Régi bennfentes lett az új 60 milliárdos médiafőnök

2011.02.09. 11:14

Hirtelen váltás történt a nagy viharok közepette átalakuló magyar közmédia legfontosabb szervezete, az úgynevezett médiaalap élén. Alig három hónappal kinevezése után távozott Fazekas Csaba vezérigazgató, aki az [origo] információi szerint azért mondott le, mert besokallt a lassan haladó munkától. Utóda Böröcz István, aki a rendszerváltáskor politikai tapasztalatokat is szerzett, az utóbbi években pedig fontos fideszes háttéremberré nőtte ki magát médiaügyekben.

Alig három hónap után távozott posztjáról Fazekas Csaba, a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI mögötti gazdasági hátteret biztosító Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, aki múlt pénteken jelentette be lemondását Szalai Annamáriának, a médiatanács elnökének. Fazekas helyét a rendszerváltás idején kisgazda színekben politizáló, az utóbbi években a Fidesz egyik fontos médiaügyi háttérembereként dolgozó Böröcz István veszi át.

Az MTVA az egyik legnagyobb összeg felett rendelkező állami intézmény, éves költségvetése meghaladja az évi 60 milliárd forintot, és ebbe az alapba került a közszolgálati médiacégek összes vagyona is. Az alapnak és az azt vezető személynek kiemelt szerepe van a közszolgálati média jelenleg is zajló átalakításában: az MTVA hivatott elosztani a rendelkezésre álló pénzt a cégek közt, és finanszírozni a műsortervek megvalósítását.

Megunta a harcokat

Szabó László, az alap tanácsadója az [origo] érdeklődésére azt mondta, Fazekas nem politikai megfontolások miatt távozott, hanem személyes okokból: nem látta, hogy sikeresen tudná csinálni a munkáját. Egy, a közszolgálati médiarendszert belülről ismerő forrás megerősítette, hogy nincs olyan konkrét konfliktus - vagy legalábbis házon belül sem tudnak róla - amelyhez Fazekas lemondása köthető lenne.

A hangulat ugyanakkor, a forrás szerint egyáltalán nem jó a közszolgálati cégeknél: az átalakítás jóval lassabban halad a tervezetnél, az új műsorstruktúra kialakítása pedig naponta okoz súrlódásokat a médiacégeken belül, illetve az MTVA és a médiahatóság vezetője közt is. Szerinte a közszolgálati cégeknél az a vélemény alakult ki, hogy Fazekas megunta a harcot, és inkább visszatér a magánszférába (Fazekas korábban volt a Hír Tv vezérigazgatója, illetve vezette Simicska Lajos, korábbi APEH-elnök egyik érdekeltségét is).

A közszolgálati rendszer átalakításának első lépéseként az MTVA vette át a négy médiacég mintegy háromezer alkalmazottját, csak néhány tucatnyi ember maradt a részvénytársaságok alkalmazottja. A tervek szerint az alap keretében összevonják a cégek gyártókapacitásait, illetve egyetlen helyen, az MTI-ben készülnének a híradók is, ami korlátozza az egyes csatornák szakmai önállóságát. Jelenleg is folyik az új műsorstruktúra kialakítása, amihez azonban szükség lenne arra, hogy döntés szülessen a közmédiának járó állami támogatás felosztásáról, ami eddig még nem történt meg.

Fazekas január elején beszélt terveiről az [origo]-nak (az interjút itt olvashatja). Kerestük Böröcz Istvánt is, aki azt mondta: még zajlik az átadás-átvétel, így jelenleg még nem kíván nyilatkozni.

Egy régi harcos

"István régi harcos" - mondta Szabó az új vezérigazgatóról. Szerinte az egykori kisgazda képviselő szakértőként, tanácsadóként már az előző ciklusban is részt vett az akkori, Jánosi György szocialista és Cser-Palkovics András fideszes képviselő nevéhez fűződő médiatörvény-tervezet kidolgozásában. "Okos, felkészült ember, és jól ismeri a területet" - jellemezte az új vezérigazgatót Szabó, aki arra is emlékeztetett, hogy Szalai Annamária korábban már felkérte Böröczöt az alap felügyelőbizottságának vezetésére.

