Járőröző Jobbik-hívek rángatják Pintér bajszát

helyiek "járőröznek" Gyöngyöspatán, Gyöngyöspata, Jobbik, Magyar Gárda, 2011. március 1-je óta járőrözik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a Heves megyei Gyöngyöspatán
Vágólapra másolva!
A Magyar Gárda tevékenységét idézve járőrözést tartanak a Jobbik szimpatizánsai egy hevesi faluban, ahol vasárnap a párt vezetői egy demonstrációt is tartanak, amelyet a szerintük létező "cigányterror" ellen hirdettek meg. A rendőrség azt ígéri, hogy biztosítani fogja a rendezvényt, az ehhez hasonló felvonulások azonban komoly dilemma elé állítják a gárdisták tevékenységével szemben szigorúságot ígérő Belügyminisztériumot.
Vágólapra másolva!

Gyöngyöspatán néhány napja a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület több tucat tagja járőrözik, vasárnap pedig a Jobbik tart demonstrációt az egyesülettel együtt, a felhívás megfogalmazása szerint "a cigányterror ellen". Juhász Oszkár, a párt gyöngyöspatai elnöke szerint békés demonstrációra készülnek, és petíciót akarnak átadni a helyi cigányoknak, amelyben arra kérik őket, hogy tartsák be "az alapvető együttélés normáit", és "közösítsék ki a bűnözőket".

A Jobbik azt közölte, hogy egy helyi férfi halála miatt szervezik a gyöngyöspatai demonstrációt. A párthoz közel álló Barikád újság honlapjára került fel egy videó, amelyen helyiek arról beszélnek, hogy egy idős férfi azért lett öngyilkos, mert nem tudta elviselni, hogy egy roma család költözzön a szomszédságába. A videón megszólalók - köztük Juhász Oszkár - arról beszélnek, hogy a romák rettegésben tartják a lakosságot, rendszeresek a lopások és a támadások, az idősek már az otthonukban is félnek.

"Közepesen fertőzött település"

A Heves megyei rendőrség szóvivője, Soltész Bálint a gyöngyöspatai közbiztonságra vonatkozó kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, 2010-ben a faluban 55 bűncselekményt regisztráltak, ebből 31 volt vagyon elleni. Ennek alapján a bűnözéssel "közepesen fertőzött településről" van szó szerinte. A felvetésre, hogy akkor vajon miért éppen a rossz közbiztonság miatt lesz tüntetés a faluban, azt válaszolta, hogy külön kell választani a bűnözési statisztikákat és a közbiztonság szubjektív megítélését. Hozzátette, a rendőrség nem is szerez tudomást azokról az esetekről, amelyeket nem jelentenek be.

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Farkas János az [origo]-nak azt mondta, hogy 460 cigány él Gyöngyöspatán, köztük 13-an vannak, akiknek van bűnözői múltjuk. Farkas szerint ők nagyrészt 18 év alattiak, és közülük hatan a büntetésüket töltik, a többiek ellen pedig eljárás folyik. Az önkormányzati elnök hozzátette, hogy róluk a bíróknak kell dönteniük, a felvonulók és a polgárőrök pedig "nem fogják tudni megoldani a mi problémánkat". Ezzel csak annyit értek el, hogy óriási feszültséget váltott ki a jövetelük - tette hozzá Farkas.

A tüntetést bejelentették, a rendőrség biztosítja majd a tervek szerint ötszáz fős demonstrációt, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszédet mond. A rendőrség ügyelni fog arra, hogy ne alakuljanak ki atrocitások - mondta az [origo]-nak Soltész Bálint, a Heves megyei rendőrség szóvivője.

