Ötvenöt évesen nem lehet visszamenni létrát mászni - egyenruhások a nyugdíjról

Vérlázítónak tartja egy nyugdíjas tűzoltó, hogy az ötven évnél idősebb egyenruhásokat visszaküldhetik dolgozni, egy egykori pénzügyőr pedig arról beszélt az [origo]-nak, hogy harcolni fog a nyugdíjáért. Szerintük igazságtalanság utólag változtatni a rendszeren, ráadásul a rendvédelmi munkában az emberek többsége valóban elhasználódik fiatalon. Egy fideszes alkotmánymódosító javaslat nyomán a korkedvezménnyel nyugdíjazott rendvédelmi dolgozókat megvizsgálják, és aki munkaképes, visszaküldhetik az állományba.

Másodszor május elején vonultak fel

"Azt nem gondoltam, hogy negyven fölött olyan állapotba kerülök, hogy el kell mennem nyugdíjba, ezt nem én kértem" - mondta az [origo]-nak egy - névtelenséget kérő - nyugdíjas tűzoltó, aki "vérlázítónak" nevezte, ahogy a kormány hozzá akar nyúlni a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjához.

Az egyenruhásoknak évtizedek óta járó kedvezmény megszüntetését már korábban bejelentették, és a rendvédelmi dolgozók több szakszervezete nagyszabású tüntetést tartott emiatt Budapesten. Pénteken viszont kiderültek a kormány elképzelésének részletei: Lázár János és Balsai István fideszes politikusok olyan javaslatot nyújtottak be, amely a régi, de még hatályban levő alkotmányban módosítaná a kedvezményes nyugdíjazás feltételeit.

Az alkotmánymódosítási javaslat szerint rögzítenék az alaptörvényben, hogy csak az kaphat kedvezményes nyugdíjat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". (A tervekről itt olvashat részletesen.)

Csak 57 év alatt

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn pontosította a javaslatot, és azt mondta, hogy az elmúlt években az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonult 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás. Ez évi 50 milliárd forintos megtakarítással járna a költségvetésnek Lázár szerint.

A jelenlegi szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel mehetnek nyugdíjba az egyenruhások - vagyis 57 évesen -, illetve bizonyos feltételekkel ennél is korábban. Ennek lényege, hogy aki még nincs 57 éves, de már leszolgált 25 évet, az egy átszervezés során nyugdíjba mehet, aki pedig fizikailag vagy pszichikailag már nem alkalmas - azaz megbetegszik -, azt el is küldik nyugdíjba.

Ha az alkotmánymódosítást elfogadják, akkor az 57 év alatti, de már nyugdíjas rendőrök, tűzoltók, pénzügyőrök nyugdíjazását felülvizsgálhatják, és ha munkaképesnek találják őket, akkor visszakerülhetnek az állományba. Ha pedig nem, akkor a nyugdíjukat segéllyé nevezhetik át, és csökkenthetik is az összegét.

"Csak a tűzoltáshoz értek"

"Ez vérlázító, nem lehet visszamenőleg megváltoztatni a rendszert!" - fogalmazott a kormány terveiről az [origo]-nak nyilatkozó tűzoltó, akit 57 éves kora előtt nyugdíjaztak, mert pszichikailag nem találták alkalmasnak a munkára.

"Engem egyszer egy orvosi bizottság alkalmatlanná nyilvánított, akkor hogyan lehetnék újra alkalmas?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy 53-55 évesen egy tűzoltó már nem tud visszamenni "létrát mászni". Szerinte a többség ötven év fölött már fizikailag nem alkalmas erre a munkára, lelkileg is nehéz bírni, az évek során "sok tűzoltó elkopik" attól, hogy "ahová a tűzoltó megy, ott tragédia van".

A tűzoltó azt mondta, ha netán segéllyé alakítják, és csökkentik a járandóságát, akkor nem tudja, mihez kezd. "Én esztergályos lennék, de egy percet sem dolgoztam a szakmámban, csak a tűzoltáshoz értek" - mondta arra utalva, hogy szerinte rosszak az elhelyezkedési esélyei a civil életben. Amikor a tűzoltópályát választotta, nem a nyugdíjkedvezmények miatt döntött így, de azok is szerepet játszottak a választásában.

"Elég volt a bizonytalanságból"

Ugyanígy számításba vette a pályaválasztáskor a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét egy 46 éves egykori pénzügyőr, aki a jelenlegi bizonytalan helyzetre hivatkozva szintén név nélkül nyilatkozott az [origo]-nak. A férfi, aki a pályája során honvédtiszt és rendőr is volt, egy átszervezés miatt hagyta el az állományt. "Huszonhat éves szolgálati viszonyom volt, és választhattam. Akkoriban elég nagy volt a bizonytalanság a szervezetben, elég volt belőle" - mondta.

Hozzátette, ha akkor tudja, hogy a korkedvezményes rendszer átalakítását vagy megszüntetését tervezik, lehet, hogy másként döntött volna, és marad a munkában. Az is lehet, hogy nem lett volna olyan egyértelmű döntés a számára, hogy kilép a magán-nyugdíjpénztári rendszerből, és átviszi a megtakarításait az állami nyugdíjrendszerbe.

Az egykori pénzügyőr szerint a Fidesz terve súlyos jogsértés, és sem ő, sem a kollégái közül sokan nem fogják tétlenül tűrni. Ha kell, pert indítanak a magyar állammal szemben, és akár külföldön is, de jogorvoslatot keresnek - mondta.

Dühösen tüntettek Budapesten

A rendvédelmi dolgozók először április közepén, majd május 6-án tartottak többezres tüntetést a fővárosban. Áprilisban 24 órás tüntetést tartottak, és légvédelmi szirénával, mankóra támaszkodva, vállukon koporsóval vonultak fel. A tűzoltók a Kossuth tér felé menet füstbombákat dobáltak, és a tűzcsapokat kinyitogatva elárasztották az Andrássy utat.

A szervezők akkor megígérték, ha nem jutnak egyezségre a kormánnyal, akkor újabb tüntetést szerveznek. Ezt az ígéretüket május elején váltották be, amikor többezres tömeg tartott lényegében egész napos demonstrációt a Kossuth téren és a város több pontján, majd fáklyás felvonulást is rendeztek. Aznap füstbombákkal borították ködbe a belvárost, kereplőkkel és dobokkal vonultak fel, és a Parlament parkolóját is elfoglalták a rendvédelmi dolgozók. A Kossuth téren megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, és beszédet mondott, többek között arra kérte a résztvevőket, hogy "fejezzék be a napot". Beszéde alatt a tömeg többször is kifütyülte, illetve hazaárulónak nevezte.