"Nem állíthatunk őrt mellé" - nem lehet kizárni a fiatalokat a bulikból

Semmilyen szabály nem tiltja, hogy 18 évesnél fiatalabbak szórakozóhelyekre járjanak, egy hasonló értelmű, szándéka szerint a fiatalokat védő egri ötlet pedig alig másfél éve bukott el jogi problémák miatt. Az [origo]-nak nyilatkozó klubvezetők szerint nem lehet megakadályozni, hogy fiatalkorúak látogassák a bulikat, pedig érdemes lenne kiszűrni őket, mert a diszkók és a kocsmák is kockáztatnak a beengedésükkel.

"A Facebook-on és mindenhol úgy volt hirdetve a buli, hogy 16 éven felüliek mehetnek csak be. Ennek ellenére semmiféle igazoltatás nem volt a bejáratnál, nem kértek személyit senkitől" - ilyen és ehhez hasonló hozzászólások tucatjaiban kifogásolták az [origo] olvasói, illetve a West-Balkán nevű szórakozóhelyen tartott tragikus szombati buli szemtanúként megszólaló résztvevői, hogy a szervezők korra való tekintet nélkül engedték be az embereket. A három áldozatból kettőnek az életkora elérte a szervezők által 16 évben meghúzott limitet, 18-ik évüket azonban még egyikük sem töltötte be (a harmadik áldozat 24 éves volt). Bár a tragédiának nyilvánvalóan nincs köze az áldozatok életkorához, ugyanez előfordulhatott volna idősebbekkel is, az eset miatt különböző internetes fórumokon vita kezdődött arról, vajon van-e helye a kiskorúaknak az éjszakai életben.

A magyar törvények - összhangban az európai uniós normákkal - csak a fiatalok alkohol- és dohánytermék-fogyasztását korlátozzák, 18 éves kora előtt senki sem fogyaszthat ilyen szereket. Olyan szabályozás viszont az egész világon nem létezik, amely kitiltaná a szórakozóhelyekről a még nem nagykorúakat - mondta az [origo]-nak Szikulai István, számos ifjúságvédelmi szakkönyv és tanulmány szerzője, aki azonban nem is tartana indokoltnak egy hasonló korlátozást.

"Nem túl építő"

Bár jó néhány szórakozóhely már a bejáratnál, sőt számos klub az internetes honlapján is feltünteti a figyelmezetést, hogy 18 év alattiak nem léphetnek be, az [origo] által megkérdezett 14-18 évesek elmondásából és internetes közösségi oldalak hozzászólásaiból úgy tűnik, hogy a korlátozást csak kevés helyen veszik a gyakorlatban is komolyan. Amikor találomra felhívtunk néhány felkapott szórakozóhelyet, és telefonon érdeklődtünk arról, hogy van-e belépéskor bármilyen korkontroll, vegyes válaszokat kaptunk, és csak egyetlen hely akadt, egy három fővárosi egységből álló klublánc, amely a 18 éven aluliak kitiltásakor a fiatalok védelmére hivatkozott. "Nem éppen építő jellegű egy 18 év alulinak ilyen helyen tartózkodnia" - mondta az [origo]-nak a tulajdonos-üzletvezető.

Más helyek viszont kifejezetten önérdekből tartják távol ezt a korosztályt. "Saját érdekünk, hogy ne engedjük be őket. A pultokban szeszes italokat árulunk, amivel 18 év alattiakat kiszolgálni tilos. Senkinek nem hiányzik a hatósági büntetés, ha ez mégis előfordulna, márpedig egy telt házas estén, amikor sorok kígyóznak a pultnál, biztos, hogy nem állunk neki egyesével csekkolni a személyi igazolványokat" - magyarázta például egy népszerű belvárosi diszkó tulajdonosa, amely ezért már a bejáratánál visszafordítja azokat, akik nem igazolják valamilyen okmánnyal a nagykorúságukat.

"Mi nagyon szigorúan ügyelünk erre, van egy emberünk a kapuban, akinek csak ez a dolga, hogy az igazolványokat ellenőrizze. Ha egyszer már beengedtük ugyanis, nem állíthatunk őrt mellé, márpedig ha lehetősége van italt kérni, akkor valószínűleg kérni is fog, minket pedig jól megbüntetnek. Akkor inkább nem engedjük be" - érvelt hasonlóképpen egy budai gyárterületen kiépített szórakozóhely vezetője.

Egy felkapott, VII. kerületi klubban ennél engedékenyebbek. "Eleve húszon felüliek járnak többségében ide. 400-500 embernél, ha becsúszik egy este egy-két tizenhét éves, arra nem fogok vadászkutyákat küldeni" - érvelt a [origo]-nak az üzletvezető, akinek állítása szerint már adódott abból kellemetlensége, hogy személyit kért egy nagyon fiatalnak tűnő sráctól, de kiderült, hogy az illető 25 éves. "Úgy felháborodott, hogy leordította a hajamat, és kivonult a húszfős társaságával, hogy sose jön többet ide. Nekem ez nem hiányzik" - tette hozzá.

