Egy bot és egy náci karlendítés lesz a rasszizmusért elítélt cigányok ügyének kulcsa

antirasszista tüntetés, Kossuth tér
Vágólapra másolva!
Nem sikerült egyértelműen bizonyítani a rasszista indítékot és néhány bizonyíték értékelése is hibás volt a rasszista támadásért elítélt cigányok perében - mondta két vádlott védője arról, hogy mivel indokolta a bíróság az elsőfokú ítélet megsemmisítését. Az egyik ügyvéd szerint "alacsony színvonalú" ítélet alapján kapott összesen negyven év börtönt tizenegy vádlott.
Vágólapra másolva!

Az első fokon eljáró bíróság tavaly összesen több mint negyven év börtönre ítélt tizenegy vádlottat, mert 2009. március 15-én csoportosan megtámadtak egy autót a miskolci Muszkás-oldalban. A vádirat szerint dorongokkal, vasrudakkal, baseballütőkkel ütötték a kocsit, s közben állítólag azzal biztatták egymást, hogy "büdös magyarok, üssétek őket!" A járműben százezer forintos kár keletkezett, az utasok könnyebben sérültek.

A roma férfiakat közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt ítélték el első fokon, vagyis a bíróság szerint lényegében azért támadták meg az autót, mert abban más közösséghez, a többségi magyarsághoz tartozó emberek ültek. Az ítélet szerint a bűncselekményt rasszista indítékból követték el.

"A megyei bíróság most részletesen sorolta az elsőfokú ítélettel kapcsolatos kifogásait, szinte minden fontos területen talált hibát" - emlékszik vissza a másodfokú döntés indoklására Nónay Gábor, az elsőrendű vádlott ügyvédje. Az írásbeli indoklást még nem kapták meg a védők, de az ügyvéd szerint a szóbeli ismertetésből is kiderült, hogy az elsőfokú döntést "felülvizsgálatra alkalmatlannak ítélte" a megyei bíróság.

"Az indokolási kötelezettséget súlyosan sértő, illogikus, felderítetlen, megalapozatlan, alacsony színvonalú" - mondta az elsőfokú ítéletről Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvédje, aki az egyik vádlott védelmét látta el. Az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett - említ egy példát Fazekas -, amikor pontatlanul idézte az egyik vádlottat. Az elsőfokú indoklásban ugyanis az szerepel, hogy a vádlott azt vallotta: Társaival támadásra készültek. Holott valójában az elhangzott kijelentés értelme éppen az, hogy "a velük szembeni támadás elhárítására gyülekeztek a házaik előtt."

A másodfokú indoklás szerint a megismételt eljárásban "különös körültekintéssel kell vizsgálni" azt a botot, amelyen a "Halál a magyarokra!" felirat olvasható. Mivel az ügyészség a többi között erre alapozza a közösség elleni erőszak vádját, a megyei bíróság szerint pontosan tisztázni kell mikor, kinél volt a bot, ki használta, és hogy a 11 vádlott közül egyáltalán ki tudott erről a feliratról.

A megyei bíróság szerint az elsőfokú ítéletben pontosan le kellett volna írni azt is, miért támadtak a romák az autóra, és milyen csoport ellen irányult a bűncselekmény. A közösség tagja elleni erőszak bűntetténél ugyanis nem mindegy, hogy magyarokat vagy egy szélsőséges csoportot támadtak meg a vádlottak. Az elsőfokú ítélet indoklása mégis hol szkinhedekről, hol gárdistákról, hol magyarokról ír.

A másodfokú tárgyaláson az egyik védő bemutatott az egyik sértettről készült fényképet, amelyen a férfi egy vaskereszt előtt gyülekező csoport egyik tagjaként náci karlendítést végez. Fazekas Tamás azt mondta, hogy a megismételt eljárásban biztosan alaposan megvizsgálják majd, hogy a sértetteknek milyen kötődésük lehetett szélsőséges szervezetkehez.

A megismételt per a nyáron vagy szeptemberben kezdődhet, és a bírótól is függ, hoz-e ítéletet még ebben az évben. A tizenegyből öt vádlott továbbra is előzetesben várja a döntést.