"Nem azt állítjuk, hogy az állam nem működik" - interjú az alkotmányról Szájer Józseffel

Szájer József azt mondja, pozitív reakciókat kapott, amiért világgá kürtölte, hogy iPaden írja az új magyar alkotmány tervezetét, amelyet szerinte mindenki tisztelni fog, nemcsak a Fidesz hívei. Az alkotmányozásban meghatározó szerepet játszó fideszes EP-képviselő az EurActivnak adott interjút, amelynek során az [origo] kérdéseit is feltették neki.

- Tisztázná, hogy pontosan mi is az ön szerepe az új magyar alkotmány tervezetének kidolgozásában?

- Engem a jelenlegi rendszerben az ellenzéki pártok kívánságára neveztek ki. Nem a kormány fogja kidolgozni az alkotmányos tervezetet, hanem csak a parlament tagjai fognak részt venni a kidolgozásában. A parlament tagjai meg akarják tartani maguknak ezt a jogot. Arra kérték a kormányt, hogy segítsen a kodifikációban, de ne vegyen részt az érdemi döntésekben.

Ezen okból kifolyólag megváltoztatták az eljárás szabályait, ami lehetőséget nyitott alternatív szövegjavaslatok egyidejű kidolgozására. A jelenlegi parlamenti eljárási szabályok szerint az először beadott javaslatnak volna elsőbbsége, és csak akkor lehetne másikat tárgyalni, ha ezzel végeztek. A magyar parlament azért változtatta meg az eljárás szabályait, hogy az ellenzéki pártoknak is lehetőségük legyen benyújtani a maguk tervezeteit.

Én a kormány és két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP szövegező bizottságát elnökölöm. Ennek a bizottságnak három tagja van, egy a Fidesz részéről [Gulyás Gergely] és egy a kereszténydemokratáktól [Salamon László], valamint jómagam, mint a bizottság elnöke. A szövegjavaslatot legkésőbb a szigorúan vett határidőig, március 15-éig tesszük le az asztalra. Utána a különböző tervezeteket egymással párhuzamosan fogják tárgyalni.

- Azt állítja, hogy az egyes frakcióknak vannak tervezetei, de...

- Nem, a több szövegtervezetnek a lehetősége van meg.

- Ismereteim szerint a szocialisták és a zöldek nem örülnek ennek az eljárásnak.

- Azt követelték, hogy az alkotmányozás folyamata maradjon a parlament keretein belül, és ez egy válasz az igényeikre. Nem a kormány fogja benyújtani a javaslatot, hanem azok a politikai képviselőcsoportok, amelyeknek erre joga van. A szocialisták azt állítják, hogy nekik van egy olyan tervezetük, amelyet nem akarnak benyújtani. Azt nem tudom, hogy a zöldek [az LMP] mit mond. A Jobbik, a radikális jobboldali párt azt mondja, hogy nem fognak önálló javaslattal előállni, de módosító indítványokat fognak tenni a kormányzó pártok szövegtervezetéhez. Tehát mind a három pártnak más az álláspontja ebben a kérdésben. De a helyzet egyértelmű: az ellenzék minden eredeti decemberi követelését teljesítettük, minden politikai párt vagy független képviselő benyújthatja a maga javaslatait. És a javaslatokról egyidejűleg lehet majd vitatkozni.

- Mi a baj a mostani alkotmánnyal? A Fidesz láthatóan nem tartja legitimnek a jelenlegi alkotmányt, helyes ez az értelmezés?

- Nem a Fidesz az, aki nem találja legitimnek. Az alkotmány első mondata szerint ez egy átmeneti alkotmány addig, amíg Magyarországnak végleges alkotmánya lesz. És Magyarország az egyetlen olyan volt kommunista ország, amelyik még nem alkotott új alkotmányt.

Ez [a helyzet] nagyon világos és a mi alkotmányunk tele van ellentmondásokkal. A módosításokat még mindig az 1949-es törvényben vezetjük át, de ez nem egy demokratikus alkotmány volt. 1949. augusztus 20., amikor elfogadták ezt az alkotmányt, a diktatúra kezdetét jelenti Magyarországon. Ezért szeretnénk egy teljesen új alkotmányt a 21. század szellemében. Szeretnénk olyan új témákat is belefoglalni, mint az eladósodottság, a jövő nemzedékekért érzett felelősség, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság. Ezek nem léteztek 1949-ben és 1990-ben, az alkotmány legutolsó radikális változtatásai idején sem.

Be akarjuk fejezni a demokratikus átmenetet. Ezért akarunk új alkotmányt. A magyar parlament majdnem húsz évig halogatta az új alkotmány megalkotását.

