Több éve homályban lévő titkokban reménykedik Földesi-Szabó László

Ügyvédje szerint mindenképpen szeretné felfedni titkait Földesi-Szabó László, az Egymásért Alapítvány hét év börtönre ítélt elnöke. Politikusok sem az Egymásért-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, sem az ügyvéd szerint nem fognak rajta veszteni azon, ha Földesi-Szabó feltárja titkait. A szövevényes ügyről viszont sok minden kiderülhet. Az alapítványról máig nem lehet tudni, hogy pontosan mit csinált, és az sem világos, hogy mi köze a furcsa szervezethez a vámőrök között felbukkant állítólagos korrupciónak és egy titokzatos szlovák nőnek.

"Ügyfelemnek az a határozott álláspontja, hogy fordítana az ügyének menetén, ha végre felmentenék a titoktartási kötelezettség alól" - mondta az [origo]-nak Berényi András ügyvéd, a múlt hét szerdán csempészet és sikkasztás miatt első fokon hét év börtönre ítélt Földesi-Szabó László, a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Egymásért Alapítvány kuratóriumi elnökének védője.

A Blikk hétfőn részben az ügyvédre, részben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Földesi-Szabó megszegné a titoktartási kötelezettséget, amelyre a három éve tartó eljárásban végig hivatkozott. A lap szerint ezzel "több ismert politikust" is bajba sodorhat, akik "így vagy úgy, de pénzügyi kapcsolatban álltak" a milliárdos csempészet miatt elítélt nyugalmazott rendőrtiszttel.

Berényi András az [origo]-nak hétfőn azt mondta: ő maga nem ismer semmilyen olyan információt, amely terhelő lehetne bárkire, ezért már helyreigazítást kért a Blikktől. Az igaz, hogy Földesi-Szabó többször is felmentést kért a hallgatási kötelezettség alól, de az ügyvéd véleménye szerint a titkait mindig a hatósági eljárásban szerette volna felfedni, soha nem a sajtóban. Ezt azonban csak akkor tehetné meg, ha a bíróság kéri a felmentését a titoktartási kötelezettség alól - mondta Berényi.

Kisétált a bíróságról

Földesi-Szabót csempészet és sikkasztás miatt hét év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, két társa öt, illetve három év börtönt kapott. Az elsőfokú ítélet szerint az alapítvány, illetve a Herba cégcsoport 1,1 milliárd forint vámot, áfát és termékdíjat nem fizetett be az általa a Távol-Keletről importált élelmiszerek után. Földesi-Szabó az ítélethirdetés után egyszerűen kisétált a bíróság épületéből. Ügyvédje azt mondta, nem tudja, hol van, és az ügyvédi titokra hivatkozva nem árulhatja el azt sem, hogy kapcsolatba lépett-e vele.

Az úgynevezett Egymásért-ügy még 2006-ban indult, amikor a Vám- és Pénzügyőrség vizsgálatot indított az alapítvány, illetve a Herba Rt. körüli cégcsoport importtevékenysége miatt. Az elkövetők mintegy 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették, mintha az árukat ellenszolgáltatás nélkül, az alapítványnak engedték volna át, így nem kellett vámot és áfát fizetni.

Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több üzletláncnak értékesítette azt. A meg nem fizetett vám, illetve áfa összege, a bíróság szerint mintegy 1,1 milliárd forint. Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség korábbi rendészeti igazgatója a parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt mondta, hogy a lefoglalt termékeket már a Távol-Keleten úgy csomagolták, hogy "bizonyos, Magyarországon működő üzletláncok logói és nevei rajta voltak a szállítmányokon".

Politikai kapcsolat

Az ügyvédhez hasonlóan nem tud politikai kapcsolatokról Tóth Károly korábbi szocialista képviselő, az alapítvány és a titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló, már nem működő parlamenti bizottság alelnöke sem. Tóth szerint bárki is állítja ennek az ellenkezőjét, az biztos, hogy nem a 2007-2008-ban működő bizottság ülésein szerezte az információit. A testület jelentésében szó van ugyan politikai kapcsolatépítési kísérletekről, de az akkori kormánypártok és az ellenzék is egyetértett abban, hogy ezek nem jártak sikerrel.

A büntetőeljárás megindulása után az alapítvány vezetői igyekeztek politikai kapcsolatokat kialakítani a bizottság jegyzőkönyvei és jelentése szerint. Épp ezért lett az ügyből politikai botrány, mert az alapítvány vezetői 2006 végétől elkezdtek kapcsolatokat keresni a politika, elsősorban Szilvásy György akkori titokminiszter felé: támogatták a szolgálat közben elhunyt rendőrök családjait, és a BM Kórházat is, amelyet Szilvásy György testvére, Szilvásy István vezetett. Munkát ajánlottak a miniszter másik testvérének, Szilvásy Péter grafológusnak is.

Az Egymásért Alapítvány közvetett politikai kapcsolataira utal, hogy Földesi-Szabó László az elnöke a Magyarok Egymásért Szövetség (MESZ) nevű pártnak, amelynek színeiben képviselőjelölt is volt a tavaszi parlamenti választásokon. Az MESZ a főszereplője egy pártfinanszírozási ügynek is, amelyről az [origo] több cikket is közölt (ezeket itt olvashatja). A párt 2008 végén kapott százmillió forintos adományt a BKV-botrányban ismertté vált C.C. Soft Kft. nevű informatikai cégtől, amelytől a közlekedési társaság a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét rendelte.

