Pert nyert a magyar állam ellen egy jogtalanul fogva tartott férfi

Pert nyert Strasbourgban a magyar állam ellen egy férfi, akit az ottani emberi jogi bíróság szerint indokolatlanul tartottak másfél éven át előzetes letartóztatásban Magyarországon - közölte a férfit képviselő Magyar Helsinki Bizottság. A magyar államnak nyolcezer-ötszáz euró kártérítést kell fizetnie a férfinak.

A magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor indokolatlanul tartott előzetes letartóztatásban egy 27 éves fiatalembert - döntött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A döntésről a férfi jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság számolt be. A bíróság szerint a hatóságnak a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása után nem kellett volna előzetes letartóztatásban tartania a fiatalembert. A strasbourgi bíróság január 11-i döntése alapján a magyar államnak 5000 euró nem vagyoni kártérítést, valamint 3500 euró perköltséget kell fizetnie a kérelmezőnek.

A férfi ellen Magyarországon két bűncselekmény miatt indult eljárás a Helsinki Bizottság közleménye szerint. Először 2004 telén kábítószert találtak nála, akkor beismerő vallomást tett, és öt hónapi előzetes letartóztatást követően szabadlábra helyezték. A másik esetben, 2005 májusában újra őrizetbe vették kábítószer-kereskedelem gyanújával, miután különböző kábítószereket találtak egy garázsban, amelynek a kibérlésénél jelen volt. Bár a 2006 júniusáig tartó nyomozás alatt, rá nézve nem merült fel semmilyen terhelő információ, sorozatosan meghosszabbították az előzetes letartóztatását arra hivatkozva, hogy összebeszélne a bűntársaival, illetve megszökne. Végül a kábítószerekkel kapcsolatos valamennyi vád alól felmentették. A fiatalember összesen 18 hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

A férfit védő Helsinki Bizottság ügyvédje Strasbourgban sérelmezte, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról döntő magyar bíróságok nem vették figyelembe, hogy a panaszosra nézve semmilyen terhelő adat nem merült fel a nyomozás során, és nem indokolták érdemben azt sem, hogy miért áll fenn a szökés és az összebeszélés veszélye. A strasbourgi bíróság a 27 éves fiatalembernek adott igazat az ügyben, mert a bíróság szerint a fogva tartás önkényes volt, így a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. cikke 1. pontját. A Helsinki Bizottság szerint a bíróságoknak alaposabban kellene vizsgálniuk az előzetes letartóztatás szükségességét és gyakrabban alkalmazniuk annak alternatíváit, a lakhelyelhagyási tilalmat és a házi őrizetet.

A Helsinki Bizottság összesítése szerint a magyarországi fogvatartottak jelentős hányada előzetes letartóztatott. A jogvédő szervezet közleménye szerint a jogerős ítélet nélkül fogvatartottak aránya a fogvatartottak összességén belül növekvő tendenciát mutat: 2006-ban 26, 2010-ben már 29 százalék volt. Magyarország a 100 000 lakosra jutó előzetes letartóztatottak számát tekintve kifejezetten rosszul áll uniós összehasonlításban. Hazánkban ez a mutató 48, míg - az International Center for Prison Studies adatai szerint - Németroszágban 16, Ausztriában 25, Franciaországban 27, és a kelet-közép európai régió országainak többségében is alacsonyabb: Csehországban 23, Lengyelországban 32 - áll a közleményben.