkben a hazai drogpolitika problémáiról tudhat meg részleteket.

Csaknem hatezren szúrják magukat Magyarországon
Pontos számok nincsenek arról, hogy hány kábítószerfüggő él Magyarországon, de a Nemzeti Drog Fókuszpont által készített, 2010-es éves jelentés szerint a különböző adatbázisok adatainak összehangolásával készültek becslések a drogfogyasztók számáról. Ezek alapján 2007-2008-ban összesen 3130 heroinfogyasztó élt itt. Az amfetamin-fogyasztók több mint 27 ezren, a kokainfogyasztók pedig több, mint ötezren voltak. Az intravénás droghasználók száma 5700 és 6100 között mozgott.