Szipogás és indulatos beszólások a romagyilkosság perének első napján

Indulatos jelenetekkel tarkítva megkezdődött a romagyilkosságok elkövetésével vádolt négy férfi pere a Pest Megyei Bíróságon. A hallgatóság két résztvevője hangosan szidta a vádlottakat, akik közül az egyik panaszt tett a bírónál, amiért köcsögnek nevezték. A reggel kilenctől délután fél 3-ig tartó tárgyaláson a vádiratot ismertették. Az [origo] megszerezte a dokumentumot, amely szerint a vádlottak célja nemcsak az volt, hogy megfélemlítsék a romákat, hanem az is, hogy a többségi lakosságot cselekvésre késztessék.

Pénteken reggel megkezdődött a Pest Megyei Bíróságon a romák elleni támadássorozattal vádolt négy férfi pere. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy kilenc különböző helyszínen megöltek hat embert, másik ötöt pedig súlyosan megsebesítettek. A támadássorozat 2008 júliusában kezdődött, a rendőrök 2009 augusztusában fogták el a négy férfit. A nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szerint Magyarországon még soha nem fordult elő olyan gyilkosságsorozat, amelyben rasszista nézetek miatt gyilkoltak volna.

A per első napját hatalmas érdeklődés övezte, a tárgyalást lefolytató bíróságra az újságírókat csak előzetes regisztráció alapján engedték be. A tárgyalásra érkeztek roma szervezetek képviselői is.

Ezúttal maszk nélkül

Negyed kilenc körül hozták meg az épületbe a négy vádlottat. Golyóálló mellényes kommandósok kísérték őket, a környéken reggel forgalomkorlátozásokat is bevezettek a rendőrök. A vádlottak a tárgyalóterembe is maszk nélkül érkeztek meg. A teremben egy fegyveres őr is tartózkodott. Korábban akkor lehetett őket nyilvánosan látni, amikor 2009. augusztusi elfogásuk után ugyanennek a bíróságnak az épületébe vitték őket azt előzetes letartóztatásukról döntő tárgyalásra. Akkor mindannyian maszkot viseltek.

Az elsőrendű vádlott K. Árpád borostás, haja rövid és őszes, egy szürke kabátot viselt. Testvére, a másodrendű vádlott K. István, valamint a harmadrendű vádlott P. Zsolt kopaszra borotvált fejjel érkezett. P. Zsolton kapucnis pulóver volt, a negyedrendű vádlott, Cs. István inget viselt.

Több képért kattintson a fotóra!

Az ülés elején a bírói tanácsot vezető Miszori László bíró felolvasta a vádlottak nevét, fejükkel valamennyien némán biccentettek nevük elhangzásakor. Arra a bírói kérdésre, hogy hozzájárulnak-e a róluk készült kép- és hangfelvételek közzétételéhez, valamennyien halk, de határozott nemmel feleltek.

K. István panaszt tesz köcsögözés miatt

A per a vádirat felolvasásával kezdődött, majd délelőtt 11 óra körül a bíró szünetet rendelt el, ekkor a hallgatóság tagjai közül ketten a terem elhagyása közben hangosan szidták a vádlottakat. "Gyilkos patkányok" - mondta az egyikük. A szünet után, miközben visszavezették a terembe a vádlottakat, a másodrendű vádlott, K. István kifogásolta a bírónak, hogy a sértettek hozzátartozói megjegyzéseket tettek rá. "Köcsögnek nevezett, meg romagyilkosnak" - mondta Miszori Lászlónak, amire a bíró csak annyit mondott, hallotta a megjegyzéseket.

A vádlottak érkezése a terembe, a tárgyalás első percei

A vádirat felolvasását a vádottak ügyvédjei jórészt irataikba mélyülve hallgatták, a takarásban ülő vádlottakból csak annyit lehetett látni, hogy eleinte figyelmesen hallgatták a felolvasást, csak néha tettek fejmozdulatokat, amelyek az idő előrehaladtával egyre gyakoribbakká váltak. Tudósítónk szerint a vádlottak a vádirat ismertetése közben csak elvétve néztek egymásra. Egyik ilyen pillanat volt, amikor a kislétai támadást - amelyben egy nőt megöltek, a lányát súlyosan megsebesítettek - ismertette az ügyész, és ekkor P. Zsolt ránézett az elsőrendű vádlott K. Árpádra. A vádirat felolvasása során a negyedrendű vádlott Cs. István egyenesen előre nézett, amikor viszont róla volt szó, akkor lehajtotta a fejét.

Tudósítónk szerint a vádpontok felsorolása közben a legnagyobb csend talán a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság ismertetésekor volt. Ez volt az a támadás, amelyben egy ötéves kisfiú is meghalt. (Részletek a vádiratból ebben a cikkünkben.) A tárgyaláson megjelentek roma szervezetek képviselői, ott volt például Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (jelenlegi nevén roma önkormányzat) korábbi vezetője, az MCF Roma Összefogás Párt első embere. Tudósítónk szerint a megjelent romák mereven előre nézve hallgatták a vádpont felolvasását. Néha szipogást lehetett hallani azokból a sorokból, ahol ültek. Többen a fejüket csóválva hallgatták az ügyész beszédét.

