Egyre csak híznak a szikárnak ígért minisztériumok

Ezerötszázzal több munkatársat foglalkoztat a kormányzat, mint augusztusban, a minisztériumok új feladatokkal és átszervezésekkel magyarázzák a bővítést. A kormányváltás után Orbán Viktor még az államapparátus és különösen a Miniszterelnökség karcsúsítását ígérte, a mostani létszámbővítéssel már többen dolgoznak a kormányzatban, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején.

Orbán és két minisztere

Összesen ezerötszázzal nőtt a minisztériumokban és az igazgatási költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma - derül ki a Magyar Közlöny február 22-i számában közölt kormányhatározatból. Új embereket kapott a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is, így az augusztusban 5764 főben meghatározott létszámkeret 6054 fősre bővült, az igazgatási költségvetési szerveknél pedig a korábbi 59 957-ről 61 156-ra nőtt a létszám.

"Az államigazgatásnak versenyképesnek kell lennie, valamint ésszerűbbnek, áttekinthetőbbnek, egyszerűbbnek" - mondta tavaly áprilisban, néhány nappal a Fidesz választási győzelme után Navracsics Tibor kormányfőhelyettes. Orbán Viktor ugyanazon a sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy saját hivatali szervezete, a Miniszterelnökség például feleakkora létszámmal fog működni, mint a korábbi Miniszterelnöki Hivatal. Orbán hozzátette: hogy ha nem is ugyanekkora arányú, de hasonló karcsúsítás várható a többi minisztériumban is. Orbán korábban is többször beszélt arról, hogy a kormány az állami bürokrácia lefaragását tervezi.

Bár az Orbán-kormány a korábbi kormányoknál jóval kevesebb, mindössze nyolc minisztériummal kezdte meg a működését, a minisztériumoknál dolgozó belsős kormánytisztviselők száma nem csökkent ekkora mértékben. Az Orbán-kormány augusztusi határozatában meghatározott 5764 főhöz képest a Gyurcsány-kormány által 2008 májusában meghatározott keret 5787 fős volt, vagyis mindössze 23-mal többen dolgoztak akkor közvetlenül a kormánynak. Ez a szám a Bajnai-kormány idején sem volt sokkal magasabb, akkor 12 emberrel duzzadt a minisztériumokban dolgozók létszáma a Gyurcsány-kormányéhoz képest.

Az űrt és az oroszokat is kutatják

A Miniszterelnökség létszámának növelését a feladatok bővülése indokolta - válaszolta az [origo] kérdéseire írásban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Tájékoztatása szerint fel kellett venni néhány munkatársat az uniós elnökséggel járó több feladat miatt, ezen kívül a Miniszterelnökséghez került a kegyeleti bizottság titkársága a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától, a Külügyminisztériumtól pedig a kormányfőhöz kötődő protokollfeladatok ellátását végző szakembereket vették át. A kormányhatározat szerint összesen 34 új munkatársa van a Miniszterelnökségnek, Szijjártó szerint a tegnap óta hatályos létszámot feltöltötték.

Hiába vett át feladatokat a Miniszterelnökség, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában nem csökkent, a Külügyminisztériumban pedig még bővült is a létszám. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint erre is átszervezések miatt volt szükség: átvettek egy 22 fős főosztályt és vele a kereskedelempolitikai feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az augusztusi 672 fő helyett most 690-en dolgoznak a Külügyminisztériumban, mivel decemberben négy ember távozott. Megkérdeztük, hogy ezt a négy embert vette-e át a Miniszterelnökség, de erre a kérdésünkre egyelőre nem válaszoltak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium létszáma mindenesetre a leadott főosztály ellenére sem csökkent a mostani kormányhatározat szerint, pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is átvette tőlük 65 fővel együtt a teljes energiaügyi államtitkárságot. Az NFM más feladatokat is kapott, ezért összesen 135-tel többen dolgoznak most Fellegi Tamás minisztériumában, mint augusztusban. A Nemzeti Innovációs Hivataltól átvették a Nemzeti Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat, és ezzel 50 embert is, és a minisztériumon belül végzi ezentúl az űrkutatással kapcsolatos feladatokat is három ember. Korábban nem létezett a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért, valamint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosi titkárság, ahol most nyolc ember dolgozik. Érkezett két ember a MÁV Kórházak egyik megszűnt intézményétől, és heten a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától is.

Nincs feltöltve

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium létszáma is gyarapodott 58 fővel. A minisztérium általánosságban annyit írt a kérdésünkre, hogy a kormányhatározatban az átszervezések és az új feladatok miatt a létszámok "techikai módosítására került sor", és az engedélyezett maximális létszám "sok esetben, de a KIM-nél biztosan nincs feltöltve".

A minisztérium válasza szerint a KIM-ben bővültek a feladatok azzal, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) február 1-jétől főosztályként működő önálló szervezeti egységgé alakult át. A KIM a kettős állampolgársággal kapcsolatos munkák ellátásához, valamint a Nemzeti Kutatási Innovációs Tudománypolitikai Tanács titkársági feladatainak ellátásához is kapott álláshelyeket, de hogy pontosan hány új munkatárs van a minisztériumban, azt nem árulták el.

A kedden kihirdetett kormányhatározat szerint nemcsak a minisztériumok, hanem az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma is nőtt összesen 1199 fővel. A határozatból nem derül ki, hogy pontosan mely intézményeknél foglalkoztatják az új munkatársakat, csak annyi, hogy többségüket a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó intézményeknél (ilyenek többek között az adóhatóság és a munkaügyi központok szervei). Megkerestük a minisztériumot, hogy a létszámbővítésről érdeklődjünk, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tavaly novemberben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén is arról beszélt, hogy egyszerűsíteni kell az állami intézményrendszert és a közigazgatást. Akkor azt mondta: a minisztériumokban és háttérintézményeikben 5, illetve 10 százalékos létszámleépítést határoztak meg. Azt, hogy a közszférában "hol hány embert kell leépíteni, nem a kormánynak kell meghatároznia", tehát nincs központi elbocsátási politika. Vannak olyan területek, ahol túl sok, de olyan is van, ahol a feladatokhoz képest kevés a közszolgálati dolgozó - mondta akkor Navracsics.