A nukleáris félelmeket próbálták oszlatni egy parlamenti bizottságban

Magyarország műszaki mentőket ajánlott Japánnak, de a földrengéstől sújtott szigetország pénzt, élelmet és vizet kér Európától - derült ki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén, ahol a kormány és az állami hatóságok képviselői igyekeztek megnyugtatni a nukleáris veszély miatt aggódókat. Az ellenzék az átláthatóságot hiányolta, a Greenpeace szerint pedig egyértelműen kiderült, hogy az atomenergia felhasználása nem biztonságos.

"Magyarországon nem kell jódtablettát szedni!" - igyekezett eloszlatni a japán földrengés miatt a Fukusima I. atomerőműben történt súlyos baleset miatti félelmeket Tóth Ferenc polgári védelmi ezredes, akit a parlament fenntartható fejlődés bizottsága hallgatott meg csütörtökön. Az ezredes és a többi meghívott is igyekezett azt hangsúlyozni, hogy Európát közvetlenül nem érinti a nukleáris baleset.

Tóth Ferenc szerint Magyarország a földrengés után felajánlott egy nyolcfős műszakimentő-csapatot, de a japán kormány nem tartott rá igényt. Az EU-hoz akkreditált japán nagykövet nemrég tájékoztatta az európai államokat, hogy mire lenne szükségük: pénzre, élelmiszerre, vízre, tárolóeszközökre és szállítási kapacitásra. A japán kormány azt kéri, hogy az EU egy egységként segítsen, egy helyre vigye az adományait, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elosztást jelenleg nem tudják megoldani, még üzemanyagot sem tudnak hozzá adni.

Jönnek a stressztesztek

"A Paksi Atomerőmű biztonságosan leállítható egy esetleges katasztrófahelyzetben" - jelentette ki Bencsik János energiaügyi államtitkár. Épp szerdán ülésezett az EU nukleáris kérdések munkacsoportja, amelyen Bencsik tájékoztatása szerint minden atomerőművet üzemeltető tagállam jelezte, hogy részt vesz az úgynevezett stresszteszten, amely során felmérik az erőművek biztonsági helyzetét. Az államtitkár szerint a szeizmikus kockázat mellett foglalkozni kell az árvízveszéllyel, illetve a tartalékrendszerek állapotával is.

Bencsik szerint Fellegi Tamás fejlesztési miniszter soros elnökként március 21-re hívta össze az energiaügyi miniszterek tanácsát, amelyen az észak-afrikai események, illetve a japán atombaleset Európára gyakorolt hatásairól lesz szó. Connie Hedegaard klímaváltozásért felelős biztos korábban Brüsszelben arról beszélt, hogy az EU energiapolitikáját valószínűleg jelentősen befolyásolni fogja a nukleáris baleset. "Az a hátszél, amit az atomenergia-ipar élvezett az elmúlt években, nincs többé" - mondta a biztos (a stressztesztről és az EU-s reakciókról részletekről az Euraktív cikkében olvashat).

Egymást követő robbanások
A bizottságnak Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese foglalta össze azokat az információkat, amelyeket a magyar hatóság a nemzetközi együttműködés keretei között a japán balesetről kaptak. Lux tájékoztatója szerint a Fukusima I. erőmű hat reaktorából három működött a Richter-skála szerint 9-es erejű földrengés idején, kettő leállított állapotban volt, egy pedig "ki volt pakolva", vagyis a fűtőelemeket egy pihentetőtartályba helyezték.

A földrengés miatt az üzemelő reaktorok automatikusan leálltak, de már nem sikerült lehűteni a fűtőelemeket. A földrengés miatt ugyanis megszakadt az atomerőmű áramellátása, így nem tudtak hűtővizet juttatni a reaktorokba. Voltak ugyan tartalék generátorok, de azokat a földrengést követő cunami használhatatlanná tette. Erre mondta Tóth ezredes, hogy szerinte nem lett volna szabad az erőművet közvetlenül az óceán partjára telepíteni.

Mivel a fűtőelemek túl forrók voltak, a reaktorban maradt víz reakcióba lépett a céziummal, így hidrogén keletkezett - magyarázta Lux. Amikor az erőmű üzemeltetői kiengedték a gőzt, hogy csökkentsék a veszélyesen magas nyomást, a hidrogén oxigénnel érintkezett, és berobbant. Ez előbb az egyes, majd a hármas blokkban következett be, a robbanás levitte a reaktorépületek tetejét. A munkások jelenleg a tűzoltórendszeren keresztül juttatnak tengervizet a reaktorokba, ami Lux szerint "innovatív megoldás".

Aggódó ellenzék

Jávor Benedek, a bizottság LMP-s elnöke azt kérdezte az államtitkártól, hogy a kormány a japán események után felfüggeszti-e a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbítását (a négy paksi blokk üzemideje 2012 és 2017 között jár le, de az erőmű szeretné az élettartamukat 20 évvel meghosszabbítani). Bencsik szerint középtávon elképzelhetetlen a magyar villamosenergia-rendszer a paksi termelés nélkül. Az első üzemidő-meghosszabbítási kérelmet év végén kell beadni, az államtitkár szerint addig be lehet építeni a stresszteszt tapasztalatait.

Jávor és Oláh Lajos, a testület szocialista alelnöke is azt kérte a kormánytól, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésének nagyobb átláthatóságát (az országgyűlés még 2009-ben adta elvi hozzájárulását egy új atomerőmű építéséhez, de a projektről eddig kevés konkrét információ került nyilvánosságra). "A mostani mederben, a háttérben ez nem működhet tovább" - mondta Oláh, aki szerint biztosítani kellene a folyamat parlamenti ellenőrzését. Bencsik erre csak annyit válaszolt: megvizsgálják a lehetőséget.

Tóbiás József szocialista képviselő azt javasolta, hogy Magyarország azzal nyújtson segítséget Japánnak, hogy ingyenesen átenged tízmillió tonna szén-dioxid-kvótát. Ez Tóbiás szerint körülbelül egytizede a magyar fölöslegnek, Japánnak viszont jól jönne a gazdaság földrengés utáni újjáépítésénél. Bencsik szerint az ötlet megfontolandó, de meg kell vizsgálni, hogy a nemzetközi egyezmények egyáltalán lehetővé teszik-e a kvóták ellenszolgáltatás nélküli átadását.

"Új időszámítás"

"2011. március 11. óta új időszámítás van" - mondta az ülésen Rohonyi Péter, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet munkatársa. Szerinte a fukusimai baleset alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az állításokat, amelyek szerint nem fordulhat elő többé a csernobilihoz hasonló baleset. "Bebizonyosodott, hogy az atomenergia elsősorban biztonsági kérdés" - mondta Rohonyi, aki szerint három körülmény - természeti katasztrófa, tervezési hiányosságok és emberi mulasztás - együtt ismét okozhat veszélyhelyzetet.

Rohonyi szerint nem igaz az sem, hogy nincs szükség Magyarországon kormányzati intézkedésre, hiszen például Németországban is leállítottak több atomreaktort a japán események után. Rohonyi példaként említette a 2006-ban Svédországban történt üzemzavart is, amikor egy hiba miatt majdnem leolvadt egy reaktor. Azt kérte a kormánytól, hirdessen moratóriumot energetikai kérdésekben és dolgozzon ki forgatókönyveket az atomenergia kiváltására.