Gyurcsányról vitázva kezdte a munkát az iszapbizottság

Az üzemeltető cég privatizációjánál kezdené a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek felkutatását a kedden megalakult parlamenti vizsgálóbizottság, amelynek első ülésén vita alakult ki Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnökhöz kötődő vállalatok állítólagos szerepéről. Eldöntötték azt is, hogy a bizottság nem fogja vizsgálni a katasztrófa óta történt kártalanítási eljárásokat, viszont a hasonló jellegű magyar üzemek veszélyességét igen.

Kedden megalakult a vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásról a Jobbik kezdeményezésére döntött az országgyűlés, a feladata pedig a határozat szerint elsősorban a katasztrófa politikai, és büntetőjogi felelőseinek felkutatása. Gyurcsány Ferenc nevét a bizottság LMP-s tagja, Jávor Benedek vetette fel, aki problémásnak tartotta, hogy a bizottság ügyrendjében név szerint szerepel Gyurcsány, hiszen így szerinte a bizottság tulajdonképpen "megelőlegezi a felelősséget". A bizottság megalakulását elrendelő határozatban szerepel, hogy a bizottság célja "konkrétan Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökhöz köthető érintett vállalatok" vizsgálata is. A Gyurcsányhoz köthető Altus Rt. az alumíniumipar privatizációjának volt az egyik szereplője.

"Azért azt lássuk be, hogy Gyurcsány Ferenc nem úgy került bele ebbe a határozati javaslatba, mint PR-os a krédóba" - mondta a bizottság jobbikos elnöke, Kepli Lajos, és hozzátette, hogy szerinte a korábbi miniszterelnöknek ennél több köze van a történtekhez. A bizottság tagjai egyébként egyetértettek abban, hogy minden érintettet meg szeretnének hallgatni az ügyben.

A kártalanításokkal nem foglalkoznak

A bizottság az ajkai timföldgyár privatizálásánál kezdené a vöröriszap-katasztrófa okainak vizsgálatát, és a tagok többek között megegyeztek abban is, hogy nem fogják vizsgálni a katasztrófa után történt eseményeket, elsősorban a kártalanító eljárásokat. "A bizottságnak nem az a dolga, hogy azzal foglalkozzon, hogy Kovács István mennyi segélyt kapott" - példálózott egy gyakori névvel Ékes József képviselő, a bizottság egyik fideszes tagja.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A képviselők egyetértettek abban is, hogy a bizottság elsősorban a vörösiszapot tároló kazetta átszakadásának okait fogja vizsgálni, abban viszont már vita alakult ki, hogy a Magyarországon fellelhető, hasonló jellegű üzemek vizsgálatába mennyire menjenek bele. A tagok végül abban maradtak, hogy a hasonló jellegű üzemek (elsősorban az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári timföldgyár) veszélyességét vizsgálni fogják.

Szintén vita alakult ki abban a kérdésben, hogy hány bizottsági tag egyetértése legyen szükséges ahhoz, hogy a testület valakit behívjon meghallgatásra. A tízfős bizottságból öt hellyel rendelkező kormánypártok képviselője, Lasztovicza Jenő azt javasolta, hogy öt tag jóváhagyásával lehessen csak személyeket javasolni meghallgatásra. Lasztovicza ezt azzal indokolta, hogy ellenkező esetben elképzelhető, hogy túl sok meghallgatandó személyt idéznének be, és ez hátráltatni fogja a munkát. Azonban az ellenzék öt képviselője ezzel nem értett egyet, és mivel így tulajdonképpen szavazategyenlőség alakult ki, ezért maradt a korábbi rendszer, amely szerint elegendő két tag ajánlása. A bizottságnak 2011. november 1-ig el kell készítenie a jelentését.