Egerben elbukott a tiltás

"Direkt szabályokkal, pláne tiltással a fiataloknál nem megyünk semmire, sőt épphogy az ellenkezőjét érnénk el" - jelentette ki az [origo]-nak Szikulai István a klubok esetleges korhatárossá tételéről. Elrettentő példának nevezte az egri önkormányzat másfél évvel ezelőtti rendelettervezetét, amely a fiatalok drog- és alkoholfogyasztásának visszaszorítása érdekében a 14-16 év közötti tinédzsereknek csak nagykorúak felügyeletével tette volna lehetővé, hogy 24 óra után szórakozóhelyen vagy közterületen tartózkodjanak. Az előírást megszegő fiatalok szüleire szabálysértési bírságot szabhattak volna ki, de ugyanekkora büntetéssel sújtották volna a tiniket mulatni engedő szórakozóhelyeket is.

Nincs törvényi életkorszűrő

A rendeletből végül is az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vétója miatt nem lett semmi. Szabó Máté szerint ugyanis az általa abszurdnak nevezett szabályozás törvényi felhatalmazás nélkül avatkozott volna be a gyermekek és szülők alapjogainak gyakorlásába.

Az egri terveket még a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet is ellenezte, mondván, sokkal rosszabb lenne, ha a szórakozóhelyekről kiszoruló fiatalok illegális körülmények között folytatnák ugyanazt a tevékenységet, egy szórakozóhelyen ugyanis - érveltek - legalább van felügyelet, és orvost hívnak vagy beavatkoznak, ha valaki rosszul lesz.

Alakul a szülői riadólánc

A szülők, úgy tűnik, nem akarnák teljesen ki- vagy eltiltani gyerekeiket a diszkókból, csak biztonságban akarják tudni őket. A Facebook internetes közösségi portálon a Nyugati téri tragédia másnapján Budapesti szülők riadólánca néven külön csoport szerveződött például arra, hogy saját ellenőrzései után listát állítson össze a "biztonságos" budapesti szórakozóhelyekről. "2011. január 15-én a West-Balkán nevű szórakozóhelyen három tizenéves lányt taposott agyon a pánikba esett tömeg. A szervezők a megengedettnél és biztonságosnál sokkal több embert engedtek be. Ez soha többé nem fordulhat elő újra! Azt gondoljuk, nem az a megoldás, ha a gyerekeinket bezárjuk a négy fal közé. Ugyanakkor tudjuk, hogy a hatóságok és a rendőrség magától nem fog tenni semmit" - áll a közösség adatlapján, amelyen a továbbiakban a nagyobb helyek és rendezvények ellenőrzésére és tapasztalataik megosztására buzdítják a csatlakozókat.

A csoport elindítói önkéntesekből egyfajta ügyeleti rendszert is kiépítenek a szórakozóhelyeken. "Kérjük a klubok vezetőit, hogy tegyék lehetővé a budapesti szülők riadóláncának ügyeletesei számára, hogy a bulik idején bármikor bemenjenek és körülnézzenek, hogy a saját szemükkel is meggyőződhessenek a biztonságról. Nem vagyunk szakemberek, és nem olyan régen még mi is buliztunk! Pusztán szülőként akarjuk látni, olyan-e a hely, ahová elengedhetjük a gyerekeinket" - olvasható a felhívásban. A klubok és diszkók tulajdonosait arra is kérik, hogy tegyék közzé weboldalukon a szórakozóhelyek befogadóképességét, a hivatalos nyitvatartási időt, valamint tegyék elérhetővé az üzletvezetők nevét és telefonszámát, illetve hatósági engedélyeiket is. A riadóláncnak hétfő reggel 250, estére 1800 támogatója volt.

A Facebook-csoportot nem említve Tarlós István főpolgármester hétfői közleményében azt írta, a "főváros kezdeményezi, hogy a rendőrség hozzon létre egy külön honlapot, amelyről a szórakozóhelyekre járó fiatalok és szüleik ellenőrizni tudják, megfelel-e a vendéglátóhely a biztonsági követelményeknek. E honlapon célszerű feltüntetni a 'nem javasolt' szórakozóhelyek listáját". A főpolgármester mindezek mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségétől is javaslatokat kért arra vonatkozóan, hogy "hogyan lehetne garantálni a fővárosi szórakozóhelyeken a fiatalok biztonságos ott-tartózkodását".

A skandinávok a bizalomra építenek

Szikulai szerint a skandináv országokban például már gyerekkortól tudatosan készülnek arra, hogy legyen egy úgynevezett kontrollszemély a fiatalok körül - lehetőleg a családjában - akiről tudják, hogy mindenféle problémával, akár itallal, droggal vagy szexszel kapcsolatos kérdésekkel bizalommal fordulhatnak hozzá. "Ez Magyaroszágon sajnos nem jellemző, pedig nem lenne például ennyi gond a fiatalkorúak droghasználatával sem, ha eljutnánk oda, hogy a kamasz kommunikálni tudjon a szüleivel" - tette hozzá Szikulai.

A korlátozás és a teljes szabadság között van átmeneti megoldás is Szikulai szerint. A XI. kerületi Zöld Pardon üzemeltetői két éve például úgynevezett zöld kártyához kötötték a 14 és 18 év közöttiek szórakozását. A rendszer lényege, hogy a nagykorúságát még el nem ért fiatal a szülővel közösen kiváltott elektronikus kártyával léphet be a szórakozóhelyre, ahol szabadon mulathat, de szeszesitallal nem szolgálják ki, a szülők pedig kártyaszám és jelszó segítségével a Zöld Pardon honlapján ellenőrizhetik, hogy ott van-e éppen, illetve mettől meddig bulizott a gyereke. Kártya nélkül a korosztályhoz tartozók csak szülői felügyelettel látogathatják a helyet.