Nehéz helyzetükre hivatkoznak a korai nyugdíjt választó expolitikusok

2011.02.14. 9:58

Többek között a kedvezményes nyugdíjazás szigorításával akar takarékoskodni a kormány, de jelenleg épp a politikusok számára is nyitva áll a korai nyugdíjba vonulás lehetősége. Ezzel a lehetőséggel élt több egykori SZDSZ-es és szocialista képviselő, de kollégái szerint így vonult nyugdíjba Dávid Ibolya korábbi MDF-elnök is. Az 50-es éveikben nyugdíjazott egykori politikusok szerint "bonyolult" élethelyzetük miatt érhető a kedvezmény, de volt, aki elismerte, hogy nem jó, ha egyes szakmákra kiváltságos nyugdíjszabályok vonatkoznak.

Orbán Viktor miniszterelnök a januári, Wall Street Journalnek adott interjújában arról beszélt, hogy a tervezett nyugdíjreform részeként a kormány megszüntetné az általános nyugdíjkorhatár előtti visszavonulás lehetőségét. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba"- jelentette ki a kormányfő, aki szerint többek között ezzel lehetne elérni, hogy az állami nyugdíjkassza bevételei, és a kifizetett nyugdíjak végre egyensúlyba kerüljenek.

Jelenleg azonban - ahogy arról az [origo] korábban beszámolt - egy sor olyan kedvezmény létezik a nyugdíjtörvényekben, amelyek eredményeként egyesek a nyugdíjkorhatárnál hamarabb abbahagyhatják a munkát. Az egyik ilyen korkedvezmény épp a képviselőknek jár: a távozó országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárnál akár öt évvel korábban visszavonulhatnak, mégpedig úgy, hogy ennek ellenére teljes összegű nyugdíjban részesülnek. A kedvezményes képviselői nyugdíjat még 2009 tavaszán, nem sokkal a Gyurcsány-kormány távozása előtt a 2010-es költségvetést előkészítő egyik törvény vezette be, majd a kiváltságról szóló szakaszt beépítették a nyugdíjtörvénybe.

Egy törvényben a kedvezmény és a korhatár-emelés

A politikusok korábbi nyugdíjba vonulását rögzítő paragrafus jelenleg is része a hatályos jogszabálynak. "Ugyanennek a nyugdíjtörvénynek a módosításával vezették be 2010. január 1-től azt is, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatár lépcsőzetesen, a nyugdíjba vonuló munkavállaló életkora alapján fokozatosan 65 évre emelkedik az elkövetkező években" - mondta az [origo]-nak Csúcs Áron nyugdíjszakértő. A hatályba léptetési szabályokat azonban direkt úgy alakították, hogy a korábbi ciklus képviselői - a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választások lezajlása után - tavaly év végéig élhessenek azzal a lehetőséggel, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozzon rájuk, és ne az időközben már fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatár. Így az a volt képviselő, polgármester, alpolgármester, aki a jogszabályi feltételeknek megfelelt, 2010. december 31-ig kérhette, hogy a 62 éves korhoz képest hamarabb mehessen nyugdíjba.

Csúcs szerint a nyugdíjtörvény 2009. évi módosításával a korhatárhoz képest kedvezményes képviselői nyugdíjakat a politikusok akár 57 éves koruktól is választhatták, ebből még lejöhetett további idő, például ha rendelkeztek korábbi munkaviszonyuk alapján valamilyen más korkedvezménnyel is. A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény alapján ilyen mértékű korkedvezmény az összes többi foglalkozásnál csak két esetben járna: ha valaki az egészségre fokozott terhelést jelentő munkakörökben - bányában, kohóban vagy buszsofőrként, illetve a vasútnál - dolgozik, vagy ha a munkáltatója vállalja, hogy kipótolja az idő előtti visszavonulásának költségeit. Előbbi esetben, a korkedvezményes nyugdíjnál a férfiak minden öt, nők esetében pedig minden négy év munka után jár egy év kedvezményt. A második esetben, a korengedményes nyugdíjnál van lehetőség arra, hogy valaki - a képviselőkhöz hasonlóan - a nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben nyugdíjba vonuljon, de ilyen esetben tulajdonképpen a cége fizeti a nyugdíját, amíg csak el nem éri a nyugdíjkorhatárt.