Farkas János szerint azonban a romák nem bíznak abban, hogy meg tudja őket védeni a rendőrség a vasárnap felvonulóktól, ezért legalább nyolcvan százalékuk elhagyja a falut, átmenetileg másutt lakó rokonainál húzza meg magát. Farkas azt mondta, ő maga nem fél, és megbízik a gyöngyösi rendőrkapitányban, aki már többször is járt a faluban, és amióta a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület megjelent, több járőrautót is küldött Gyöngyöspatára. A cigányok többsége ugyanakkor szerinte egyelőre nem hiszi el, hogy minden tüntető békés szándékkal érkezik vasárnap. "Ki fog ürülni a cigánysor" - fogalmazott.

Kényes helyzet

A rendőrség számára azért is kényes a helyzet, mert Pintér Sándor belügyminiszter már tavaly nyáron közölte: "az ilyen félkatonai szervezeteket nem fogom eltűrni". Korábban, parlamenti bizottsági meghallgatásán a belügyminiszter azt mondta, hogy a törvényeket betartó szervezeteknek helyük van az országban, de "a Belügyminisztériummal kerülnek szembe" azok, akik megszegik azokat.

A vasárnapi jobbikos rendezvényre szóló felhívásban ugyan nincs utalás a Magyar Gárdára, de a Gyöngyöspatán napok óta járőröző Szebb Jövőért Polgárőr Egyesült több szálon kötődik nemcsak a Jobbikhoz, hanem a Magyar Gárdához is, amelyet korábban épp azért tiltott be a bíróság, mert úgy ítélte meg, hogy tevékenységének célja a romák megfélemlítése. (A polgárőr egyesület és a gárda közötti kapcsolatról részletek ebben a cikkünkben.)

Pintér már tavaly nyáron a parlament elé terjesztett több, a közbiztonságot érintő törvénymódosítást. Ezek egyike külön is foglalkozott a Magyar Gárdával: önálló szabálysértés lett a "feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel", ami alapján elzárást vagy 150 ezer forintos bírságot lehet kiszabnia arra, aki a feloszlatott szervezet formaruháját vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A jogszabály alapján fel is léptek rendőrök. Február elején a Borsod megyei Lak községben demonstrált a Jobbik, hasonló jelszavakkal, mint amelyekkel Gyöngyöspatán hirdették meg a gyűlést. A résztvevők fáklyákkal, zászlókkal és transzparensekkel vonultak végig a település utcáin, ahol korábban meggyilkoltak egy idős nőt. A demonstráción a rendőrség nagy erőkkel vett részt, és dulakodás is kialakult, amikor előállították Kiss Róbertet, a gárda korábbi vezetőjét, amiért a feloszlatott szervezet szimbólumát viselte a ruháján.

Stratégiaváltó Jobbik

A Jobbik gyöngyöspatai szervezetének vezetője, Juhász Oszkár szerint a faluban szolgálatot teljesítő rendőrök "odaadóan és kitartóan" dolgoznak, de kevés az emberük, és üzemanyaggal is rosszul ellátottak. A Jobbik azt szeretné, ha újra megnyitna a rendőrőrs a faluban. Gyöngyöspatán szerinte négy népes család folytat bűnöző életvitelt, és a rendőrök "nem tudnak folyamatosan ellenőrizni egy ilyen létszámú társaságot". Szerinte ezért van szükség a polgárőrök járőrözésére és a demonstrációra is, amelytől a falu közbiztonságának javítását várják.

A helyi Jobbik-vezető tehát csak finom kritikával illeti a rendőrséget, a rendteremtést ígérő kormány számára ugyanakkor országos szinten már komolyabb kihívást jelenthet az, ha a második legnagyobb ellenzéki párt kampányolni kezd közbiztonsági kérdésekben. A Jobbik épp ezekkel az üzenetekkel erősödött meg az elmúlt években, és az utóbbi hetekben ismét a téma felé fordult. Mint azt a tavalyi választások óta a támogatottságából sokat veszítő párt politikusai az [origo]-nak elmondták, változtatni akarnak ellenzéki stratégiájukon, és a parlamenti politizálás mellett újra több időt akarnak tölteni a választók között (erről részletek ebben a cikkünkben).