Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító

Vágólapra másolva!
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Vágólapra másolva!

Nem támogatta a parlament alkotmányügyi bizottságának többsége, hogy az Alkotmánybíróságnak (Ab) a jövőben az alaptörvény mellett az úgynevezett történelmi alkotmány és a sarkalatos (kétharmados) törvények alapján kelljen meghoznia döntéseit. Az erről szóló, Lázár János Fidesz-frakcióvezető által az alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványt a testület kedden hét igen és tizenkét nem szavazattal vetette el. Mivel a bizottság egyharmada támogatta a módosító indítványt, a házszabály értelmében a javaslatról a plenáris ülésnek is szavaznia kell.

Az alaptörvényhez benyújtott kormánypárti módosító indítványok közt az utolsó, 99-es sorszámot viselő javaslat elfogadása esetén valószínűleg komoly bizonytalanságot okozna, hiszen nem egyértelmű, hogy mi számít történelmi alkotmánynak, és mennyiben lehet régi (akár évszázadokkal ezelőtt meghozott) törvényekre hivatkozni. Másrészt, ha a sarkalatos törvények az Ab döntéseinek alapjává válnak, az azt is jelentheti - bár a javaslat ezt nem mondja ki egyértelműen -, hogy ezeket a törvényeket nem bírálja felül.

A javaslatot támogatták a Jobbik képviselői. Gaudi-Nagy Tamás képviselő azt mondta: áttörésnek tartja az indítványt, hiszen lehetőséget ad arra, hogy az Ab a párt által visszaállítani kívánt történeti alkotmány alapján hozzon döntéseket. Gulyás Gergely fideszes képviselő, az alaptörvény egyik szövegezője azonban azt mondta: az indítvány minden pontja tragikus következményekkel járna.

Gulyás korábban az [origo] érdeklődésére azt mondta: nem tud róla, hogy erről a módosító javaslatról döntés született volna a Fidesz elnökségi ülésén. A vasárnap késő éjszakába nyúló tanácskozáson döntöttek arról a módosító csomagról, amelyet hétfőn benyújtottak a parlamentnek, és ez volt az egyetlen olyan javaslat, amelyet Lázár János egyedül és nem Harrach Péter KDNP-s frakcióvezetővel nyújtott be. Lázár hétfői sajtótájékoztatóján nem beszélt erről a módosítóról, és egyelőre nem tudtuk megkérdezni a javaslat indokáról. A módosító még a Fideszen belül is zavart okozott, hétfőn volt olyan, az alkotmányozásban aktívan részt vevő képviselő, aki az [origo] kérdésére azt mondta, ő sem tudja értelmezni.

Az alkotmányügyi bizottság elfogadott egy másik, az Ab jogkörét érintő módosító indítványt is: Gaudi-Nagy és Gyüre Csaba jobbikos képviselők javaslatára minden képviselőnek joga lesz az Ab-hoz fordulni, és anélkül is kérni egy jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, hogy ahhoz személyes, közvetlen érdekük fűződne. Az eredeti tervezetben még az szerepelt, hogy ezt csak a képviselők negyede (jelenleg 97 képviselő) teheti meg. A jobbikos képviselők azt is szeretnék volna, ha fennmarad az úgynevezett actio popularis, vagyis minden állampolgár, közvetlen jogi érdek nélkül is az Ab-hoz fordulhat, ezt azonban a kormánypárti többség nem támogatta.