Még egy dolog. Amikor az első szabad választáson a parlamentbe jutottak az ellenzéki pártok, akik később a szocialisták [valamint az SZDSZ és a Fidesz] kihagyásával kormányt alakítottak, megegyeztek abban, hogy az 1989-es alkotmány módosítása csak átmeneti intézkedés lesz. Az 1989-es alkotmányról ugyanis a még meg nem választott ellenzéki pártok és a nem választásokon kormányra került kommunista párt állapodott meg. Egy illegitim parlament szavazta meg ezeket, az ellenzék egyetértésével.

Ezért átmeneti az alkotmány a címe alapján is. Az első mondat világossá teszi, hogy ez Magyarország alkotmánya addig, amíg a végső alkotmány el nem készül. Az alkotmány legitimitásának kérdése minden, csak nem újdonság. De nem azt állítjuk, hogy a [magyar] állam nem működik. Az intézmények is működnek. Van egy Alkotmánybíróságunk, amely betöltötte az alkotmány nem egységes szövegében a réseket. Normális igény, hogy egy ország legfontosabb jogi dokumentuma egy valóságos alkotmány legyen, és ne pedig egy olyan problémás szöveg, amelyről eddig beszéltem.

- Az Alkotmánybíróságról később szerettem volna kérdezni, mivel annak a jogkörét a parlament nemrég megkurtította, de ön most ténylegesen arról beszél, hogy a jelenlegi alkotmány nem legitim.

- Meg fogjuk változtatni az alkotmányt a jelenlegi alkotmány alapján. Nem vonjuk kétségbe annak jogi legitimációját. Szerintünk a magyar demokrácia 1990. május 2-án az első szabadon választott parlament első ülésnapján kezdődött, úgyhogy ezért nem nevezem illegitimnek. De [a jelenlegi alkotmányt] nem tisztelik kellő mértékben a polgárok és a politikusok. És a szövegével is komoly problémák vannak. Ezt mondjuk. Nem azt mondjuk, hogy ez egy illegitim alkotmány.

- Ha az hiányzik, hogy az állampolgárok tiszteljék az új magyar alkotmányt, akkor ennek az elfogadását széles körű nyilvános vita kellene, hogy megelőzze. Terveznek ilyen vitát? Én úgy értem, hogy az ellenzék azért kritizálja a Fideszt, mert az titkolózik, és az előtt akarja elfogadtatni az alkotmányt, hogy arról széles körű vita bontakozna ki.

- Ez nem igaz. A magyar alkotmány előkészítése húsz éve tart, tudományos, nyilvános, civil és mindenféle vitákon. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy a jelenlegi szövegtervezet vitája tavaly júniusban kezdődött, amikor a kormányfő bejelentette, hogy a kormánypártok készen állnak az új alkotmány elkészítésére, és a vita most is tart, ezért is van az alkotmány-előkészítő bizottság.

Ez az alkotmány lesz a magyar történelem legszélesebb körben megvitatott alkotmánya, és nem csak a magyar történelemé. Nem lesz róla ugyan népszavazás, de minden szavazati joggal rendelkező állampolgár, [vagyis] 8 millió polgár kapott egy kérdőívet, amelyben a kormány alkotmányos tanácsadó testületének 12 specifikus részletkérdésére válaszolhat. Tehát itt egy széles körű nyilvános és civil konzultáció zajlik. Az eddigi legszélesebb körű. Sokkal szélesebb körű, mint amilyen egy népszavazás volna, amely egyszerűen csak egy igen-nem kérdést tárna az állampolgárok elé. Ebben a rendszerben 12 kérdésre válaszolhatnak az állampolgárok, tizenkét számukra fontos alkotmányos kérdésben nyilváníthatnak véleményt.

Ezek [a kérdőívek] már jönnek vissza. Már több mint 200 ezer darabot visszakaptunk egy hét alatt. Ezt az eljárást két vagy három héten belül lezárjuk, és utána a magyar parlament minden tagjának megküldjük az eljárás eredményét, annak érdekében, hogy tájékozottan tudjanak szavazni vagy vitatkozni az alkotmányozási eljárásban.

Ez az alkotmány minden magyar ember alkotmánya, függetlenül az ideológiai vagy más meggyőződésétől. Tartalmazni fog számos olyan szociális jogot is, amelyeket más országokban csak a baloldal képvisel. Nagyon széleskörűen és kimerítően fogja szabályozni a jövő nemzedékekért viselt felelősséget és a környezet fenntarthatóságát, amelyet mondhatunk zöld ideológiának is. Sokszor fog a közösségekre is utalni, ami egy jobboldali gondolat, de mi nem egy ideologikus szövegtervezettel fogunk előállni. Ez [a szöveg] minden magyar polgárhoz szól, és ez alapján várható el, hogy tisztelni fogják.

