Schmitt: Magyarország támogatja Albánia uniós integrációját

Az albán köztársasági elnök magyarországi látogatásán köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Magyarország támogatja Albánia uniós csatlakozását. Schmitt Pál, aki fogadta albán kollégáját, megerősítette, hogy Magyarország segíteni fogja Albániát a tagjelölti státusz elnyerésében.

Magyarország támogatja, hogy Albánia még az idén az Unió tagjelölt állama legyen - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, miután csütörtökön tárgyalt Bamir Topi albán köztársasági elnökkel.

"Albánia NATO-tagország is, (...) jelentős mértékben hozzájárul az egész nyugat-balkáni régió biztonságához" - mondta a magyar államfő, hozzátéve, hogy "konkrét segítséget kívánunk adni ahhoz, hogy - vagy a magyar, vagy a lengyel elnökség alatt - Albánia még az idén megkapja az Európai Unió-tagjelölti státust".

A kétnapos látogatáson Budapesten tartózkodó Bamir Topi köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyet Magyarország eddig is nyújtott országa euroatlanti integrációjához. "Albánia folytatni fogja a demokratikus reformokat, és minden elvárásnak meg kíván felelni az európai uniós integráció érdekében" - mondta.

Bamir Topi elmondta, hogy országa érdekelt a Nyugat-Balkán országai közötti együttműködésben, a térség békéjében. "A jövőképünkben az jelenik meg, hogy minden nyugat-balkáni ország élvezni fogja az euroatlanti integráció előnyeit" - mondta, hozzátéve, hogy országa minden magyar tapasztalatot, tanácsadást szívesen fogad a gyors integráció érdekében.

Schmitt Pál kijelentette, hogy Magyarország a nyugat-balkáni térség fontos országának tartja Albániát. "A két nép között történelmileg megalapozott hagyományos rokonszenv van, ezzel együtt a két nép újrafelfedezésének kellene beindulnia" a gazdasági, a kulturális, a turisztikai és a tudományos kapcsolatokban - tette hozzá a magyar államfő.

Emlékeztetett arra, hogy "a magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel az Európai Unió balkáni bővítésének továbbvitele", továbbá, hogy Magyarország aktív szerepet vállalt akkor, amikor az Európai Unió Albániával megkötötte a stabilitási egyezményt, majd vízummentességet adott az albán állampolgároknak.

Az Albániában május 8-ára kiírt önkormányzati választásokról szólva a két elnök egyetértett abban, hogy fontos a demokratikus elvek betartása. Az albán ellenzék választási bojkottra vonatkozó tervéről Schmitt Pál elmondta, hogy reményei szerint "széles körű részvétel mellett zajlanak majd a választások". Bamir Topi a választásról úgy nyilatkozott, hogy teljesen biztos az alkotmányos út betartásában, majd hozzátette, hogy "a demokrácia a részvételen alapszik, ezért mindenkinek kötelessége részt venni" a választáson, szerinte ezt kívánja meg a nép érdeke.

Albániában januárban komoly belpolitikai válságot okozott, hogy korrupcióval gyanúsították meg a mininiszterelnök-helyettest, Ilir Metát. A politikus lemondott ugyan, hogy részt vegyen az ellene folyó eljárásban, ugyanakkor több tízezres, erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek, amelyek során többen meghaltak. A tüntetők a kormány távozását követelték, miközben az ellenzék választási bojkottra szólított fel.