Szolgálati út

Földesi-Szabó már három évvel ezelőtt, az Egymásért Alapítvány és a titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló parlamenti bizottság előtt is titoktartási kötelezettségére hivatkozva hárította el a nekiszegezett kérdéseket. "A megalakulásának igazi, mélységes tartalmáról sajnos nem tudok itt most nyilatkozni" - mondta, amikor arról faggatták, hogy a karitatív tevékenység mellett milyen célból jött létre az alapítvány.

Az kiderült a parlamenti vizsgálat során, hogy az Egymásért Alapítvány Nagy Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első - 2006-ban elhunyt - főigazgatójának kezdeményezésére jött létre. Galambos Lajos, az NBH korábbi főigazgatója - aki épp az Egymásért-ügy kirobbanása után mondott le posztjáról - a bizottságnak azt mondta: "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámjogszabályok kijátszásának, működésének a megismerése" volt a céljuk.

Galambos szerint felmerült a gyanú, hogy ezeket a trükköket segítők nélkül nem tudnák végrehajtani, és "megnevezésre került olyan vám- és pénzügyőrségi dolgozók és vezetők érintettsége, akiknek ebbéli tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sértett, vagy sérthetett". A jelentés szerint az NBH "ezen a területen végzett tevékenységének, műveleti lépéseinek bizonyos hátterét az alapítvány irányítói biztosították". A korábbi főigazgató szerint az információk "nagy számúak", "egyértelműen pozitívak" és "rendkívül kényesek" voltak.

Szlovákiába vezetnek a szálak

Csakhogy - a Galambost idéző jelentés szerint - az NBH által begyűjtött információk egy része illetéktelenekhez (vélhetően magukhoz az érintettekhez) kerülhetett. Gyarmati György, az NBH főosztályvezetője, az alapítvány kuratóriumának tagja a bizottsági meghallgatása során egyenesen azt állította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) azért lépett fel az alapítvánnyal szemben, hogy így torolja meg a sérelmeit az NBH-n.

A jelentés szerint az NBH először az alapítvány működtetőivel mint magánszemélyekkel alakított ki kapcsolatot, később azonban a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját" az alapítványon keresztül próbálta leplezni. Az NBH még 2007-ben, jóval a titkos nyomozás megkezdése után is jelentős összegű szerződést kötött az alapítvánnyal. A bizottsági jelentésből nem derül ki, hogy pontosan mi volt ez a tevékenység, de a jegyzőkönyvekben szerepel néhány utalás.

Az alapítványnak volt egy kirendeltsége Pozsonyban, amelynek vezetője az alapítvány honlapja szerint egy Hedviga S. nevű nő volt. Földesi-Szabó szerint az irodavezetőt is az alapítvány létrehozását kezdeményező Nagy Lajoson keresztül ismerték meg. Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke a testület egyik ülésen (amelyen Laborc Sándort, az NBH akkori főigazgatóját hallgatták meg) azt mondta: "a hozzá eljutott információ szerint" a nő és élettársa a szlovák titkosszolgálat tisztje volt.

Az élettárs neve Demeter szerint felbukkan egy, "a világ minden pontján bejegyzett", ciprusi központú cégcsoportban, amelyről "azt feltételezik, hogy a volt Jugoszlávia elleni embargó kijátszására" hozták létre. A cégcsoport honlapja szerint a legtöbb cégük Szerbiában van, de van képviseletük Moszkvában, az Egyesült Államokban, Kínában, Romániában és Magyarországon is. Foglalkoznak sok mindennel: fémáruk kereskedelmével, gabonatárolással, folyami szállítással és ingatlanforgalmazással is.

A vámnyomozók szerint az Egymásért Alapítvány számlájára az eljárás megindítását megelőző két évben mintegy 980 millió forint folyt be, de azt "a kuratórium elnöke minden esetben személyesen felvette". Földesi-Szabó a bíróság szerint épp ezzel követte el a sikkasztást, amelyért súlyosabb büntetés jár, mint a csempészetért. Az elsőrendű vádlott a bizottság és a bíróság előtt is azt állította, hogy az összeg nála van készpénzben, de azt nem árulja el, hol tartja.

Húsz éven át rendőr volt

Földesi-Szabó (akkor még Szabó László néven) 1983-ban kezdett rendőrként szolgálni a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Elvégezte a rendőrtiszti főiskolát, egy kerületi kapitányságon teljesített szolgálatot, majd 1990-től az ORFK Nemzetközi Szervezett Bűnözés és Kábítószer-ellenes Szolgálat csoportvezetője lett. Később bevetési osztályvezető, 1998-tól pedig a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság (BEI) műveleti főosztályvezető-helyettese lett. 2000 szeptember végén vonult szolgálati nyugdíjba.

Bencze József 2007-ben, a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén azt mondta: Földesi-Szabó szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. A korábbi országos főkapitány állítólag nem talált ennél több adatot a leszerelésről. A BEI korábbi parancsnoka szóban annyit elmondott Benczének, hogy az Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatott az ügyében eljárást. A Heti Válasz 2007 nyarán rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta: Földesi-Szabót 2001-ben hivatali visszaélés és parancs iránti engedetlenség miatt pénzbírságra ítélték.