Részletek a vádirat felolvasásából

A tárgyaláson az áldozatok hozzátartozói nem vettek részt, bár volt olyan, aki megjelent az épületnél. A hozzátartozók tanúként vesznek részt az eljárásban, így ez is lehet az oka távolmaradásuknak, de Kolompár [origo]-nak azt mondta, hogy ő is próbálja lebeszélni őket a megjelenéstől, mert szerinte túlságosan megrázó végighallgatni a történteket.

Jelen voltak ugyanakkor az áldozatok hozzátartozóinak jogi képviselői, és miután az ügyész felolvasta a vádiratot, a bíró megkérdezte őket, hogy közülük valaki akar-e most bejelenteni polgári igényt. Egyelőre egyikük sem jelezte, hogy élni akar a lehetőséggel. Ezt követően a bíró azt mondta, hogy a következő tárgyalás március 30-án lesz. Akkor a négy vádlottat fogják megkérdezni, hogy kívánnak-e vallomást tenni. Ha igent mondanak, akkor a terv szerint három hétben lesz az ő kihallgatásuk, majd április 19-én kezdődik a tanúk meghallgatása.

A legsúlyosabb büntetésben bíznak

Az [origo] tudósítója a bíróság előtt találkozott a tatárszentgyörgyi áldozatok egyik hozzátartozójával, aki azt mondta, bíznak abban, hogy a bíró a legsúlyosabb büntetést fogja kiszabni. Hozzátette, hogy a magyar államot is felelősnek tartják a történtekért, amiért nem akadályozta meg például a Magyar Gárda létrejöttét.

A tatárszentgyörgyi áldozatok hozzátartozói a bíróság előtt - Több képért kattintson a fotóra!

Három vádlottat - K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot - társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti személy sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolnak. K. Árpádot ezenkívül foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is vádolják a debreceni menekülttáborra leadott lövések miatt. A nyomozás megállapításai szerint a vádlottak az első akciót 2008 júniusában hajtották végre, amikor rálőttek a debreceni menekülttábor ablakára, könnyen megsebesítve egy szerb férfit. A negyedik vádlottat, Cs. Istvánt - aki a vádirat szerint két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják. (A vádlottakat bemutató portrék ebben a cikkben olvashatók.)

A támadások céljai

Az [origo] megszerezte a 91 oldalas vádiratot, amely szerint a vádlottak célja a cigányok elleni támadássorozattal az volt, hogy felhívják a figyelmet a szerintük megoldatlan társadalmi problémára. A későbbi akciókkal már az volt a céljuk, hogy ne csak a megfélemlített romákat, hanem a többségi lakosságot is cselekvésre késztessék. "Az eredetileg a félelemkeltésre irányuló elképzelésük mellett az újabb cselekménnyel már az volt a céljuk, hogy a támadás olyan felháborodást váltson ki a roma népesség egy részében, ami erőszakos cselekményre sarkallja őket, ezzel egyszersmind a lakosság többségét ráébresszék a helyzet súlyosságára" - áll a vádiratban.

Az ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős különegysége dolgozott, összesen kilenc súlyos bűncselekmény után nyomoztak: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves kisfia vesztette életét.

Egy hátsó bejáraton vitték be a vádlottakat - Több fotóért kattintson a képre!

A vádlottak a kilenc helyszínen 78 lövést adtak le, a hat halálos áldozat mellett öt súlyos sérültje volt a támadássorozatnak. A rendőrség szerint az akciók során 55 ember élete volt veszélyben. A négy férfit végül 2009. augusztus 21-ére virradó éjszaka fogták el, a Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen, amelyhez valamennyiüknek volt kötődése. A rendőrök az elfogásuk után közel kétezer bűnjelet foglaltak le, köztük vannak a gépfegyverek és térképvázlatok. A gyanúsítottak a nyomozás adatai alapján további támadásokra is készültek, kiszemelt célpontjuk volt többek közt Erdőkertes, Tura és Hajdúhadház.

Egy hosszú per

A [origo]-nak nyilatkozó védőügyvédek szerint a védekezésben ugyanaz az irány várható, amit korábban is hangsúlyoztak a sajtón keresztül, azaz emberölést továbbra sem fognak elismerni a vádlottak. (A védőkkel folytatott beszélgetések alapján készült cikkünk itt található.) A négy vádlott közül eddig egyedül P. Zsolt nem tett vallomást, ez azonban változni fog az ügyvédje szerint. "Eddig azért nem tett vallomást, mert semmilyen bűncselekményt nem követett el. Ez is egy védekezési mód" - mondta Lőrincz Márton ügyvéd. K. István védője, Gerecs Krisztián azt mondta, védence elismeri, hogy garázda jellegű bűncselekményt követett el, például Molotov-koktélt dobott, de továbbra is tartani fogja magát ahhoz, hogy embert nem ölt.

A bíróság nyári szünetéig, július közepéig összesen 34 tárgyalási nap lesz, de a tárgyalást lefolytató Pest Megyei Bíróság szóvivője, Kende Katalin szerint a legkorábban jövő tavasszal érhet véget a büntetőper.