Azért tettünk gesztusokat az ellenzéki pártok felé, hogy térjenek vissza az alkotmányozási eljárásba, ami szerintem minden megválasztott országgyűlési képviselő feladata. Sajnáljuk, hogy a szocialisták és a zöldek nem képviselik a saját választóikat ebben az eljárásban azzal, hogy nem állnak elő a saját módosító indítványaikkal, de nem tudjuk őket erre kényszeríteni. Amit mi tehetünk, az, hogy biztosítjuk, hogy ezt az alkotmányt az ország minden polgára magáénak érezze.

- Mégis szeretném megkérdőjelezni azt, amit mond, mivel éppen most ismerte el, hogy az alkotmányt nem fogja népszavazás megerősíteni. Ön arról beszél, hogy egy kérdőív helyettesíti a referendumot, de néhány kérdés kifejezetten populistának tűnik. Az egyik kérdés például a tényleges életfogytiglani börtönbüntetésről szól, ez pedig nem alkotmányos kérdés.

- De az lehetne. Az a kérdés, hogy ebbe mennyire szeretnénk belemenni alkotmányos szinten. Ez egy széles körben vitatott kérdés. Különféle nemzetközi bíróságok, még a strasbourgi emberi jogi bíróság is vitatkozik róla. A magyar Alkotmánybíróságot is megjárta, bár ott halogatták a döntést. Szóval ha szabályozni akarjuk az életfogytiglani büntetés lehetőségét és ki akarjuk állni az alkotmányosság próbáját, akkor a kérdést az alkotmány szintjére kell emelnünk. Erről széles körű vita folyt Magyarországon az elmúlt években, és ezért szerintem helyes és legitim megkérdezni az embereket róla, illetve általában a jog és rend más kérdőívben szereplő témáiban is.

- Itt van a visszamenőleges hatályú törvénykezés problémája is. Ad erre az új alkotmány választ? A Fidesz visszamenőleges hatállyal vetett ki adókat és változtatta meg a nyugdíjjogosultságokat. Az új alkotmány ezt meg fogja engedni?

- Nos, az egy eset volt, és arról a kormányzati pénzről volt szó, amelyet az előző szocialista kormány a távozása előtt elköltött, ezt a nyilvánosság 95 százaléka támogatta. És igaza van, ez jogilag nem helyes, ez a visszamenőleges jogalkotás tilalmának megszegésével történt. De ez egy társadalmilag különleges helyzet, amikor a szocialista kormány hatalmas pénzeket fizetett ki a kampányaira és a saját klientúrájának, és ebből az okból kifolyólag az emberek 95 százaléka támogatta, hogy egy bizonyos időszakon ez a szöveg visszamenőleges hatállyal alkalmazható legyen. De ez csak egy átmeneti intézkedés. Az új alkotmány vissza fog térni azokhoz az általános elvekhez, amelyek kizárják adózási kérdésekben a visszamenőleges hatály lehetőségét.

- Milyen lesz a magyar és az európai jog viszonya?

- Ugyanaz a szöveg marad, mint a mostani alkotmányban. Nincs változás.

- Mi a helyzet azzal, hogy a magyar nemzetiségek külföldön is szavazhassanak a magyar választásokon?

- Ez egy politikai döntés. A kormányzó pártok döntése szerint erre a kérdésre a választójogi törvény vitájában kell visszatérni az év második felében. Erről nem tudok pontosabb választ adni, ezért nem én vagyok a felelős. Az alkotmány nem fogja kizárni ennek a lehetőségét, de mivel nem fogja szabályozni ezt [a kérdést], a választójogi törvény fogja eldönteni, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem honosak Magyarország területén, szavazhatnak-e vagy sem, illetve, hogy ők maguk megválaszthatók lesznek-e. Ez nem tárgya az alkotmánynak. Az alkotmány szerint kétharmados többséggel lehet a választásokra vonatkozó törvényei szabályozást elfogadni. Ennek a vitája és a politikai döntés ezzel kapcsolatban később lesz aktuális.

- Az Alkotmánybíróságról szeretnék kérdezni, mert ennek a jogait megnyirbálták, amikor a Fidesz-kormánynak nem tetszett a visszamenőleges hatályú törvényekkel kapcsolatos döntése. Ezzel mit fognak kezdeni?

- Az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatása a költségvetési kérdésekben azért történt, mert a mostani különleges gazdasági helyzetben Magyarország nagyon el van adósodva, és ezért kellett korlátozni az Alkotmánybíróság hatalmát a költségvetési kihatással bíró kérdésben. Az új alkotmányban ki fogjuk terjeszteni az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját, és nem lesznek [a hatáskörének] korlátai a költségvetési kérdésekben. Az alkotmánybírósági hatáskörök megállapításánál az a cél, hogy az állampolgárok legalitásba és az elfogadott törvények megbízhatóságába vetett bizalma erősödjön.

Azzal is finomítani akarjuk az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy az alkotmányos panasz lehetőségét német mintára megerősítjük. Így bármilyen egyedi panasz esetén, ha valakinek a bírósági eljárásban alkotmányos problémái vannak, az Alkotmánybíróság nem csak a kérdéses törvényt, de a bírósági döntés vonatkozó részét is megsemmisítheti. [Így a megsemmisített jogszabály alapján nem kell visszamennie a bíróságra a döntés megváltoztatását kérni]. Szóval ez a fajta utólagos normakontoroll kiterjeszthető lesz egyedi döntésekre is. A bíróság, de a miniszterelnök vagy a képviselők egynegyede is indíthat majd ilyen eljárást, ami a kisebbségi jogokat garantálja a parlamentben.

- Milyen időkeretben gondolkodnak? Ön mikorra várja az alkotmány elfogadását?

- A szövegtervezetek benyújtásának a határideje március 15, és a parlament, pontosan nem tudom, de valamikor azután nagyon gyorsan elkezdi a vitát. Az elfogadás tervezett időpontja egy héttel előzi meg Húsvétot.

- Vagyis még a magyar EU-elnökség ideje alatt. El tudja képzelni, hogy ezzel ugyanolyan komplikációk lesznek, mint a médiatörvénnyel?

- Nos, minden országnak vannak nemzetközi kötelezettségei, például az emberi jogok ügyében. Kijelenthetem, hogy az emberi jogok szabályozása az Alapvető Jogok Európai Chartáján fog alapulni. Ez a legújabb, 21. századi dokumentum az emberi és alapvető jogokról. A mi alapjogi részeink ezen alapulnak, ezt fogják követni. Szóval nem várok problémákat. Az államberendezkedés szabályozása minden állam szuverén ügye. Az alapvető jogok védelme az Alkotmánybíróságon, az ombudsmanokon és a bíróságokon keresztül megoldott lesz. Ezen kívül azonban az alkotmányozás minden egyes ország szuverén ügye az Európai Unióban.

Az Európai Unió felé, ahogy már kérdezte, két dolgot kell teljesítenünk. Az egyik az európai joghoz való viszony kérdése: ebben nem lesz változás. Ebben a tekintetben megtartjuk az előző alkotmány 2004-ben elfogadott garanciáit. A másik kérdésben, az alapvető és emberi jogok kérdésében tiszteletben tartjuk az erre vonatkozó alapvető egyezményeket, úgyhogy ez is rendben lesz. El tudok képzelni és várok bizonyos más korlátokat is. De ezeknek a [nemzetközi] emberi jogvédelmi kötelezettségeknek a tekintetében az új alkotmány csak meg fogja erősíteni a kötelezettségek teljesítését. Az Alapjogi Charta alapján sok új második és harmadik generációs [szabadság]jog is át fog kerülni az alkotmány alapjogi szövegébe.

- Ön az új magyar alkotmány egyik atyja. Ön nemrégiben azt írta, hogy iPadján dolgozik a szövegén. Reagáltak erre a bejelentésére, érték esetleg bírálatok emiatt?

- Az én véleményem és a mi véleményünk szerint, nekem egy 21. századi alkotmány megalkotására van mandátumom. Egy 21. századi alkotmány eltér egy 19. századi és egy 20. századi alkotmánytól. Attól is eltér, amilyen egy 1990-ben Magyarországon elfogadott alkotmány lett volna akkor, ha Magyarország Lengyelországgal és Romániával vagy más rendszerváltó országokkal együtt a demokratikus rendszerváltást egy új alkotmánnyal fémjelezte volna.