"Mert nem kapkodnak utánunk" - válaszolta tömören a korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Horn Gábor arra a kérdésre, miért választotta a kedvezményes képviselői nyugdíjat. Horn elmondta, hogy a kedvezményes visszavonulás lehetőségéről őt kérdező újságok hívták fel a figyelmét erre a lehetőségre, amellyel tavaly - a parlamenti honlapon megtalálható önéletrajza alapján 55 évesen - élt is. Hozzátette, nem szeretne magyarázkodni emiatt, mert ez egy "bonyolult, nehéz élethelyzet". A nyugdíj mellett Horn társadalmi munkában azért továbbra is tevékenykedik, bár azt nem árulta el, hogy milyen területen. Hozzátette, ha találna megfelelő álláslehetőséget, akkor elhelyezkedne.

"Törvényes lehetőség"

A Fidesz sajtóosztályán kérdésünkre egyetlen olyan képviselőt sem tudtak mondani, aki a tavaly lezárult ciklus után élt volna a korkedvezményes képviselői nyugdíj lehetőségével, igaz, a párt a tavalyi választások eredményeként jelentősen bővítette országgyűlési létszámát. A parlamentből kikerült MDF-ből Dávid Ibolya vonult nyugdíjba - mondta az [origo]-nak a korábbi pártelnök egyik korábbi közvetlen, névtelenséget kérő munkatársa. Dávid Ibolyát nem sikerült elérnünk.

Csizmár Gábor korábbi szocialista országgyűlési képviselő az [origo]-nak azt mondta, "nem jó", hogy léteznek a nyugdíjrendszerben olyan kedvezmények, mint a képviselőkre, polgármesterekre, de akár a fegyveres erőknél szolgálókra vonatkozó speciális engedmények. Mint mondta, korábbi szociális szakminiszterként, illetve foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterként is tisztában van azzal, hogy az elmúlt években nemcsak ezek a foglalkozásuk alapján kedvezményben részesülő csoportok, hanem a nyugdíjba vonulók közel 90 százaléka kapott valamilyen időbeli engedményt. "Történelmileg így alakult, és nehéz lesz kivezetni a rendszerből ezeket a kedvezményeket" - mondta Csizmár, amikor a korengedmények Orbán Viktor által tervezett korlátozásáról kérdeztük.

"Törvényes lehetőséggel nem bűn élni" - mondta Csizmár, aki szerint ugyanakkor "ésszerű határokat kell szabni". A négy cikluson keresztül parlamenti munkát vállaló korábbi képviselő hozzátette: arra is tekintettel kell lenni arra, hogy ha valaki hosszú időt eltölt a politikában, akkor kevés esélye van arra, hogy visszakerüljön a munkaerőpiacra". "Aki azt hiszi, hogy a képviselők ebből a szempontból könnyű helyzetben vannak, az próbálja ki" - jegyezte meg.

"Hihetetlenül nehéz más területen folytatni"

Hasonlóképpen festette le a helyzetet a korábbi MSZP-s képviselő, Jánosi György is. "Ha egy politikus lehúzott főállásban 20 évet, mint én, akkor hihetetlenül nehéz utána más területen folytatni a pályafutását, mert teljesen kiesik az eredeti munkájából" - mondta Jánosi, aki szerint azok a képviselőtársai könnyebb helyzetben vannak, akik a politikai posztjuk mellett valamilyen szinten meg tudják tartani állásukat, üzleti érdekeltségeiket, vállalkozásukat. "Csak a képviselői pályát önként feladva szembesültem azzal, milyen nehéz utána elhelyezkedni, pedig munkát keresek" - tette hozzá. Mikor a korkedvezményes nyugdíjak Orbán által meglebegtetett eltörléséről kérdeztük, ő csak annyit mondott: mindenféle korengedményt el lehetne törölni, ha ezek helyett lenne elegendő és megfelelő munkalehetőség.

