Központi hivatal ellenőrzi a kormányhivatalok ügyfélszolgálatának működését

Nemzeti Államigazgatási Központ néven központi hivatal alakul, amely többek között a fővárosi és a megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatának működését ellenőrzi- áll aMagyar Közlöny legutóbbi számában.

A Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) létrehozásáról szóló - január elsején hatályba lépő - kormányrendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. E szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alatt álló intézmény tesz javaslatot a költségvetési keretszámok fővárosi és megyei kormányhivatalonkénti elosztására, szervezi a kormányhivatalok szakmai alapfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi és anyagi feltételek biztosítását, valamint a büdzsé végrehajtásával összefüggésben figyelemmel kíséri a kormányhivatalok tevékenységét.ű

A NÁK feladata a kormányhivatalok teendőinek ellátásához szükséges jelentősebb összegű eszközök - központosított - beszerzése és azok elosztása. A központ közreműködik a kormányhivatalok által használt ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodásban, az ingatlanok üzemeltetésében, a kormányhivatalok személyügyi politikájának kialakításában és a személyügyi döntések előkészítésében. Koordinálja a kormányhivatalok sajtóval kapcsolatos tevékenységét, peres ügyeik elintézését, illetve ellenőrzi a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatának működését. A NÁK vezetőjét a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el a kormányhivatalok kialakításáról szóló törvényjavaslatot. A fővárosi és a megyei kormányhivatalokba tizennégy területi államigazgatási szerv integrálódik; ügyfélszolgálati irodáik, az úgynevezett kormányablakok az ország 29 pontján működnek majd, a hivatalok működési költsége jövőre 124 milliárd forint lesz. A január elsején létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőit, a kormánymegbízottakat Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön nevezte ki.

A kormánymegbízottak listája: Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.

A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Nem tagja az Országgyűlésnek Széles Sándor, aki az idei évtől a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke; Lengyel Györgyi, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány volt igazgatója; Szabó Sándor, aki korábban a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt; Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere; Harangozó Bertalan, aki több ciklusban is tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek; valamint Rigó Csaba Balázs, aki 2002 óta Zalaegerszeg közgyűlésében önkormányzati képviselő.