Tehát mi másképpen csináljuk. Az üzenet, ennek az alkotmánynak, vagy alkotmányos tervezetnek a fő üzenete a jövőről szól. A fenntarthatóságról, különösen államháztartási szempontból. Magyarország az elmúlt 50 év legeladósodottabb országa Európában. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben meg kellene kötni a kormány kezét, és valamiféle költségvetési kötelezettségeket kellene szabni. Az Európai Unió is ezt teszi, amikor korlátozza az országok költségvetési deficitjének a szintjét. Az államadósság maximális mértékére egy nagyon ambíciózus 50%-os [a bruttó nemzeti jövedelem arányában számolt] célt tűzünk ki. Ezt ma még nem tehetjük meg, de egy átmeneti időszak után az alkotmány fogja ezt a kérdést szabályozni. De hát pont ezért szól a jövőről. Az eljövő nemzedékekről. És azt hiszem, hogy az alkotmány, visszatérve az Ön konkrét iPadet illető kérdésére, tartalmazni fog egy mondatot, amiben ösztönözni fogja az Államot, vagy támogatni fogja az Államot abban, hogy az átláthatóság érdekében az állampolgárokkal való kommunikációban használja az új technológiákat.

Azonnali és komoly reakciókat kaptam, azért mert az alkotmány az én iPadomon készül. Ez csak félig igaz a részemről, hiszen én valóban mindent az iPadomon csinálok, és minden szöveg átmegy a kezem alatt. Erre nem használok más eszközt, mert tagja vagyok az Európai Parlamentnek, állandóan utazom, és így akkor tudok dolgozni a szövegen, amikor csak akarok. És nagyon sok e-mailt kapok az állampolgároktól a nemzeti konzultáció keretében, amit elolvasok. A társadalmi szervezetek ötleteit is bevesszük [a munkába], és mivel ez egy nagyon rugalmas eszköz, egyben nagyon jó is. Nem tudnék úgy dolgozni az Európai Parlamentben, és eközben ellátni a kötelezettségeimet a magyar kollégáim felé, ha nem volna ez az eszköz a kezemben. Úgyhogy nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam ezzel kapcsolatban.

- Az a benyomásom, hogy Ön nagyon elfoglalt ember lehet. Ön azt írja, hogy a Strasbourg-Brüsszel vonatúton írja az alkotmányt.

- Ez nem csak rólam szól. Egy nagy csapat dolgozik velem. De természetesen én viselem teljes mértékben a felelősséget a kormányzó pártok felé, mert ebben a pillanatban, vagyis holnapután [az interjú március 8-án készült] a kormányzó pártok szövegező bizottsági elnökeként nekem kell letennem az asztalra azt a szövegtervezetet, aminek a megalkotására ezek a frakciók felkértek. Ezután viszont már ők lesznek felelősek a szövegért. De egyébiránt egy nagy szakértőkből álló csapat dolgozik velem a konzultációkon. Egyeztetek a közhatalmi szervekkel a Legfelsőbb Bíróságtól az ombudsmanokig mindenkivel. Az eljárás során egyeztettem a legfőbb ügyésszel, a köztársasági elnökkel, mindenkivel, a kormánytisztviselőkkel, a parlamenti tisztségviselőkkel és ez egy csapatmunka volt.

- De csak a Fidesz részéről. Vagy más pártoktól is?

- Hm, azt a parlamenti frakciók maguk végezték. Igen. Ez is megtörtént.

- Ön azt mondja, hogy ez egy 21. századi alkotmány lesz. Ez azt jelenti, hogy más alkotmányokból nem merítettek inspirációt?

- Nem, nem, nem. Elolvastuk az összes alkotmányt, az összes rendszerváltó ország új alkotmányát. Elolvastuk Európa és a világ összes klasszikus alkotmányát. A dél-afrikai alkotmány egy nagyon jó példa volt számunkra, de az amerikai alkotmány is, és mindenféle alkotmány. Ebben a folyamatban minden alkotmányt megvizsgáltunk.

- Ön először vesz részt egy ilyen folyamatban?

- Nem, részese voltam az 1989-es Nemzeti Kerekasztalnak és 2004-ig a [a módosításoknak], ameddig 2004-ben ki nem jöttem az Európai Parlamentbe. Részese voltam az alkotmányozás előkészületeinek. Tagja voltam a [magyar] Alkotmányügyi Bizottságnak és jelen voltam az előző 1994 és 1998. közötti alkotmányozási folyamatban is.

- Fel tud idézni egy olyan részt az alkotmányból, ami Stasbourg és Brüsszel között született, ahogy mondja, a vonaton?

- Igen. A kormány költségvetési korlátai kapcsán, költségvetési tanács vétójoga a költségvetési tervezettel kapcsolatban akkor, ha átlépnék az alkotmányos [adósság-]korlátot egy ilyen példa. De több hasonló volt, a preambulum nagy részét Strasbourg és Brüsszel között a vonaton utazva írtam.

Az interjút az EurActiv Brüsszelben dolgozó szerkesztője, Georgi Gotev készítette március 8-án, tehát még az előtt, hogy nyilvánosságra került a Fidesz és a KDNP alkotmánytervezete.