"Tévhit, hogy a képviselők több százezres nyugdíjat kapnak, mivel például a korábbi költségtérítés nem számít bele a nyugdíjalapba, egyáltalán nem jár akkora nyugdíj" - mondta Jánosi, aki azért nem kapott teljes összegű nyugdíjat, mert nem felelt meg a kedvezményes korhatárnak, igaz, ehhez csak 21 nap hiányzott. Így nem teljes, hanem csökkentett összegű nyugdíjjal vonult vissza tavaly 56 évesen. A korábbi szocialista politikus hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy mikor valaki "más zsebében turkál".

Az országgyűlés gazdasági hivatala az [origo] kérdésére nem tudta megmondani, hogy az előző ciklus képviselői közül hányan éltek a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével. Arra hivatkoztak, hogy ők csak kiállítják a keresetről, képviselői munkáról szóló igazolásokat, de utána már minden képviselő egyénileg intézi a nyugdíját. Így arról sem tudtak információval szolgálni, hogy mekkora a képviselőknek fizetett nyugdíj átlagos, legkisebb, illetve legmagasabb összege. "Mivel az képviselők általában többféle részből összetevődő, magas keresettel rendelkeznek, valószínű, hogy a nyugdíjuk is magas, de ez más tényezőktől, így például az összesen megszerzett szolgálati időtől, vagy az esetleges keresőképtelenség időtartamától is függ" - mondta Csúcs Áron. Szerinte ugyanakkor a nyugdíjtörvényben meghatározott járulékplafon korlátokat szab a magas nyugdíjaknak, hiszen a járulékplafonnal minden évben meghatározzák, hogy legfeljebb mennyi jövedelmet vesznek alapul a nyugdíj kiszámításához. Ezért hiába keres valaki akár ennél többet, mégsem kaphat a felső határnál még magasabb nyugdíjat.

A "csúcson visszavonulni"-elv luxus

Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint a politikusokra érvényes nyugdíjszabályokkal két probléma van: az egyik, hogy maguk hoznak döntést saját nyugdíjukról. Ezért a nyugdíjszakértő szerint azzal lehetne tisztább helyzetet teremteni, ha részletes, nyilvános vita folyna a képviselői nyugdíjakról, majd egy független testület alkotná meg annak pontos szabályait. A második probléma szerinte a "csúcson visszavonulni" elvvel van, manapság ugyanis elterjedt az a gyakorlat, hogy az emberek elérik legmagasabb keresetüket, pályájuk legmagasabb beosztásába kerülnek, és innen mennek nyugdíjba. Pedig a nyugdíjszakértő szerint ez luxus, amit kevesen engedhetnének meg maguknak, a mai rendszerben azonban sokak részesülnek belőle, ahelyett, hogy továbbra is munkaképesek lévén elfogadnának rosszabbul fizető vagy alacsonyabb presztízsű munkákat.

Korlátozni kellene a "csúcson visszavonulás" luxusát, mert nem tudjuk megengedni magunknak - mondta Gál, aki szerint ugyanakkor ebből nem következik az, hogy senki se mehessen nyugdíjba karrierje csúcsán, számos nagyvállalat például rendkívül vonzó nyugdíjazási feltételeket teremt felső vezetői számára. Hozzátette: ha nem így tennének, akkor "a vezetők tíz körömmel kapaszkodnának pozíciójukba, akkor is, ha már másnak kéne a helyükre ülnie, és mindent elkövetnének, hogy lehetséges utódaik felemelkedését akadályozzák". Gál szerint hasonló érvek szólhatnak a parlamenti képviselők vagy csak szűkebb körben a kormánytagok különleges elbírálása mellett. Azok körét, akik számára fenntartjuk a "csúcson visszavonulás" lehetőségét, nem könnyű megszabni, de ahogy a nagyvállalatoknál, a politikában is lehetnek ilyen személyek illetve pozíciók - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK