Kilóg a sorból a Gerébet fogházba küldő ítélet

Hivatalos statisztika nincs, de az [origo] által megkérdezett műhibaperes ügyvédek nem tudtak olyan bírósági döntést mondani, amely szigorúságban akár a közelébe ért volna a Geréb Ágnes szülésznőre kiszabott büntetésnek: a kétéves letöltendő börtönnek és az ötéves foglalkozástól eltiltásnak. A megismerhető legdurvább ügyek is felfüggesztett börtönnel végződtek.

Geréb Ágnes az ítéletet hallgatja

A kórházon kívüli szülések lebonyolítójaként ismertté vált Geréb Ágnest múlt csütörtökön két év letöltendő fogházbüntetésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság. A szülész-nőgyógyász orvost foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolta az ügyészség, miután egyik esetben meghalt, egy másikban maradandó fogyatékosságot szenvedett a baba. A szakértői vélemények arra jutottak, hogy Geréb több olyan hibát is elkövetett a szülések során, amelyek közvetlenül a babák halálához, illetve károsodásához vezettek.

A bíró még a vádat képviselő ügyész indítványánál is súlyosabb büntetést szabott ki. Az ítélethirdetésen hangsúlyozta, hogy a döntésnek nincs köze az otthon szüléshez és ahhoz sem, hogy Geréb a szülések levezetése idején el volt-e tiltva a foglalkozásától, hanem kizárólag az elkövetett szakmai hibákat vette figyelembe. (Geréb ítéletéről részleteket ebben a cikkben talál.)

Simon Tamás, egy 1991-ben alapított, és műhibaperekre szakosodott ügyvédi iroda vezetője az [origo]-nak azt mondta, az elmúlt húsz évben nemcsak szülésszel, de orvossal szemben sem született ilyen szigorú ítélet, mint amit Geréb Ágnesre szabtak ki. Egyetlen esetre emlékszik, amikor letöltendő börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy orvost: egy traumatológusról volt szó, aki szakképzettség nélkül egy fogorvosi rendelőben ügyelt. Az egyik betegnek túladagolta az érzéstelenítőt, és a beteg meghalt. Úgy emlékszik, ebben az esetben az orvos egy év letöltendőt kapott, de másodfokon az ítéletet felfüggesztettre enyhítették.

Extrém ítélet született szerinte abban az ügyben is, amikor az első és a másodfokon is eljáró bíróság a "társadalom védelme érdekében" tiltott el egy orvost véglegesen a praktizálástól. A doktor egy ügyeleti ellátás során nem végzett EKG-vizsgálatot, és nem ismert fel egy infraktust - mondta Simon. Az eltiltás mellett rá is pénzbüntetést szabtak ki - idézte fel az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vád foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés volt, mert a beteg halála és a hiba között nem találtak okozati összefüggést.

Ezektől eltekintve azonban az ügyvéd szerint a felfüggesztett börtönbüntetés volt a legszigorúbb büntetés, de már azt is nagyon szigorúnak ítélte a szakma, amikor egy orvost a 2000-es évek elején három évre eltiltottak a foglalkozásától. Gerébet öt évre tiltották el, és emellett fogházbüntetésre ítélték, szerinte ilyen kombinációhoz még csak hasonló ítélet sem született eddig, és különösen nem szülész-nőgyógyász területen.

A szakvélemény a kulcs

Simon szerint Geréb Ágnes ügyében a bíró nem ítélkezhetett volna ilyen szigorúan, ha nem olyan szakvélemények születnek, amelyek alapot adnak erre. Hogy egy orvost börtönbüntetésre vagy eltiltásra ítéljenek, ahhoz a bíróságnak - illetve a szakértőknek - meg kell állapítaniuk, hogy az orvos durva, alapvető hibát követett el, és ez közvetlen és kizárólagos összefüggésben állt a beteg halálával vagy maradandó károsodásával. Tehát azt kell egyértelműen megállapítani, hogy az orvos hibája miatt halt meg a beteg - magyarázta Simon, akinek tapasztalatai szerint azonban ritka, hogy a szakértők - akik maguk is orvosok - saját kollégájukkal szemben ilyen kategorikusan fogalmazzanak. Az ügyvéd szerint általában inkább azt állapítják meg, hogy az orvosnak nem "kellett volna" máshogy eljárnia, hanem "eljárhatott volna másként".

A Geréb Ágnes elítéléséhez vezető egyik, 2007-es szülés esetében a szakértők azt mondták ki, hogy a szülész-nőgyógyász három hibát is elkövetett: intravénásan adott be oxitocint (a szülés megindításához használt anyag), rosszul mozgatta az elakadt vállú magzat fejét, és nem végzett gátmetszést, ezek miatt a baba oxigénhiányos állapot és nyaksérülés miatt halt meg. A másik ügy egy 2003-as ikerszülés volt, ahol a második újszülött maradandó károsodást szenvedett. Itt a szakértők úgy látták, hogy a szakszerűtlen újraélesztés és az oxitocin intravénás beadása vezetett az oxigénhiányhoz. (A szakértői véleményekről és a szülésekről itt olvashat részletesebben.)

Nem az orvos hibáiba halt bele

Hivatalos statisztika nincs arról, hogy műhiba gyanúja miatt indult büntetőeljárásokban született-e már egyáltalán letöltendő börtönbüntetéses ítélet orvosokkal szemben. Külön ilyen vádpont ugyanis nincs, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt ugyanúgy indulhat eljárás egy orvos, mint bármilyen más munkát végző ember ellen. A Birosag.hu-n elérhető ugyan az elmúlt évek számos bírósági határozata, de az ebben a vádpontban született elérhető ítéletek közül csak néhány vonatkozik orvosokra, közöttük pedig egy szülész-nőgyógyász sincs.

Geréb ügyében a bíró az otthon szülést az indoklás szerint nem vette figyelembe

Egy 2008-as döntés a ritka esetek egyike, amikor egy orvost a gondatlan veszélyeztetés minősített változatáért, halált okozó veszélyeztetésért ítéltek el. Az első fokon hozott ítélet felfüggesztett börtönbüntetésről szólt, a Legfelsőbb Bíróság ezt pénzbüntetésre enyhítette. Az ügy vádlottja egy Baranya megyei ügyeletes orvos, akihez egy mandulaműtétje után nagy mennyiségű vért hányó kisfiút vitt be az anyja. A sebészorvos megvizsgálta a fiút, majd úgy döntött, hogy azonnal a pécsi klinikára kell szállítani, hogy megműtsék. Mivel nem volt elérhető mentő rohamkocsi, az orvos úgy döntött, hogy a helyi mentőállomás kocsijával útnak indítja a beteget Pécsre. Útközben azonban a gyerek rosszabbul lett, a légzése és a keringése leállt, és sem a kocsiban ülő mentőápoló, sem az autóvezető nem tudta újraéleszteni, a kisfiú kivérzéses sokk miatt meghalt.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a sebészorvos hibázott, amikor nem kötött be infúziót a gyereknek, és nem tett meg mindent, hogy szakmentővel szállíttassa a gyereket, holott tisztában kellett lennie azzal, hogy az állapota egyáltalán nem stabil. "A terhelt mulasztása folytán az út közben sokkos állapotba kerülő gyermek közvetlen veszélybe került, és ezzel állt okozati összefüggésben a bekövetkezett halála" - állapította meg a pécsi bíróság, amely hathavi, két évre felfüggesztett fogházbüntetést ítélt meg. Ezt helybenhagyta a Baranya megyei bíróság is, a Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban úgy döntött: nem az orvos hibái okozták a gyerek halálát, mert már egyébként is nagyon súlyos állapotban volt. Emiatt a halált okozó gondatlan veszélyeztetés vádja nem állt meg az LB előtt, így a felfüggesztett börtönből 200 ezer forintos pénzbüntetés lett.

Felmentés és mérsékelt pénzbüntetés

Nem elérhetők a Birosag.hu-n az elmúlt években legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott, szülészorvosok ügyében született ítéletek sem. Ezek közül a legfrissebb a MÁV-kórház szülésze, H. Szabolcs büntetőperében született ítélet. Március 18-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) részben jogerősen felmentették az orvost , aki az eredeti vádirat szerint 2003-ban a MÁV Kórház ügyeletes orvosaként mulasztásokat követett el, és ezzel veszélyeztetett két szülő nőt. Az egyik esetben el kellett távolítani a szülés után az anya méhét, a másik esetben pedig az anya meghalt, a PKKB azonban bizonyítottság hiányában felmentette az orvost a kétrendbeli, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádja alól.

2009 novemberében a Somogy megyei bíróságon másodfokon enyhítették egy siófoki szülész-nőgyógyász büntetését, akit első fokon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt egy évre eltiltottak hivatásától, és egymillió forintos pénzbüntetést szabtak ki rá. Az orvost azért ítélték el, mert 2005-ben egy hozzá forduló állapotos asszony méhén észrevett ugyan egy csomót, amelyet cisztás elváltozásnak vélt, de ezt nem jelezte az ultrahangot végző orvosnak. A terhességet természetes lefolyásúnak ítélte, nem vette észre, hogy a 26 éves nő méhen kívüli terhes. A magzat közel öt hónapos volt, amikor az asszony hirtelen rosszul lett, és meghalt. Az ügyben ellentmondásos orvosi szakvélemények születtek, amelyek közül a bíróság végül az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményét fogadta el. Eszerint az orvos hibája és a nő halála között nincs közvetlen összefüggés. A másodfokú ítélet szerint az orvos továbbra is gyakorolhatja foglalkozását, és a pénzbüntetését is mérsékelték 450 ezer forintra.

"Orvosokat is hurcoltak meg"

Simon Tamás a Geréb Ágnes ügyében született ítéletet a kórházi szülész-nőgyógyász orvostársadalom "pyrrhosi győzelmének" tartja. Szerinte ugyanis az otthon szüléssel szemben az intézeti szülés mellett álló orvosok ellen is születhet mostantól ilyen szigorú elmarasztaló ítélet. Bár Magyarországon nincs precedensjog, ez az ítélet "valahol mégis egy hivatkozási alap lesz", vagyis ezentúl elvileg bármelyik orvossal előfordulhat - ha megszegi a szakmai szabályokat -, hogy hibája miatt börtönbe kerül - magyarázta az ügyvéd. Szerinte ez azért is valószínű, mert a Geréb ügyében született ítélet indoklásában a bíró többször is megjegyezte, hogy döntéséhez nem vette figyelembe az otthon szülés tényét, kizárólag a szülések során elkövetett szakmai hibákkal foglalkozott. Ugyanez igaz a foglalkozástól eltiltásra, amit a jövőben lehet, hogy bátrabban alkalmaznak majd a bírók - tette hozzá.

Martini Jenő ügyvéd, egyben szülész-nőgyógyász - aki főként orvosok képviseletét vállalja műhibaperes ügyekben, és az otthon szülést nem tartja biztonságosnak - ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a Geréb-ítélet változtathat a jövőben az ítélkezési gyakorlaton. Szerinte ha mindaz, amit Geréb Ágnes ellen felhoztak, kórházi körülmények között következik be, "annak is lettek volna következményei". Hozzátette, valószínűnek tartja, hogy a másodfokon eljáró bíróság lényegesen enyhíteni fog Geréb ítéletén. Martini azt mondta az [origo]-nak, tud olyan ügyről, amikor orvossal szemben megállt a halált okozó gondatlan veszélyeztetés vádja, ebben az ügyben pénzbüntetés és felfüggesztett fogházbüntetés lett az ítélet. Szerinte vannak olyan ügyek, amikor orvosok "szenvednek vagy meghurcoltatnak, csak nem tudnak maguk mögé olyan publicitást szerezni", mint az otthon szülést pártolók. Részleteket azonban a titoktartásra hivatkozva nem akart mondani az ügyekről.