Hatalmas sci-fi gép lesz az álrokkantak réme

2011.01.22. 16:30

Szemtől szemben álltunk azzal a sci-fi filmeket idéző hatalmas géppel, amellyel 2012-től kiszűrik majd a munkára alkalmas rokkantnyugdíjasokat. A gép feladatokat ad, utasításaira például biliárdgolyókat kell pakolászni, tapintás alapján kell felismerni dolgokat, vagy egy meredek lépcsőn kell felcipelni súlyokat. Átverni nehéz, állítólag szinte mindent észrevesz, de azért van gyenge pontja: a balett.

Körülbelül 200 ezer rokkantnyugdíjast szeretne újra a munkaerőpiacon látni a kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még decemberben a rokkantnyugdíjasok helyzetének felülvizsgálatáról beszélt, megemlítve, hogy Magyarországon 12 százalék a rokkantnyugdíjasok aránya, míg az OECD-országok átlaga 6 százalék. "Összesen 420 ezer fő van Magyarországon rokkantnyugdíjasként nyilvántartva, ám ha az OECD-átlaghoz közelítenénk, a számuk 210 ezerre apadna" - mondta.

A Magyar Nemzet december elején azt írta, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) jogelődje, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egy munkaszimulátor nevű diagnosztikai orvosi műszerrel küszöbölné ki azokat a visszaéléseket, amelyek során egészséges emberek hamis orvosi leletekkel próbálják leszázalékoltatni magukat. A lap szerint az 50-60 millió forintos orvosi műszereket Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, illetve Győrben helyezik majd el, várhatóan 2012-től.

"Valószínűleg elég sok esetben indokolt lesz a munkaszimulátoroknak, vagy legalábbis a kisebb képességvizsgáló eszközöknek az alkalmazása" - mondta az [origo]-nak Pósfai Gábor, az NRSZH igazgatója arról, hogyan lehetne felmérni, kiszűrni a potenciálisan munkaképes, mégis rokkantnyugdíjból élő embereket. Pósfai szerint léteznek ugyanis olyan rokkantnyugdíjasok, akiknek valamiért kétséges a munkaképesség-megítélése.

"Ezek a gépek helyigényesek"

A legjobban a régi sci-fi filmek számítógépeire hasonlító gépből egyelőre csak egy van az országban, az NRSZH budapesti központjában található, egy alagsori szobában. A gép öt különálló panelból áll, amelyek körkörösen egymás mellett helyezkednek el, és mindegyiken másfajta munkaszituációt szimulálnak. Minden panelhez külön monitor tartozik, a gép körül súlyok, dobozok, polcok, amelyekre mind szükség lehet a teszt elvégzéséhez.

"Ezek a gépek eléggé helyigényesek" - indokolta Pósfai, hogy miért csak most szerezték be a munkaszimulátort, holott ezt már két éve tervbe vette az NRSZH jogelődje. Pósfai szerint a következő fél-háromnegyed évben további hét nagy, ötpaneles gépet szeretnének beszerezni, az NRSZH minden regionális igazgatóságára egyet, továbbá öt kisebb, egypaneles készüléket a megyei kirendeltségekre. Jelenleg éppen ingatlanfejlesztés zajlik, hogy elférjenek a gépek.

Mit tud a monstrum?

"Az eszköz egyfajta képességvizsgálatot végez" - mondta az [origo]-nak Székely Ildikó, a gépet kezelő szakértők egyike. Erre szerinte akkor van szükség, amikor a vizsgált személynek jók a rehabilitációs esélyei, és ezért érdemes felmérni a teljesítményét ahhoz, hogy meg lehessen mondani, alkalmas-e még az általa végzett munkára.

Egy teljes vizsgálat öt és fél órát vesz igénybe, de erre nem minden estben van szükség, mert nem minden szakma esetében kell az összes panelen végigmenni. "Ha tudjuk, hogy mi a szakmája az illetőnek, akkor el tudjuk dönteni, hogy mely paneleken kell vizsgálni" - mondta. Elsősorban a tanult és a gyakorolt szakma fontos, de egyszerre akár tíz szakmát is vizsgálhatnak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

"Ezek a gépek eléggé helyigényesek" (A képre kattintva megnézheti a munkaszimulátorról készült képeinket)

Tizenháromezer szakma munkakövetelménye van beletáplálva a gép memóriájába, ezek az úgynevezett "munkatükrök". Amerikai szabvány, de a holland gyártó szerint az európai szabványnak is megfelelnek. Magyarországon tíz éve nem készültek ilyenek Székely szerint, aki azt mondta, az is kérdés, hogy "az Európai uniós munkatükrök a mai magyar valósághoz hogyan igazíthatóak".

A szimulátor azért nem mindennel birkózik meg. "Amikor felállították a gépet, egy informatikusként nálunk dolgozó kollégát is teszteltünk, majd rákerestünk a balett-táncos szakmára is, de természetesen nem volt megfelelő" - mesélte Székely.

Szemtől szemben a géppel

"Ennél a részgyakorlatnál a súlyokat az ön alatt lévő rúd mentén kell mozgatnia" - mondta a gép, amikor az [origo] újságírója kipróbálta a budapesti központban lévő gép kettes paneljét, amely Székely szerint például autószerelők képességeit mérheti. A gép a feladatvégzés közben folyamatosan utasításokat adott, és a nem túl jó felbontású képernyőn látni is lehetett, hogy éppen mit kell csinálni.

A géphez több kisegítő eszköz is tartozik, az egyik panel mellett például egy biliárdgolyókkal teli láda és egy polcnyi tálca állt. "Ott van az a polc, rajta húsz tálca, és ezt egyesével ide kell hozni, közben a gép méri az időt" - mondta Székely, a biliárdgolyókat pedig sorrendben fel kell pakolni egy szalagszerű járatra. "Ez az álló-járó munkával kapcsolatos, közben az asszisztens nézi, hogy helyes sorrendben rakja-e fel" - mondta, és hozzátette, hogy közben a gép minden munkarészt külön értékel, majd pedig összehasonlítja az eredményeket a munkatükrökkel, így például meg lehet tudni, hogy a vizsgált személy alkalmas-e futószalag melletti munkára vagy sem.

Az egyik, nehéz fizikai munkát tesztelő panelnél toló- és húzófeladatokat kell csinálni kondigépekhez hasonló szerkezetekkel, és egy súlyokkal megpakolt, érzékelőkkel ellátott ládát kell felrakni a helyére. A másik ilyen panelhoz egy "ipari lépcső" vezet fel. "Ha kipróbálja, akkor rájön, hogy az otthonában véletlenül sem ilyen magas lépcső van" - mondta Székely. Hozzátartozik még egy polc is különböző súlyú ládákkal, amelyeket fel kell vinni a lépcsőn, és rá kell rakni egy mérlegre, majd pedig ugyanezt meg kell ismételni, csak labdákkal megrakodott ládákkal, és a végén ki is kell őket válogatni a színük alapján.

"Ez egy ülő munkával kapcsolatos panel, csak ez az egy nyolc különböző feladatból áll" - mutatott rá egy íróasztalra Székely. Az asztalon különböző tárgyak voltak: számítógépes billentyűzet, ujj- és szorítóerőt mérő műszerek, és egy különböző formájú tárgyakkal teli fekete doboz. A dobozban lévő tárgyak hőmérséklete és felszíne is más, tapintással kell őket felismerni. Az asztalhoz egy szék is tartozik, amelyet egy kábel köt össze az asztallal. " Ha valaki helytelen testhelyzetet vesz fel, azt is jelzi a gép" - mondta Székely.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A gép a feladatvégzés közben folyamatosan utasításokat ad

A géphez vonalkódos rendszer is tartozik. Minden vizsgált személynek van egy vonalkódja, amellyel a gép azonosítja. "A panelhez tartozik egy könyvecske, ennek a segítségével tudjuk jelezni a gépnek, hogy hol van fájdalom" - magyarázta Székely miközben megmutatta, hogy a könyv tele van vonalkódokkal és az emberi testről készült ábrákkal. A leolvasót ezek fölé kell tartva az asszisztens betáplálhatja a gépbe a páciens paramétereit, például, hogy a háta vagy a térde fáj, fáradságot vagy fájdalmat érez, illetve, hogy ezeknek mekkora az intenzitása 10-es skálán.

Nincs trükközés

"A munkaszimulátoros képességfelmérés tulajdonképpen egy javaslatot készít az orvosi szakvélemény mellé" - mondta Pósfai Gábor. Szerinte a munkáltatók is szeretnék, hogy a szakvélemény pontos adatokat tartalmazzon, hogy el tudják dönteni, alkalmas vagy nem alkalmas az álláskereső rokkant a munkára. "Eddig sajnos nagyon gyakran a szakvélemény csak azt tartalmazta, hogy hány százalék az egészségkárosodás" - mondta Pósfai. Az NRSZH igazgatója szerint leginkább a hármas csoportú rokkantnyugdíjasokat és azokat a rehabilitációs járadékkal rendelkezőket érinti majd a vizsgálat, akiknek nem sikerült munkát találniuk. Hozzátette, ezeknek az embereknek amúgy is kötelező bizonyos időközönként felülvizsgáltatni az állapotukat ahhoz hogy támogatást kapjanak.

Székely Ildikó szerint a vizsgálat a gyakorlatban úgy néz ki, hogy azok, akik pénzbeli ellátást szeretnének kapni amiatt, hogy megváltozott az egészségügyi állapotuk, benyújtják a kérelmét a nyugdíjbiztosítóhoz, akkor az őt vizsgáló orvos eldönti, hogy érdemes-e átesnie a képességvizsgálaton. "Akiket rehabilitációs járadékra javasolunk, azok közül nyilván a döntő többség" - mondta Székely. A rendszer külföldön sem ismeretlen, Székely látott hasonló berendezést egy ausztriai rehabilitációs központban, de szerinte a nagyobb autógyárak is használnak ilyet. "Ezt a vizsgálatot külföldön meg szokta előzni egy motivációs teszt is" - mondta Székely. Ezt ők is be szeretnék vezetni, mert elképzelhető, hogy a vizsgált személy nem működik együtt, például nem a képességeinek megfelelően teljesít.

"Ez kiküszöbölhető azzal, hogy a gép minden feladatot háromszor végeztet el, így a grafikonon meglátszik, ha valaki nem azt produkálja, amire valóban képes" - mondta Székely. "Egy ilyen berendezést nem olyan könnyű becsapni, tökéletesen kimutatja, ha valaki úgy tesz, mintha gyengébb lenne az izomereje" - mondta Pósfai, és hozzátette, hogy szerinte semmi értelme ilyet csinálni, mert aki nem működik együtt, az nem kap semmilyen támogatást.

"Az EU-s támogatás határideje 2012 vége, de azt remélem, hogy a projekt 2012 elejére eljut már abba a stádiumba, hogy rutinszerűen az ország minden pontján fogjuk tudni alkalmazni a berendezéseket" - mondta Pósfai. A rendszer kiépítésének költségeire az NRSZH igazgatója nem tudott pontos számot mondani. Szerinte az ötpaneles munkaszimulátor ára pár évvel ezelőtt még hatvanmillió forint körül volt, ez azóta valószínűleg csökkent, de még így is több tízmillió forintba kerül. A teljes projekt EU-s támogatása Pósfai szerint 4,2 milliárd forint, de ebben több más dolog is benne van, például az informatikai fejlesztés vagy a szakorvosi képzés.

KAPCSOLÓDÓ CIKK