Hogyan nyúlhat hozzá a fegyvertartáshoz a kormány?

2011.04.01. 13:33

Egyelőre óvatosan válaszolnak minden fegyvertartással kapcsolatos kérdésre az önvédelmi jog erősítését ígérő kormánypárti politikusok, de a kormánynak gyakorlatilag szabad keze van a kérdés eldöntésében. Az EU csak laza korlátokat szab meg, és a magyar szabályozás meglehetősen szigorúnak számít, miközben az osztrákok, csehek és szlovákok is viszonylag könnyen tudnak önvédelmi fegyvert szerezni.

Könnyebb lesz-e fegyverhez jutni?- ezt a kérdést kapják sorra kormányzati politikusok, miután a hét elején kiderült, hogy az új alaptörvényben erősíteni akarják az önvédelemhez és a tulajdon védelméhez való jogot. Az [origo]-nak névtelenséget kérő kormányzati források azt mondták, hogy a fegyvertartási jogszabályok közül az önvédelmi fegyverek tartásának feltételei enyhülhetnek, de konkrétumokról nem beszéltek. A hivatalos nyilatkozatokból is kevés részlet derül ki.

Orbán Viktor miniszterelnök és más kormányzati politikusok nyilatkozataiból annyit tudni, hogy 2012 elejére szeretnék a Büntető Törvénykönyvben is keresztülvinni az új alaptörvényből következő változtatásokat, a fegyvertartás szabályaihoz azonban óvatosan nyúlnának hozzá.

Orbán hétfőn, a Magyar Televízió Az Este című műsorában azt mondta, a laza fegyvertartási szabályairól ismert Egyesült Államokat "sok szempontból lehet irigyelni (...), a fegyverviselés ügyében azért én mértéktartóbb lennék". Közölte, abból, hogy az önvédelemhez való jog bekerül az alkotmányba, még nem feltétlenül következik az, hogy ténylegesen is enyhíteni fognak a fegyvertartás szabályain. "Ezt majd a következő viták döntik el, van a magyar nyelvben egy szép mondás, az úgy hangzik, hogy ne essünk át a ló másik oldalára."

Hasonlóan nyilatkozott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is pénteki sajtótájékoztatóján. Ő a fegyvertartás esetleges enyhítésével kapcsolatos kérdésekre azt mondta, az önvédelemhez való jog alkotmányba beemelése "nem szükségképpen jelenti a fegyvertartási szabályok liberalizációját, amit veszélyes dolognak gondolok".

A tagokra bízzák

A kormány számít arra, hogy az önvédelemhez való jog szélesítése és a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés alaptörvénybe emelése miatt konfliktusai lesznek az uniós intézményekkel, az önvédelmi fegyverek tartásának szabályozásában azonban szélesebb mozgástere van.

Az uniós tagállamok számára a fegyvertartás szabályaira vonatkozó 477/1991 EGK-irányelv azt előírja, hogy a tagállamok kötelesek szabályozást hozni bizonyos fegyvertípusok esetében, előírja emellett a kötelező nyilvántartásba vételt, illetve egyes fegyverfajták esetében azt, hogy csakis engedéllyel rendelkezők számára adhatók el. Abban azonban, hogy ezeket az engedélyeket milyen feltételekhez kötik, kinek és mire adják, már szabadabb kezet ad a tagállamoknak.

Ennek eredményeként EU-szerte meglehetősen vegyes a kép, a tagállamok saját hagyományaiknak megfelelően rendezik a kérdést - mondta az [origo]-nak egy fegyver-engedélyezési területen dolgozó, neve elhallgatását kérő szakember.

Magyar szigor

A magyarországi szabályozás a szigorúak közé tartozik az EU-ban, az [origo] által megkérdezett szakemberek mind azt mondták, hogy átlagemberként gyakorlatilag lehetetlen önvédelmi lőfegyverre szóló engedélyt szerezni. Fegyvertartási engedélyt önvédelmi célra csakis olyan civilnek adnak ki a hatóságok, aki bizonyítani tudja, hogy élete és testi épsége kizárólag lőfegyverrel elhárítható veszélyben forog. Ennek gyakorlati bizonyítása pedig majdnem lehetetlen a fegyver-engedélyezéssel foglalkozó szakember szerint.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A pécsi ámokfutó pere - a részben miatta bevezetett szigorításon már enyhítettek

A vadász- és sportlőfegyverek tartásának szabályozása ettől eltér, de ezeket a fegyvereket - amennyiben tartójuk jogkövető - nem igazán használhatják önvédelemre, otthon csakis kitárazva, a lőszerektől külön, zárható kazettában, lemezszekrényben tarthatók. Lőfegyver tartására munkájukból fakadóan a személy- és vagyonőrök is kaphatnak engedélyt, ám ők csakis szolgálati idejük alatt hordhatják fegyverüket.

Osztrák lazaság

Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban ennél jóval megengedőbbek a szabályok, engedély nélkül, bejelentési kötelezettséggel, vagy nagyon egyszerű engedélyezési eljárást követően lehet például billenő csöves, sörétes puskát tartani, ami a magyarországinál folyamatosabb fegyvertartási kultúra miatt alakult így. Ezeket a fegyvereket lehet önvédelmi célra használni azokban az országokban. A korábban Magyarországhoz hasonlóan, a szocialista táborba tartozó Csehország és Szlovákia is kifejezetten liberálisnak számító fegyver-jogszabályokat hozott.

Ausztriában pedig egész könnyen lehet engedélyt szerezni akár két pisztoly tartására is, jóllehet ezeket csakis otthonvédelmi célra, illetve vadászoknak engedélyezik, a tulajdonos nem hordhatja magánál az utcán. Több EU-tagországban elkülönül az önvédelmi pisztoly viselésére szóló engedély - amely alapján a fegyvert közterületen is viselni lehet - az otthonvédelemre szóló fegyvertartási engedélytől, ami utcai fegyverviselésre nem jogosít. Utóbbira jellemzően sokkal egyszerűbb engedélyezési szabályok vonatkoznak.

Iskolai lövöldözések miatt szigorítottak

Több államban ugyanakkor az utóbbi időben szigorítottak a fegyvertartás szabályain. Nagy-Britanniában az 1997-es dunblane-i mészárlás után (amikor 16 iskolással és egy felnőttel végzett egy ámokfutó) betiltották az összes "rövid fegyvert" (ami a pisztolyokat jelenti), és még a sportlövőktől is elvették ezeket, akik ezért csak külföldön (Svájcban, Észak-Írországban, vagy a Man-szigeten - ahol enyhébb a szabályozás) edzhetnek.

Finnország is rendkívül liberális fegyvertartási szabályairól volt híres, a 2007-es nemzetközi kézifegyver-felmérés szerint 100 lakosra 56 éles lőfegyver jutott. " Géppuskád lehetett hangtompítóval, 14 éves gyerekek pisztolyt vehettek" - mondta forrásunk. Azóta azonban itt is szigorítottak, miután egy éven belül két súlyos iskolai lövöldözés is történt.

Ilyen szigorításra Magyarországon is van példa. A 2009-es pécsi iskolai lövöldözés és az állítólag 22 ember meggyilkolását tervező budapesti férfi esete után, tavaly tavasszal a sportlövők fegyvertartási szabályait szigorították meg. Ez azonban nem volt hosszú életű: éppen szerdán enyhítettek a sportlövők által sokat kritizált jogszabályon, bár ez valószínűleg nem függ össze azzal, hogy az új alaptörvény miatt felmerült az önvédelmi fegyverek tartására vonatkozó szabályok enyhítésének kérdése.

A kormányzati álláspont még formálódik, és Lázár János szerint ugyan felmerülhet a könnyítés, de pénteki sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy az önvédelemhez való jog esetében a kérdés nem arról szól, hogy könnyebb lesz-e fegyverhez jutni, hanem hogy mihez van joga annak, akinek a vagyonára vagy életére, testi épségére törnek. Szerinte a jelenlegi szabályozás önvédelem esetén nem a védekezőt, hanem a támadót védi, ezt szeretnék megfordítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKK