Népszabadság: Megfúrhatják a bírák a 2006 őszi ítéletek eltörlését

Vágólapra másolva!
Alkotmányosan aggályosnak tartja a semmisségi törvényt a Legfelsőbb Bíróság elnöke - írja a Népszabadság. Ha a főbíró véleményét a konkrét ügyeket elbíráló bírák is osztják, akkor Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, és akkor biztos nem születik döntés határidőre a 2006-os zavargások után rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről.
Vágólapra másolva!

Átmenetelileg megakadályozhatják a bírák a Balsai István-féle semmisségi törvény végrehajtását - írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a pénteki Népszabadság. A lap szerint miután a főbíró alkotmányosan aggályosnak tartja a Balsai-féle semmisségi törvényt, könnyen előfordulhat, hogy az ügyeket tárgyaló bírák fordulnak az Alkotmánybírósághoz, ami többhónapos csúszást eredményezhet.

A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írja, hogy vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján - mérlegelés nélkül - semmissé nyilvánítania.

A 2006-os zavargások után kizárólag rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről szóló törvény az eljárás lefolytatására szoros határidőket ír elő, a semmissé nyilvánításoknak október 23-ig meg kellene történniük - emlékeztet a lap. Hangsúlyozva azonban, hogy ha egy bíró az AB állásfoglalását kéri, akkor ez a határidő aligha lesz tartható.

A semmisségi törvényt március 7-én fogadta el a parlament, a 2006-os ítéleteket a bűnügyi nyilvántartásokból is törlik, hogy a korábbi döntések miatt ne érje kár az érintetteket. Balsai István, a törvény előterjesztője korábban azt nyilatkozta, hogy szokatlan és szerencsétlen, ha a bíróság beleszól a törvényhozási folyamatba.

Megvan az első gyanúsított a 2006-os őszi események ügyében

A Debreceni Katonai Ügyészség "parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette" miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy rendőrt abban a büntető eljárásban, amelyet Gulyás Gergely (Fidesz), a 2006-os hatósági jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke kezdeményezett - írja a Magyar Nemzet. A lap pénteki számában Kiss Attila alezredes, az ügyészség vezetője az eljárásról ennél többet nem közölt, csak annyit mondott, hogy a gyanúsított panasszal élt, és szabadlábon védekezhet, mert kényszerintézkedést nem rendeltek el ellene.

Gulyás Gergely feljelentése három pontot tartalmazott. Az első elöljárói intézkedés elmulasztásának gyanúját vetette fel, miután Bene László akkori országos rendőrfőkapitány nem indított eljárást Gergényi Péter volt budapesti főkapitány ellen. A második az intézkedő rendőrök azonosító számának hiányával kapcsolatos. A harmadik pedig elöljárói gondoskodás elmulasztásának gyanúját fogalmazza meg azzal kapcsolatban, hogy kivonták a rendőröket az ostromlott Magyar Televízió épületéből.