"Elnagyolt" maffiavád nyitotta ki a börtön ajtaját Hunvald előtt

Még az sem derül ki a vádiratból, hogy pontosan kik vettek részt az Erzsébetvárosban működő bűnszervezetben - ezzel magyarázta az [origo] birtokába került végzésében a Fővárosi Bíróság, hogy miért engedték ki a több mint két éve előzetes letartóztatásban lévő Hunvald Györgyöt és Gál Györgyöt, a VII. kerületi ingatlanügyek két fő vádlottját. A bíróságnak az sem tetszett, hogy az ügyészség a bíró kérésére nem egészítette ki a vádat.

Gál György a tárgyaláson - a múlt pénteken hazamehetett

Mintegy két és fél év után pénteken kiengedték Hunvald Györgyöt és Gál Györgyöt az előzetes letartóztatásból. Az erzsébetvárosi ingatlanügy két legfontosabb vádlottja a Fővárosi Bíróság (FB) végzésének köszönhetően távozhatott: az egykori erzsébetvárosi polgármester - a másodrendű vádlott - nem hagyhatja el Budapestet, a korábbi gazdasági bizottsági elnök - az elsőrendű vádlott - pedig házi őrizetbe került.

Az erről szóló, az [origo] birtokába került fővárosi bírósági végzés szerint a szökés és az elrejtőzés veszélye nem áll fenn olyan mértékben, hogy az indokolja a két egykori politikus előzetes letartóztatását.

Bár a bíróság korábban még másként látta az ügyet, véleménye részben a vádat képviselő ügyészség magatartása miatt változott meg - derül ki a végzésből, amely szerint az ügyészek nem voltak együttműködők. Az első tárgyaláson - április 7-én - ugyanis a bíró arra kérte az ügyészt, hogy pontosítsa a vád egy részét, aki azonban nem volt erre hajlandó: szerinte a bírónak az eljárás e szakaszában nincs joga ilyen kéréshez, és szerintük a vád pontosan tartalmaz minden szükséges elemet.

Inog a bűnszervezet vádja

A kérdés megítélésének kulcsa az FB szerint a bűnszervezet létezése. A vádirat szerint ugyanis Gál, Hunvald és egy harmadik személy - a vád szerint az eladott ingatlanokat szándékosan alulbecslő értékbecslő - bűnszervezetben tevékenykedtek, a vádak között csalás, magánokirat-hamisítás és vesztegetés is szerepel.

Ha egy bűncselekményt bűnszervezetben követnek el, az olyan súlyos körülmény, ami megduplázza a kiszabható büntetést. A bűnszervezet tagjai akár húsz év fegyházat is kaphatnak. Nem lehet őket felfüggesztett börtönre ítélni vagy feltételesen szabadlábra helyezni, és az ítéletük még akkor sem enyhíthető, ha megbánják tetteiket. Bűnszervezet csak akkor jöhet létre, ha legalább három ember hosszabb időre létrehoz egy összehangoltan működő csoportot, és a céljuk súlyos (azaz ötéves börtönnél szigorúbban büntetendő) bűncselekmények elkövetése.

A vádiratban részletesen ki kell fejteni, hogy az ügyészség szerint miért áll meg a bűnszervezet vádja, az FB végzése szerint azonban éppen ez nem történt meg. Nem derül ki például, hogy Hunvald és az értékbecslő K. Lajos "hogyan kapcsolódik, ismerték-e egymást, hogyan szerzett tudomást és kitől Hunvald György az értékbecslések manipulálhatóságáról, illetve azok manipulált voltáról, illetve, hogy azok elkészítésével K. Lajos van megbízva". A bíróság szerint "kis taglétszámú bűnszervezet esetében személyes kapcsolatoknak még nagyobb jelentőségük van, ki kell fejteni, hogyan szervezték meg hosszabb időre a bűnszervezetet, hogyan hangolták össze a működést, pontosan mire irányult a csoport célja, ki miért vett abban részt".

Az FB végzéséből az is kiderül, hogy az ügyészség az egyik iratban hivatkozik arra, hogy a bűnszervezetnek tagjai voltak olyan emberek is, akiket "jelen vádiratban nem jelölt meg", de azt nem tüntetik fel, hogy kikre gondolnak, a bíróság csak feltételezi, hogy egyikük az ügy fontos szereplője, Nagy György vállalkozó, aki azonban nem ül a vádlottak padján (a róla készült portrénkat itt találja meg). "A bűnszervezeti leírás olyannyira elnagyolt, hogy még a személyi kör sem behatárolt" - állapítja meg az FB. Ezzel arra utal, hogy a bírók még azt sem tudták kiolvasni a vádiratból, hogy pontosan kik lehettek a bűnszervezet tagjai.

Előreszaladt a bíró

Bár az nem szokványos, hogy a tárgyalások elején, az ügy kezdeti szakaszában a bíróság már véleményt mondjon a vádiratról és ezzel részben megítélje az ügyet, az FB szerint szükség volt erre, mert ha a bűnszervezet vádja problémás, akkor három évnél tovább nem lehet előzetesben tartani a vádlottakat. Most pedig mind Gál (2 év 6 hónap), mind Hunvald (2 év 4 hónap) közel áll ehhez a végső határhoz. Vagyis hónapok múlva automatikusan szabadulnának, ha a bűnszervezet vádja nem stabil.

"Amennyiben a bíróság e tényezővel az eljárás jelen szakaszában nem foglalkozna, illetve kritika nélkül elfogadná a vád álláspontját, (...) az eleve torzítja az elbírálást, és a tisztességes eljárás követelményével sem egyeztethető össze" - áll a végzésben. A bíróság több, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán született döntést hoz példának, amelyekben államokat marasztaltak el azért, mert túl hosszan tartottak előzetes letartóztatásban embereket, indokolatlanul. "Az előzetes letartóztatás nem lehet előre hozott büntetés" - olvasható a szövegben.

"Itt nem egy keresztapáról van szó"

Bárándy Péter, Gál György védője az [origo]-nak azt mondta, a korábbiakhoz képest - amikor a bíróság még indokoltnak tartotta Gál és Hunvald előzetes letartóztatását - annyi változott, hogy "a bírósági tárgyaláson sok minden alakult". Szerinte előrevitték az ügyet például az legfontosabb vádlottak meghallgatásai és az ügyészség magatartása, amely a bíró felszólítására - hogy egészítse ki a vádiratot - úgy reagált, hogy szerinte minden rendben van. Bárándy hangsúlyozta, hogy védőként hivatalból is elfogult az ügyben, de ezzel együtt "a bűnszervezeti elkövetés csak úgy oda van hányva" a vádiratba.

Bárándy szerint a vádiratnak több hibája is van. Például az, hogy ingatlanokkal kapcsolatos csalásokkal vádoljanak meg embereket úgy, hogy az ügyészek egyetlen szakértői véleményt sem készíttettek a vád szerint áron alul eladott házak értékéről. Ezt a kifogást korábban többször, több védő is megfogalmazta.

Vége a bilincselésnek

A bíróság az utóbbi időben mindig azt vizsgálta, fennáll-e a veszély, hogy a vádlottak megszöknek vagy elrejtőznek, ha kiengedik őket. Ugyanakkor előzetes letartóztatást azzal az indokkal is fenn lehet tartani, hogy a vádlottak szabadlábon feltehetően befolyásolnák a tanúkat. Bár az ügyben még csak később hallgatja meg a bíróság a tanúkat, Bárándy azt mondta, az eljárás harmadik évében a tanúk befolyásolására hivatkozni "fenntarthatatlan" és "nem tisztességes", hiszen azt ügyészségnek ennyi idő alatt bőven volt ideje kihallgatni őket. "A tanúk befolyásolása még ebben a szakaszban is lehetne szempont, ha itt egy keresztapáról lenne szó. Ha például fennállna a veszélye, hogy a tanút másnap egy vörös rózsával a szájában a főtéren találják meg. Itt azért nem erről van szó" - fogalmazott.

Sebes Péter, Hunvald György ügyvédje az [origo] megkeresésére nem akart nyilatkozni az ügyben arra hivatkozva, hogy ő inkább "marad a tárgyalóteremben".

K. Lajos értékbecslő ügyvédje, Zámbó Gyula kérdésünkre azt mondta, a vádirat és a jelenlegi információk alapján szerinte a bíróságnak van igaza. "Ez nem bűnszervezet, vagy nem úgy, ahogy az ügyészség gondolja" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a védence szempontjából a pénteki végzésnek nincs hatása, csak akkor, ha az eljárás végén születő ítélet sem állapítja meg a bűnszervezetet.

Az ügyészség még nem döntött a fellebbezésről

A vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza az [origo]-nak azt mondta, amíg nem kapják kézhez a bíróság végzését, nem nyilatkozik arról, hogy fellebbeznek-e Hunvald és Gál kiengedése ellen.

Az FB végzése nem jelenti azt ugyan, hogy a bűnszervezet vádja nem áll majd meg a tárgyalások végén - az ügyészség vagy a tanúk például előállhatnak még fontos bizonyítékokkal -, de jelzi, hogy a bíróság nem feltétlenül ért egyet az ügyészekkel. A bűnszervezet vádja akkor is felborulhat, ha a vádiratban megnevezett harmadik tag, K. Lajos értékbecslő szerepe az ingatlanügyekben nem bizonyítható.

Az ügy minden fontos fejleményéről tájékozódhat, megismerheti a vádirat részleteit, a fő szereplőket ezen a linken.