Enyhült az EU élére álló Orbán dacossága

2011.01.07. 14:03

Az uniós elnökség átvétele után tartott első jelentősebb szereplésén kissé finomodott a miniszterelnök eddig dacos hozzáállása a külföldön is vitatott médiatörvényhez. Orbán az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy akkor is hajlandók változtatni a törvényen, ha az alkalmazása során valósnak bizonyulnak a jogszabályt övező aggályok. Szó volt a szintén vitatott válságadókról is, amelyek mellett Orbán többek között azzal érvelt, hogy "Magyarország szegény".

A médiatörvény körüli vitáról is hosszan beszélt Orbán Viktor kormányfő azon a sajtótájékoztatón, amelyet pénteken tartott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Orbán azt mondta, több feltétel szükséges a sikeres uniós elnökséghez, és ezek közül az egyik az, hogy "rossz politikai viták ne árnyékolják be". A kormányfő önkritikusan megjegyezte: "Itt állunk a leggyengébben."

Orbán megjegyezte, hogy a kormányt komoly támadás érte a médiatörvény miatt, szerinte azonban ez csak az első szakasza ennek a vitának. "Most kezdődik a második szakasz, most vált elérhetővé mindenki számára a szöveg" - utalt arra, hogy a héten elkészült a törvény angol nyelvű fordítása. Orbán jelezte, hogy komolyan veszi ezt a problémát. "Rendkívül erőteljesek a reakciók. Mi ezeket figyelemmel kísérjük" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy biztos abban, a törvényt vizsgáló Európai Bizottság diszkriminációmentes véleményt fog mondani.

Harci kérdés és józan ész

Orbán ugyanakkor közölte azt is, hogy nemcsak az Európai Bizottság vizsgálatától függ a törvény sorsa. "Politikai kérdésről is van szó" - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a törvénynek "figyelni fogják a gyakorlati megvalósítását", és ha úgy látják, hogy bármilyen politikai aggály valósnak bizonyul, akkor készen állnak a módosításra. "A magunk részéről mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez a kérdés ne nehezítse a sikeres magyar munkát" az elnökség során - mondta Orbán.

Ez a megjegyzés újdonság ahhoz képest, amiket a miniszterelnök eddig mondott a médiatörvényről. Korábbi nyilatkozataiban még arról beszélt, hogy legfeljebb akkor változtatnak, ha az Európai Bizottság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben. Később egy újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy "nem kívánok harci kérdést csinálni a médiából".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Barroso a közös sajtótájékoztatón. A képre kattintva galéria nyílik!

A sajtótájékoztatót Orbán uralta, és Barroso inkább csak kiegészítő megjegyzéseket tett. A médiatörvényről azt mondta, tudja, hogy "rendkívül nagy figyelmet kap ez a kérdés". Az Európai Bizottság részéről várható vizsgálatról nem akart részleteket mondani, arra hivatkozva, hogy "ez egy nagyon szakmai kérdés", és "a folyamatban benne vagyunk". Barroso is utalt azonban Orbánnak arra a kijelentésére, hogy a törvényt az uniós vizsgálattól függetlenül is hajlandók módosítani. "Üdvözlöm azt a tényt, hogy a miniszterelnök készen áll arra, hogy módosítson a törvényen, ha a megvalósítása során felmerülnek problémák" - fogalmazott Barroso. (A médiatörvényről szóló cikkeink itt találhatók.)

"Nem élhetünk úgy, ahogy eddig"

A magyar uniós elnökség kezdetét beárnyékoló másik kérdésről, a válságra hivatkozva bevezetett ágazati különadókról is esett szó a sajtótájékoztatón, amelyek jogosságát szintén vizsgálja az Európai Bizottság. Orbán erről csak egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt, és nem jogi szempontból közelítette meg, hanem a rengeteg külföldi újságíró előtt azzal kezdett el érvelni, hogy talán nem szokás kimondani, de "Magyarország egy szegény ország". Felidézte, hogy az elmúlt években számos megszorítás történt, de közben az országnak tovább kell csökkentenie az adósságát és az államháztartásnak a hiányát. Szerinte ebben a szorító helyzetben kellett az ágazati különadókhoz nyúlni.

Orbán a bevezetőjében hosszan beszélt arról, hogy milyen feladatok előtt áll a magyar uniós elnökség, és röviden általános véleményt is megfogalmazott az Európai Unió előtt álló kihívásokról. "Nem élhetünk úgy, ahogy eddig éltünk" - jelentette ki Orbán, aki szerint "mi, magyarok, ezt pontosan tudjuk", de lassan minden európai országnak rá kell erre ébrednie. Ez visszatérő gondolata Orbán elmúlt egy évben mondott beszédeinek, amelyekben már sokszor figyelmeztetett arra, hogy a nyugati országoknak kemény versenytársat jelentenek a feltörekvő keleti országok. "Magyarország fel akarja venni és képes felvenni a versenyt" - jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy bízik abban, más országok is társai lesznek ebben.

Feladatok a magyarok előtt

Három úgynevezett prioritást, vagyis kiemelt feladatot nevezett meg a következő hat hónapra Orbán a pénteki sajtótájékoztatón. Azt mondta, "elsősorban a gazdasági erőfeszítésekre fogunk koncentrálni", és kijelentette, hogy a magyar elnökség akkor lesz sikeres, ha megtörténik az alapszerződés módosítása, amelyről még a decemberi csúcstalálkozón született döntés. Ennek értelmében a görög válságból tanulva egy új mechanizmust akarnak bevezetni pénzügyi válsághelyzetek megakadályozására az euróövezetben.

Második feladatként a bővítést nevezte meg Orbán, aki szerint a magyar elnökség célja "bővítési optimizmus felélesztése és megerősítése". Megerősítette, hogy Magyarország támogatja Horvátország csatlakozását az EU-hoz, és Románia, valamint Bulgária bevonását a schengeni övezetbe.

Harmadik prioritásként az energiakérdést jelölte meg a kormányfő, és utalt rá, hogy februárban lesz egy csúcstalálkozó Brüsszelben, amelynek az energia lesz a témája. Orbán szerint megegyezés született arról, hogy a magyar elnökség első nagyobb eseményének számító csúcs "a belső energiapiac szabaddá tétele és az energiabiztonság kérdése köré szerveződjön".

További részletek a magyar elnökség előtt álló feladatokról ebben a cikkünkben.



KAPCSOLÓDÓ CIKK