A szürke belga mozgatja a szálakat Orbán helyett

Most akkor ki is a főnök az EU-ban? Ezt a kérdést vetette fel az euró megmentését célzó német-francia paktum, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a válasz az: nem a soros elnökséget betöltő Magyarország, hanem az uniós ügyek menedzselésével megbízott szürke eminenciás, Herman Van Rompuy. Az Unió működését belülről ismerők szerint azonban az elmúlt évek átalakításai miatt számítani lehetett arra, hogy ez így lesz.

Orbán Viktor és Herman Van Rompuy tavaly Brüsszelben

Hősként ünnepelték, és régóta nem kapott annyi elismerést Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, mint február 8-án az Európai Néppárt gyűlésén - írja a Spiegel. Orbán akkor azt a versenyképességi paktumnak nevezett javaslatot kritizálta, amelyet Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök mutatott be a február elején tartott uniós csúcstalálkozón. A paktum akkor erősen megosztotta a tagállamokat, többen is kifogásolták például azt a pontját, amely a tagállamok társaságiadó-rendszerét közelítette volna egymáshoz.

Orbán Vikor emiatt jelentette be, hogy Magyarországon az eurót "a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni". Az euró-bevezetés dátumán kívül azonban a német-francia javaslat hatással lehet a magyar EU-elnökség egyik fő prioritására, az EU új gazdasági kormányzásának kialakítására is. Györkös Péter, az uniós állandó képviselet vezetője már novemberben azt mondta, hogy a magyar elnökség programjának súlypontja a válságból való kilábalás és az "új gazdasági kormányzás". A magyar elnökség egyik legfontosabb feladataként határozta meg, hogy Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács állandó elnökével, és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együttműködve nyárra lezárja az EU új gazdasági kormányzásának feltételeiről szóló vitát.

Az előre betervezett menetrendet azonban váratlanul keresztül húzta a német-francia különjavaslat, amely olyan mértékű változtatásokat lengetett be, amelyekről korábban nem volt szó, és ami miatt külön uniós csúcsot hívtak össze azok a tagállamok, amelyek már bevezették az eurót. Ehhez hasonló külön találkozóra még nem volt példa, és az egyeztetésre Magyarországot a soros EU-elnökség ellenére sem hívták meg.

Orbán "érzékeny problémának" nevezte azt, hogy az értekezlet 27-ből csak 17 EU-tagállamot fog érinteni, de egyben azt is hozzátette, hogy Magyarországnak is érdeke az euró stabilitása, és ezért támogatja a találkozót. A miniszterelnök Herman Van Rompuy-jal tartott múlt heti egyeztetése után úgy fogalmazott az eurózóna államainak közös értekezletéről, hogy "más körülmények között kérdéseket vethetne fel, de a jelen helyzetben az euró megmentése olyan súlyos ügy, amihez képest minden más, jogos érzékenység is másodlagossá válik".

"Az lett volna meglepő, ha ezt Orbán csinálná"

"Látható, hogy a válságkezelés fő sodra kikerül a soros elnökség ellenőrzése alól" - mondta Marján Attila közgazdász, nemzetközi kapcsolatok szakértője egy, a Kitekintőnek adott interjújában. Ezt támasztja alá az is, hogy a német-francia javaslatról, a régi rendszer szerint a soros magyar elnökség feladata lett volna a többi tagállammal egyeztetni, de erre a feladatra, illetve a márciusi értekezlet előkészítésére, a február 4-iei csúcson Herman van Rompuy-t, az Európa Tanács állandó elnökét és José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét kérték fel.

Ezt az uniós ügyekre specializálódott Euractiv szerint részben a lisszaboni szerződésben leértékelt soros elnökség intézményének és részben a magyar kormány hozzáállásának az eredménye. "Orbán Viktor az EU-csúcs után soros elnökként nem olyan értelemben nyilatkozott, hogy megpróbálná elfogadhatóvá tenni a német-francia javaslatot, hanem lényegében ellenzékbe vonult" - írja a hírportál (az Euractiv magyar EU-elnökségről szóló dossziéja itt található).

"Nem arról van szó, hogy valaki ki akarja bogyózni a magyar elnökséget" - mondta az [origo]-nak egy, az Európai Bizottság munkáját közelről ismerő, névtelenséget kérő forrás. Szerinte az eurózónát érintő, mostani kiélezett helyzetben nem egyedi eset, hogy nem a soros elnök egyeztet a tagállamokkal egy ilyen témában. "Az lett volna meglepő, ha ezt Orbán csinálná" - mondta, és hozzátette, hogy a soros elnökség nincs felkészülve egy ilyen procedúra levezénylésére.

A lisszaboni szerződés miatt csökkent a magyarok szerepe

"Az egyeztetési folyamatot sok olyan újdonságnak számító tényező kíséri, amely a magyar elnökséget komoly kihívások elé állítja" - mondta az [origo]-nak a magyar elnökség mellőzését firtató kérdésre Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Gálik szerint ez több okra vezethető vissza. A világgazdasági válság sokkal gyorsabb válaszokat kíván meg az Európai Uniótól az eddig megszokott alkalmazkodási dinamikájához képest, ezért az Unió meghatározó tagállamai - elsősorban Franciaország és Németország - rendkívül határozottan lépnek fel és kezdeményeznek a gazdasági kormányzás kérdéseiben.

Ezt az új típusú együttműködést az Európai Gazdasági és Monetáris Unióban (EMU) részt vevő tagállamok hoznák létre, azaz az olyan országok, ahol már bevezették az eurót, Magyarország pedig nem tagja ennek a szűkebb körnek. Az euró 1999-ben történő bevezetése óta tulajdonképpen csak egy olyan állam volt soros EU-elnök, amely még nem euróövezeti tag (kivéve azokat az államokat, amelyek nem is szándékoznak csatlakozni az eurózónához), ez pedig Csehország volt, amelynek az elnökségi ciklusát a cseh kormány akkori válsága miatt utólag sokan kritizálták.

Gálik szerint szintén újdonság az, hogy a lisszaboni szerződés által létrehozott új intézményi szereposztást a magyar elnökség idején láthatjuk először igazából működni. "Egy évvel ezelőtt a spanyol elnökség alatt kialakulóban voltak a szerepek, a belga elnökség hazai pályán mozgott, így most először látjuk valójában, hogyan oszlanak meg a feladatok egy ekkora jelentőségű kérdésben az állandó elnök, a soros elnökséget viselő ország, a Bizottság és a Tanács között" - mondta.

Szintén kihívást jelentene a szakértő szerint az az egyre valószínűbb lehetőség, hogy az Unió először használná egy komoly közösségi mechanizmus kialakítására a lisszaboni szerződés által létrehozott, könnyített szerződésmódosítást. Franciaország és Németország a múlt év végén tett egy olyan javaslatot az európai gazdasági kormányzás reformjának kapcsán, amely szükségessé teheti a szerződésmódosítást. Akkor az erről szóló egyeztetéseket szintén nem a soros elnök, azaz Belgium végezte, hanem Herman Van Rompuy-t, az Európai Tanács állandó elnökét kérték fel erre a tagállamok. Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár akkor az Euractiv szerint azt mondta, hogy "a szerződést csak korlátozott mértékben szabad módosítani", de ha erre mégis sor kerülne a magyar elnökség alatt, akkor az arról szóló kormányközi konferenciát soros elnökként Orbán Viktor vezetné, és nem Herman Van Rompuy.

Bonyolult rendszer az EU

A Európai Tanács állandó elnökének posztját újonnan vezette be a lisszaboni szerződés, és több olyan feladatot is átruháztak rá, amely korábban a soros elnökség hatáskörébe tartozott. A magyar soros elnökség honlapja szerint a mindenkori elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében mely ügyek kerülnek a Tanács figyelmének középpontjába, és nagy befolyást képes gyakorolni arra, hogy az EU miként kezelje a különböző politikai és gazdasági kihívásokat. A két és fél évre kinevezett állandó elnök feladata pedig az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcsszintű képviselete.

"A soros elnökség szimbiózisban van az állandó elnökkel" - mondta az [origo]-nak Hajdú Márton, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivője. Hajdú szerint a soros elnökség elsődleges feladata jelenleg a miniszterek tanácsüléseinek a levezetése, a tagállamokkal történő egyeztetés pedig kikerült a soros elnökség hatásköréből. Szerinte jelenleg az olyan feladatok elvégezése, mint például a német-francia versenyképességi paktummal kapcsolatos egyeztetés, korábban valóban a soros elnökség feladatának számított, de a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta ez az állandó elnöknek, azaz Van Rompuy-nak a feladata. "Az Unió egy bonyolult rendszer, amelyet teljes egészében csak néhányan látnak át, az egyikük Van Rompuy" - mondta Hajdú a szürke eminenciásként elkönyvelt egykori belga miniszterelnökről.

Szintén bonyolult és nehezen átlátható rendszernek írta le az EU-t Marján Attila a Kitekintőnek adott interjújában. "Az , hogy van egy elnök, meg egy soros elnök, meg egy bizottsági elnök, mind ennek a következménye. Képzelj el egy kínait, vagy egy amerikait, aki azt látja, hogy van négy-öt elnök, aki vele szemben áll és nem tudja, hogy kihez kell beszélnie, ki az igazi vezető"- mondta Marján az imterjúban.

Hajdú szerint a magyar elnökség gazdasági prioritásai közé jelenleg az Európai Szemeszter levezetése, és az úgynevezett hatos jogszabálycsomag tartozik. Az előbbi keretében gazdasági iránymutatásokat dolgoznak ki a tagországok számára, az utóbbi azonban egy új költségvetési egyensúlyi keret, amely a korábbi szabályozáshoz erősebb költségvetési fegyelmet követelne meg a tagországoktól és a kivethető szankciókat is erősítené. Herman Van Rompuy tavaly decemberben Budapesten, egy a magyar EU-elnökségről rendezett konferencián azt mondta, hogy a magyar elnökség előtt álló egyik legfontosabb feladat az eurózóna stabilitásának megőrzése.

Hajdú szerint az új versenyképességi paktum megjelenése nem okozott változást a magyar programokban, és az igazi feladatot ezzel kapcsolatban pedig Van Rompuy kapta, ugyanis szerinte a júniusi EU-csúcsra "mindent ki kell pipálni". "Ennek a központjában nem a soros elnökség áll, hanem Van Rompuy" - mondta Hajdú. Szerinte a március 11-ei euróövezeti csúcson is olyan dolgokról fognak beszélni, amelyekről az eurózóna tagállamainak kell megegyezniük. Egyébként aznap még egy csúcsértekezletre is sor fog kerülni, amelyen mind a 27 tagország részt fog venni és a líbiai helyzet lesz a téma. "Ha van valami, ami elterelheti a figyelmet a hatos jogszabályról, azok az észak-afrikai események" - mondta Hajdú.