Amikor az Országgyűlés tavaly megkezdte a médiarendszer átalakítását, az [origo]-nak fideszes források Böröcz Istvánt nevezték meg a médiafelügyeletet, illetve a közszolgálati médiát átalakító, tavaly júliusban elfogadott törvény egyik szerzőjeként (a törvényt Szalai, illetve a mellette dolgozó, jogászokból és távközlési szakemberekből álló csapat dolgozta ki, Rogán Antal és Cser-Palkovics András képviselők csak benyújtották). Ez a törvény hozta létre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és a médiatanácsot, illetve vonta össze egyetlen közalapítványba a közszolgálati médiacégeket.

Kisgazdából Posta-vezér

Böröcz István a Független Kisgazda Párt (FKGP) egyik újraszervezője volt a rendszerváltás idején, 1989-ben a párt országos alelnöke lett. 1990 tavaszán a Baranya megyei listáról képviselői mandátumot szerzett, de a párt következő, 1990 áprilisában tartott tisztújításán már nem kapott vezető posztot, a korabeli sajtóhírek szerint kormányzati szerepre készült, de végül nem kapott ilyen megbízást.

Az első parlamentben Böröcz az FKgP frakcióvezető-helyettese volt. Amikor a frakció nagyobb része1991-ben szembekerült Torgyán József pártelnökkel, Böröcz is az előbb 33-ak, majd 36-ok néven emlegetett, az Antall-kormányt támogató kisgazda frakcióval tartott, amelynek 1992-től a vezetője is volt. Az 1994-es választásokon azonban a Torgyán-féle kisgazdapárt jutott a parlamentbe, Böröcz pedig ezzel eltűnt a politika első vonalából.

1994 után a magánszférában tevékenykedett, majd 2000-ben a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-helyettese lett, a következő évben pedig bekerült a Postabank igazgatóságába. A 2002-es kormányváltás után Böröcz a Holest Kft. nevű cég tulajdonosa és ügyvezetője lett, amelynek a cégnyilvántartás szerint "üzletviteli tanácsadás" a főtevékenysége. 2008-ban 198 millió, 2009-ben a cég 459 millió forintos forgalmat bonyolított. Megrendelői közt volt, többek közt az akkor fideszes vezetésű Esztergom városa, amely honlapja arculatának áttervezésével és elkészítésével bízta meg, de ez a cég készítette a Magyar Nemzet című napilap internetes oldalát is.

Minden pénz egy kalapban

Az MTVA kezeli a közszolgálati médiacégek (az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI) vagyonát, kezeli az archívumokat, illetve ide folyik be minden, a közmédiára szánt forrás (a tévék és rádiók által fizetett médiaszolgáltatási díjak, a pályázati díjak, bírságok), illetve munkáltatója lett a közszolgálati cégek mintegy háromezer munkatársának is.

Az alap legfontosabb bevétele az úgynevezett közszolgálati hozzájárulás. Ez vált fel minden korábbi költségvetési támogatást, és jelentős összeg lesz: a 2011-es költségvetésben, különböző jogcímeken összesen 58,7 milliárd forintot szánnak a közmédiának, míg a médiatörvény melléklete szerint 2012-ben 64,8 milliárd forint lesz a hozzájárulás, amit 2013-tól évente növelni kellene az inflációval.

Az alap kezelője a médiatanács, amelynek elnöke, Szalai Annamária jogosult kinevezni és felmenteni a vezérigazgatót. Az alap támogatáspolitikáját, éves tervét és beszámolóját is a médiatanács fogadja el. A közmédiának szánt támogatás elosztásáról az alap tanácsa dönt, amelyben a négy vezérigazgató mellett helyet kap az Állami Számvevőszék elnökének két delegáltja, illetve az alap vezérigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK