"Az a hülye, aki nem használja ki" - negyvenes nyugdíjasok az idő előtti nyugdíjról

2011.02.03. 14:30

Ismerőseiktől kapott irigykedő megjegyzésekkel fizetnek kényelmes életükért azok, akik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét kihasználva, már negyvenes éveikben visszavonulnak. Az [origo]-nak nyilatkozó, a nekik járó kedvezményeket kihasználó, fiatal nyugdíjasok arra hivatkoznak, hogy csak élnek a törvény adta a lehetőséggel. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány változtatni fog a kedvezményes nyugdíjazás rendszerén, amivel évtizedes beidegződéseket rúgnának fel.

"Egy olyan rendőri egységnél teljesítettem szolgálatot, amelyről tudvalevő volt, hogy megszűnik. Ilyen esetekben - ha nem fogadod el a megszűnt pozíció helyett ajánlott munkát - elmehetsz nyugdíjba" - mondta az [origo]-nak névtelenséget kérve egy nyugdíjazott rendőr, aki alig múlt 40 éves, mikor leszerelt. Korábban olyan munkakörben dolgozott, ahol nagyobb szorzóval számítottak a szolgálatban töltött évek, így 22 évnyi munka után visszavonulhatott.

Döntését azzal indokolta, hogy szeretné megmérettetni magát civilként is, és mivel nyugdíja közel annyi, mint a fizetése volt, ez biztos alapot nyújt tervéhez. "Biztos nem a postást fogom várni otthon ülve" - mondta a volt rendőr, hozzátéve, hogy ha mégsem jönnének be a számításai, akkor még akár vissza is tud menni a rendőrséghez. Állítólag sokszor odadörgölik az orra alá, hogy bezzeg ő ilyen fiatalon elmehetett nyugdíjba, de a kritikákra csak annyit felelt határozottan: "ez egy jogszabályi lehetőség, amivel éltem. A kritizálók egyébként sem látják, hogy mivel jár a hivatásos szolgálat".

Orbán: A korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba

Matolcsy György gazdasági miniszter tavaly ősszel bejelentette, hogy a kormány strukturális reformokat kezd februárban. Orbán Viktor miniszterelnök január közepén, a Wall Street Journalnek adott interjúban a reformok részleteiről azt mondta, hogy komoly intézkedéseket fognak bejelenteni, amelyek a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszerkasszára fordított állami kiadások csökkentését célozzák. A nyugdíjrendszer reformjáról Orbán akkor annyit mondott: a reform a kiadáscsökkentést célozza és hosszú távon hat majd a kormány tervei szerint. Orbán kijelentette azt is, "világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed".

A miniszterelnök szerdán, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításának lezárulta után azt mondta, még nincs befejezve a nyugdíjrendszer strukturális reformja, a cél az, hogy a befizetések fedezzék a kifizetéseket, és ezt az egyensúlyt még az idén meg lehet teremteni. "Az a baj, hogy jelenleg a nyugdíjkasszából fizetünk olyan ellátásokat, amelyeket inkább egy szociális alapból kellene fizetni".

"Nem szégyellem-e magam?"

A korkedvezményes nyugdíjnak az [origo]-nak nyilatkozó érintettek szerint nem csak pozitív oldalai vannak. Sok megjegyzést kap az a mindössze 41 évesen nyugdíjba vonult pénzügyőr, aki szintén csak név nélkül vállalta, hogy beszél a témáról. "Még családon belül is megkaptam, hogy mire fel mehetek én előbb nyugdíjba, meg hogy nem szégyellem-e magam. Mikor új házba költöztünk, az utcában nem is mondtam meg, hogy már nyugdíjas vagyok, mivel jelenleg is dolgozom mellette, úgysem jönnének rá" - mondta az asszony.

Szerinte az emberek irigyek, pedig ez egy olyan "kompenzáció", ami jár neki, amiért a vámhatóságnál dolgozott. "Akkor nem voltak irigyek, mikor karácsonykor reggel hétkor vettem az egyenruhámat, ők meg otthon ültek a fa alatt" - mondta az asszony, aki szerint a 12 órás beosztásban végzett munka miatt "felborul az ember élete", és a gyereknevelés is sokkal nehezebb, az ilyen áldozatokat egyenlíti ki a korai visszavonulás lehetősége.

"Gyakran elkérik a személyi igazolványom, mikor előveszem a nyugdíjas bérletet" - mondta a nyugdíjas pénzügyőr, aki tizenéves gyerekeket nevel. A Vám- és Pénzügyőrségnél a kollégái kivétel nélkül nyugdíjba mentek, amint erre lehetőség nyílt, mindannyian úgy gondolták, "az a hülye, aki nem használja ki". A nyugdíja ugyanis több, mint amennyi fizetést kapott, és emellett még munkát is tud vállalni. "Ki dolgozna kevesebbért, mint amit a semmiért megkap" - kérdezte a forrás, aki fél év pihenő után továbbképzésen vett részt, majd elhelyezkedett.

"Elég, ha magas a vérnyomásod"

A visszavonulás feltételei sem teljesíthetetlenek, a többnyire fiatalon munkába állt vámosok 25 év után nyugdíjba mehetnek, ha valamilyen egészségkárosodás kimutatható náluk. "Elég, ha magas a vérnyomásod, vagy asztmád van, nem tudok olyanról, akinek ne adták volna meg" - mondta az [origo]-nak nyilatkozó forrás. Az asszony azt állította, hogy a visszavonult kollégáinak döntő többsége, "10 emberből 8-an" dolgoznak a korán jött nyugdíj mellett.

Jelenleg összesen 2 millió 980 ezer ember részesül nyugdíjban, illetve nyugdíj jellegű ellátásban (az átlagos nyugdíj 83 ezer forint) a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tavalyi adatai alapján. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) hiába kértünk adatokat arról, hogy hányan mentek nyugdíjba az elmúlt években a jelenlegi, 62 éves nyugdíjkorhatárnál előbb, illetve milyen a korösszetétele a nyugellátásban részesülőknek. Az ONYF honlapján megtalálható adatok szerint egy korcsoportként tartják nyilván az 1950 után születetteket, de az így is kiderül a statisztikákból, hogy 2009-ben, a saját jogú nyugdíjban részesülő emberek átlagosan 33 szolgálati év után (férfiak 35,5, nők mindössze 28,5 év után) vonultak nyugdíjba.

A nyugdíjtörvénybe több olyan kedvezményt is beépítettek a jogalkotók az elmúlt években, amelyeknek köszönhetően a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárnál hamarabb abba lehetett hagyni a munkát - mondta az [origo]-nak Csúcs Áron nyugdíjszakértő. Az 1998-ban hatályba lépett nyugdíjtörvény alapján például csak fokozatosan, évente emelték az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, így a 2000-es években sokan 55-60 éves koruk közt vissza tudtak vonulni. Sokan választották azt a lehetőséget is, hogy kevesebb szolgálati idő után nyugdíjba mentek, még ha így valamivel kevesebb nyugdíjat is kaptak.

Meghatározott, egészségre fokozott terhelést jelentő munkakörökben dolgozók viszont választhatták a korkedvezményes nyugdíjat, ami azt jelentette, hogy férfiak esetében minden öt, nők esetében pedig minden négy év munka után egy év kedvezményt kaptak az általános nyugdíjkorhatárhoz képest - mondta Csúcs. Így például a kohókban, bányákban, sütőiparban dolgozók, a mozdonyvezetők vagy a buszsofőrök a munkában töltött idő alapján vívták ki, hogy előbb visszavonulhattak.

A nyugdíj felé terelték az embereket

Törvény adta lehetőség volt a korengedményes nyugdíjra is: az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben bárki nyugdíjba vonulhatott, ha rendelkezett elég szolgálati idővel, és munkáltatója az államnak előre megfizette azt az összeget, amely nyugdíjként jár neki. Ezt az összeget a munkáltatónak arra az időszakra kell megfizetnie, amíg a nyugdíjas el nem éri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt, attól kezdve az állam fizeti. "Főleg olyan munkahelyeken mentek bele ebbe, ahol muszáj volt létszámcsökkentést végrehajtani, míg mások magas pozíciójuknak köszönhetően kapták meg ezt a lehetőséget" - tette hozzá a nyugdíjszakértő.

A közel egy évtizeden át nyugdíjigazgatási intézménynél dolgozó Csúcs Áron szerint jelentősen hozzájárult a nyugdíjasok számának megugrásához az is, hogy a rendszerváltást követő évtizedben jóval könnyebb volt megszerezni a rokkantnyugdíjra való jogosultságot. "Mára sokat szigorítottak a szabályozáson, ami sokszor azoknak okoz nehézséget, akik valóban rászorulnának. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy közel 800 ezer rokkantnyugdíjas legyen az országban" - jegyezte meg.

Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszékének oktatója szerint már több mint húsz éve elkezdődött a nyugdíjasok számának felduzzadása. "A rendszerváltáskor, illetve az 1990-es évek elején rengeteg ember veszítette el a munkáját, sokuknak a korábbi hiánygazdaságban eleve csak papíron volt munkahelyük, másoknak az elavult tudásuk miatt esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Hogy ne legyenek munkanélküliek, ezeket a tömegeket inkább a nyugdíj felé terelték, aki csak tehette, nyugdíjba ment" - mondta. Az akkori nyugdíjkorhatár is sokkal alacsonyabb volt, a nők 55 éves koruktól, a férfiak 58 év felett visszavonulhattak, ami még korábbra tolódhatott, hiszen az akkori alacsonyabb iskolázottság mellett előbb kezdtek dolgozni, így sokan korábban megszerezték a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.

Ezen kívül egyes foglalkoztatási ágakban kifejezetten politikai döntés alapján lettek sokan az átlagnál jóval fiatalabban nyugdíjasok. "Tudok olyan rendőrről, aki 39 évesen, húsz év munkaviszony után nyugdíjba ment. Ezt a rendőrök, illetve más, életveszélyes helyzetekben dolgozók esetében tették lehetővé, mintegy kompenzációként" - mondta a nyugdíjszakértő, aki a mielőbbi nyugdíjazásra törekvő csoportok közé sorolta a közszférában dolgozókat is. "Magyarországon az amúgy alacsony teljes foglalkoztatottságon belül nagyon magas az állami, önkormányzati szférában dolgozók aránya. Ők sokszor kevésbé érzik fontosnak, kihívásokkal telinek a munkájukat, és így ahhoz nem is ragaszkodnak annyira, ha tehetik, inkább elmennek nyugdíjba" - állította Lukács Marianna.

Lukács szerint az is elősegítette ezt a tendenciát, hogy a politika számára "kényelmes" volt a nyugdíjasok számának növekedése. "Felfedezték, hogy a nyugdíjasok egy biztos szavazóbázis, ezért plusz juttatásokkal maguk mögé állítható célcsoportként tekintettek rájuk. Jó példa erre a 13. havi nyugdíj, amihez hasonló sehol a világon nincs" - jelentette ki. Végül a lehetséges okok közt Lukács egy mentalitásbeli beidegződést is említett: szerinte a rendszerváltás ellenére azt erősítették, hogy az állam fog gondoskodni róluk. "Mindig az volt az ígéret, hogy eljön a nyugat, nem pedig az, hogy ezért keményen kell dolgozni. Sokan gondolkoznak úgy, hogy amit csak lehet, ki kell szedni az államból" - mondta.

"Nem tudnánk mit kezdeni magunkkal"

"Az első nyugdíjam magasabb volt, mint az utolsó fizetésem" - mondta az [origo]-nak egy névtelenül nyilatkozó katona, aki szerint ez az ezredesi rendfokozatig szinte minden katonánál így van. Ennek ellenére szerinte a nyugdíjas katonák közül is sokan vállalnak munkát, főként biztonsági területen. "Nem létkérdés ez a munkáért kapott pénz számukra, de nem tudnak mit kezdeni magukkal" - tette hozzá.

A 48 évesen visszavonult forrás nem akart tétlenül élni, ezért szerepet vállalt egy társadalmi szervezet igazgatásában. "Nem tehettem arról, hogy előbb el tudtam jönni. Én ezt a pályát vállaltam, az összes ódiumával együtt. Ez egy megszerzett jog" - jelentette ki a nyugdíjas alezredes, aki elismerte, hogy sokaknál - még más nyugdíjasoknál is - kiveri a biztosítékot nemcsak az előnyugdíj lehetősége, de a magas, havi 240 ezer forintos nyugdíja is.

"Szinte belebetegedtem. Ráadásul olyan helyen laktam, ahol naponta láttam munkába menni a kollégáimat" - válaszolta arra a kérdésre, hogyan érezte magát a nyugdíjazásakor. Mégis visszavonult, mert a törvény erre már 25 év szolgálat után lehetőséget adott, ő pedig 33 éve dolgozott a honvédségnél, ráadásul szakmai kérdésekben nem értett egyet az elöljárójával. "Finanszírozták, hogy elvégezzem a műszaki egyetemet, mert ez a végzettség kellett a beosztásomhoz. Így viszont már nyugdíjasként fejeztem be az egyetemet, aminek ezért semmi értelme nem volt" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKK