Kinek a kezében lesznek az iskolák? - Érvek a kormány előtt

közoktatási törvény, átalános iskola, iskolások
Vágólapra másolva!
Egy héttel az után, hogy a miniszterelnök keményen kiosztotta az oktatásért felelős Hoffmann Rózsa államtitkárt, ismét oktatási téma kerül napirendre a kormányülésen. A közoktatási koncepcióról tárgyalnak, amelynek az egyik legnagyobb kérdése nem is az, hogy mit és hogyan tanuljanak a diákok, hanem az, hogy az állam vagy az önkormányzatok kezében legyenek-e az iskolák. Ennek az irányáról döntenek várhatóan a kormányülésen.
Vágólapra másolva!

Szerdai ülésén tárgyalja a kormány első olvasatban az új közoktatási törvény tervezetét. Egy magas beosztású kormánytisztviselő az [origo]-nak kedden azt mondta: a javaslat azért is különösen fontos, mert nem csupán oktatási kérdéseket fog érinteni, hanem az önkormányzati rendszer átalakítását is. A kormány ugyanis a javaslat során azt is megvitatja, hogy önkormányzati kézben maradjanak-e az iskolák, vagy működtetésüket átvegye-e az állam.

A kormányzati forrás szerint ennek irányait várhatóan szerdai ülésén kijelöli a kormány. Az iskolák állami kézbe adása már a strukturális reformokat előkészítő Széll Kálmán-terv kidolgozása során is vitákat okozott a Fideszben, a kérdés azonban azóta sem dőlt el. Az [origo] információi szerint az oktatási államtitkárság az önkormányzatok kezelésében hagyná az iskolákat, a gazdasági minisztérium javaslata szerint viszont állami kézbe kéne venni az intézményeket.

A miniszterelnök indulatba jött

Hoffmann-nak várhatóan azért sem lesz könnyű dolga, mert a múlt heti kormányülésen komoly konfliktus alakult ki az új felsőoktatási törvényjavaslat miatt közte és Orbán Viktor kormányfő között. A vitáról először csütörtökön, a Stop.hu számolt be, az értesüléseket később az [origo]-nak kormányzati források is megerősítették. Egy kormányzati tisztségviselő azt mondta, hogy kevés alkalommal hallotta Orbánt ennyire indulatosan megnyilvánulni a kormányülésen, amit csak fokozott szerinte, hogy az államtitkár beleállt a bírálatokba, és sértődötten válaszolgatott a kormányfő észrevételeire. (A kormányülésen történtekről itt olvashat.)

Az Orbán-kormány megalakulása óta ez volt az első eset, amikor nyilvánosságra került, hogy a miniszterelnök konfliktusba került valamelyik magas rangú kormányzati tisztviselővel. Arra a kérdésre, hogy a konfliktus megrengetheti-e az oktatási államtitkár eddig stabilnak tűnő pozícióját, eltérő válaszokat adtak a kormányzati források. "Ha a közoktatási törvény is ilyen csúnyán megfekszik, akkor nyilván nincs, ami megmentse Rózsát" - mondta korábban az egyik magas rangú kormányzati tisztviselő.

Belső konfliktusok

Ráadásul a KDNP-s Hoffmannra nemcsak a kormányon belül várnak konfliktusok, hanem várhatóan a Fidesz oktatáspolitikusaival is meg kell küzdenie. Ezt valószínűsíti, hogy a múlt héten, amikor az államtitkárság beszámolt arról, hogy elkészült a közoktatási törvény tervezete, a Fidesz egyik oktatási politikusa nehezményezte, hogy az államtitkár a tervezetet nem küldte el a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusainak. Tavaly év végén pedig az új felsőoktatási törvény tervezete okozott feszültséget a Fidesz és a KDNP-s Hoffmann között.

Az államtitkár kedden délután találkozott a Fidesz szakpolitikusaival, a megbeszélésen azonban - az egyik fideszes résztvevő szerint - nem került szóba sem a közoktatási, sem a felsőoktatási törvényjavaslat. A megbeszélésen kizárólag a diákok határon túli kirándulásairól volt szó, amelyről az Országgyűlés még tavaly fogadott el határozatot - mondta az ülésen résztvevő egyik fideszes politikus. A szerdai kormányülésen várható döntésekről hétfőn a parlamentben szerettük volna megkérdezni Hoffmannt is, aki mindössze annyit mondott: előzetesen nem kíván nyilatkozni.

Az új közoktatási törvényjavaslat a kiszivárgott információk szerint több ponton is változást hoz az eredeti koncepcióhoz képest, így például mégsem indíthatnak majd nulladik évfolyamot az általános iskolák a leszakadt gyerekek felzárkóztatására. A tervezet szerint minden hétéves gyerek megkezdheti majd az első osztályt, de fejlettségi szint szerint három különböző osztálytípusban. Bár a Széll Kálmán-terv szerint a tankötelezettség idejét a mostani 18 éves korról 15 éves korra csökkentették volna, a közoktatási törvény tervezetében már 16 éves kor szerepel.