"Ahol nincs hivatal, ott megindul a leépülés" - fideszes polgármesterek az önkormányzati reformról

A magyarországi települések több mint felének önállóságát korlátozná az a belügyminisztériumi terv, amely a legkisebb településeken felszámolná a képviselőtestületet és a főállású polgármesterséget. Egy falusi polgármesternek napi 24 órát kell dolgoznia, és az ügyintézés kedvéért nem szabad az embereket 20 kilométeres utazásra kényszeríteni - mondták az [origo]-nak kistelepülések fideszes polgármesterei. A kormány kemény vitákra készülhet, amelyeknek már érződik az előszele.

"Én kormánypárti vagyok, de nem értek egyet ezzel" - mondta a kormány önkormányzatokat érintő terveiről Nagy Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Pirtó fideszes polgármestere. A Belügyminisztérium (BM) koncepciója szerint jelentősen csorbulna a kisebb települések önállósága: ezer fő alatt nem lehetne önálló polgármester, kétezer főnél kisebb községben nem lenne polgármesteri hivatal, és a falvaknak több feladatot is társulva kellene ellátniuk.

Az [origo] birtokába került koncepció még nem a végleges formája az önkormányzati reformnak, a szövegben több helyen is alternatív megoldásokat sorolnak fel. Tállai András, a BM önkormányzati államtitkára egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy most kezdődik és június közepéig tart az egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel, a végleges terv június végén kerülhet a kormány elé, az új törvényt ősszel fogadhatja el a parlament.

A tervezett átalakítás ugyanakkor sok települést érint. Magyarországon jelenleg 2824 község és Budapesttel együtt 328 város található. A települések több mint felének ezer főnél kevesebb lakosa van, ilyen falvakban (amelyekben a BM koncepciója szerint nem lehetne főállású polgármester) összesen több mint 700 ezer ember él. A községek további 20 százaléka esik az ezer és kétezer lakos közötti kategóriába (ahol a koncepció szerint nem lehetne polgármesteri hivatal), ezekben a falvakban összesen több mint 800 ezer ember lakik.

Lelki segély és belvíz

Az ezer lakosú Pirtó fideszes vezetője szerint az a település nem tud fejlődni, amelynek nincs főállású polgármestere, hiszen a falu vezetőjének saját megélhetése után kell járnia. Pedig a polgármesterség - mondta Nagy - egész embert kíván: belvíz vagy hóhelyzet idején napi 24 órát talpon kell lenni, néha az emberek lelkét kell gyógyítani, máskor szociális problémákat megoldani.

Jó elemeket is lát a koncepcióban Szarka Attila, a hatszáz fős Csongrád megyei Árpádhalom szintén fideszes polgármestere, aki ilyen példaként említette, hogy a tervek szerint a kincstár közvetlenül az embereknek utalná a szociális támogatásokat. Szarka szerint nagyon jól hangzik az is, hogy a jövőben a feladatokat finanszíroznák, de azt mondta, hogy ez csak akkor működhet, ha valóban a költségek száz százalékát fedezi az állam, az önkormányzat pedig szabadon gazdálkodhat a saját bevételeivel.

Az önállóságot féltik

Mindkét kistelepülés polgármestere fontosnak tartja ugyanakkor, hogy megmaradjon a falvak valamilyen önrendelkezése, vagyis mindenütt legyen polgármester és képviselő-testület, és megoldott legyen az ügyintézés is. Szarka azt mondta, hogy az Alföldön - ahol 20-30 kilométer is lehet két település közt - nem megoldható, hogy az emberek egy másik településre utazzanak a napi ügyek miatt. Nagy szerint pedig "ahol nincs hivatal, ott megindul a leépülés".

A BM koncepciója szerint azokon a településeken, ahol bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat, egy közös, "egyesített hivatal" biztosítaná az önkormányzati ügyintézést. Az önálló hivatalukat elveszítő falvakban csupán néhány főt foglalkoztató irodák működnének, ahol az ügyintéző a tervezet szerint "zárt informatikai rendszeren keresztül továbbítaná" az adatokat a megfelelő helyre.

Éles viták várhatók

A Fidesz már a választási kampányban ígéretet tett az állami-önkormányzati bürokrácia leépítésére. Az önkormányzati rendszer átalakítása ennek ellenére várhatóan komoly konfliktusokat okoz majd a kormánypártokon belül is. Az [origo]-nak korábban fideszes képviselők azt mondták, hogy a sarkalatos törvények közül az önkormányzati törvény megalkotása válthatja ki a legkomolyabb vitákat a párton belül. A fideszes polgármesterek népszerűségét kedvezőtlenül érintheti, ha gyengülnek a pozícióik, például ha a segélyek kifizetéséről nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok döntenek.

Ráadásul 2014-től kisebb létszámú parlament alakul, így több fideszes képviselő, aki polgármester is egyben, valószínűleg lobbizni fog annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak az erősebb jogosítványai megmaradjanak. Az önkormányzati rendszer átalakítása problémát jelent azért is, mert a polgármesteri és képviselői poszt összeférhetetlen lesz, így pedig több politikus elveszítheti megélhetési forrását. Az iskolák állami kézbe adása miatt pedig Kósa Lajos debreceni polgármester - az [origo] információi szerint - többször is vitába szállt az erősebb állami szerepvállalás mellett érvelő Orbán Viktor kormányfővel.