"Cserbenhagyták az országot" - interjú Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével

Schiffer András
Vágólapra másolva!
Egy éven belül kormányképes LMP-t képzel el a párt frakcióvezetője, aki szerint a kormány egy év alatt lebontotta az alkotmányos demokrácia több alapelemét. Az alkotmányról szerinte nem a kormánytöbbségnek, hanem az összes magyar választónak kellett volna dönteni, és úgy érzi, néha muszáj az utcára vinni a politikát. Interjú Schiffer Andrással.
Vágólapra másolva!

- Új pártként kerültek az Országgyűlésbe, mit gondol sikeres vagy csalódást keltő volt az év?

- Attól függ, hogy ki mit tekint sikernek. Nyilván egy 4-5 százalékos mandátumaránnyal rendelkező párt egy kétharmados többség mellett olyan nagyon nagy parlamenti sikereket nem arathat, ugyanakkor csalódások se nagyon érhettek minket, hiszen aligha gondolhattuk, hogy a mi akaratunk fog érvényesülni a törvényhozási munkában. Azt mindenképpen sikernek tekintem, hogy egy év alatt egy olyan parlamenti működést sikerült teljesen új frakcióként elérni, olyan képviselőkkel, akik egy embert leszámítva még soha nem folytattak parlamenti, vagy profi pártpolitikai munkát, hogy minden objektív mutató szerint a legaktívabb képviselőcsoport vagyunk, tehát egy főre jutóan a legtöbb önálló kezdeményezés, és módosító javaslat fűződik az LMP-s képviselők nevéhez. Plenáris ülésekből is talán a legaktívabban vesszük ki a részünket és voltak apróbb dolgok amiket sikerült átvinni, vagy talán még ritkábban meggyőzni róla a kormánytöbbséget, hogy helyes. Szerintem most van az az időszak, amikor már talán az önálló kezdeményezéseknek nagyobb hangsúlya van az LMP frakció munkájában.

- A támogatottságuk mégsem változott az elmúlt egy évben.

- Ezt ki állítja?

- A legutóbbi felmérések szerint 6-7 százalék a támogatottságuk.

- Amikor bekerültünk a Parlamentbe akkor a Századvéget és a Tárkit leszámítva mindenki hét százalék alá a Medián és a Szonda-Ipsos három-öt százalék köré mért minket, ehhez képest most a Tárki már 10 százalékon mér minket, a Nézőpontnál és a Századvégnél 9 százalékon vagyunk, a Szonda-Ipsosnál pedig még soha, a Mediánnál pedig a választások óta nem álltunk ilyen jól. Az októberi mélypontunk óta folyamatosan növekszünk, és ha az átlagát nézem a közvélemény-kutatási adatoknak, akkor szerény értékben, de nőtt az LMP támogatottsága még a választási eredményhez képest is. Nem gondolom, hogy a közvélemény-kutatást kéne megnyerni, és azt sem gondolom , hogy önmagában egy közvélemény-kutatási eredmény lenne az egyetlen mércéje egy párt vagy egy parlamenti frakció munkájának. Ugyanakkor azért az mégiscsak mulatságos, hogy csak azért mert nekünk nincsenek hivatásos valóságmagyarázóink, hiába mutatják az objektív adatok, hogy nő a népszerűségünk akkor is azt a kérdést kapjuk, hogy de miért nem nő és miért csökken.

- Mi lenne a mérőegysége a frakció munkájának?

- Ez nyilván politikai ízlés kérdése is, nem gondolom, hogy számokban lehet mérni, ez teljesen szubjektív. Azt gondolom, hogy megtettük azt amit egy új parlamenti frakció megtehetett a kezdő egy évében. Ez alapja annak, hogy a ciklusfelezőnél egy kormányképes alternatívát tudjunk felállítani.

- Decemberben azt mondta, hogy az alkotmányozás folyamatán belül, a parlamenti vitában fogják érvényesíteni az LMP elképzeléseit. Mégsem vettek részt az alkotmányozási folyamatban. Nem lett volna hatásosabb benyújtani az LMP saját alkotmány-koncepcióját, mint kimaradni a folyamatból?

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Az LMP volt az első és egyetlen párt, amely alkotmány-koncepciót letett az asztalra. A Fidesz és a KDNP koncepció nélkül alkotmányozott. Azt is elmondtuk, hogy szerintünk nincsen szükség feltétlenül egy új alaptörvényre, tehát a koncepciónkat úgy készítettük el, hogy meg sem fordult a fejünkben, hogy benyújtsuk. Továbbmegyek, azt is világossá tettük január-február folyamán, hogy a demokratikus alkotmányozásnak vannak bizonyos feltételei. Ahhoz, hogy egy stabil alkotmánya legyen egy országnak, nem elég egy bármilyen matematikai többség a Parlamentben, nem is az a kérdés, hogy egyik vagy másik párt részt vesz-e a folyamatban, hanem hogy az emberek részt vesznek-e. A Fidesz-KDNP elmulasztotta tájékoztatni a választóit a 2010-es kampányban arról is, hogy új alkotmányt akar, hogy milyen elvek mentén milyen alkotmányos változtatásokra készül. Ezt a morális legitimációs hiányt valahogyan pótolni kell. Ezért mondtuk azt, hogy akkor vagy egy megerősítő népszavazás, vagy a következő Parlament kétharmados többségének a jóváhagyása szükséges egy új alaptörvény hatálybalépéséhez. Akkor van meg a demokratikus alkotmányozás feltétele, ha az alkotmányozó többségen belül konszenzus van arról, hogy az alkotmányosság minden esetben a többségi uralomnak a korlátja. Most azt látjuk, hogy ennek a fordítottja igaz, lásd az alkotmánybírósági hatásköröknek a megkurtítását, a semmisségi törvényt, azt, hogy alapvető alkotmányos jogelvekkel szembemenve, visszamenőlegesen vonnak el jogokat, vagyonokat és rendítik meg millióknak az egzisztenciáját gondolok itt most a korengedményes nyugdíjaknak a visszamenőleges megvonására.

- Hogyan értékeli az LMP parlamenten kívüli munkáját? Milyen szerepe van ebben például az utcai megmozdulásoknak?

- Szerintem fontos, hogy egy parlamenti párt egyfelől próbáljon, jelentsen ez bármit, kapcsolatot tartani a saját holdudvarával, szimpatizánsaival és egyáltalán a választópolgárokkal. Fontos az, hogy egy mediatizált politikai térben próbáljuk emészthetővé tenni a saját mondanivalónkat. Ugyanakkor az is világos, hogy egy parlamenti pártnak elsősorban a parlamenti munkában kell tudnia teljesítményt felmutatni, és bármennyire furcsa, én mégis csak azt gondolom, hogy lehet, hogy rövidtávon többet ér egy-egy látványos akció, hosszú távon a választók mégiscsak azt honorálják, hogy ha valaki megbízható, következetes és hozzáértő teljesítményt tud nyújtani a Parlamenten belül.

- Némely kritikusuk ezeket "gyerekes vonásokat is hordozó akciónak" nevezi, és csak néhány száz ember szokott részt venni rajtuk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Nézze, olyan is van, amelyen öt ember vesz részt, mert úgy van megtervezve. Ezek nem mennyiségi versenyek. Vannak olyan kritikus helyzetek, ilyen volt például az Alkotmánybíróság jogköreinek a kurtítása, amikor egész egyszerűen nincs más eszköz egy ellenzéki párt kezében, mint hogy utcai megmozdulást szervez. Megmondom őszintén, hogy egy ilyen szituációban engem nem nagyon érdekel, hogy hányan vagyunk ott, ez nem mennyiségi verseny, ez egész egyszerűen morális kötelességünk, hogy kimenjünk az utcára tiltakozni. Az ellenfeleink - hogyha nincsenek látványos megmozdulásaink - azt mondják, hogy mi belesimulunk ebbe a közegbe és elfelejtettük a gyökereinket. Ha meg csinálunk látványos akciókat, akkor gyerekesek vagyunk, és miért nem milliók vannak ott egy virágültetésen. Úgyhogy nem gondolom, hogy ezt nekem nagyon kommentálnom kéne. Kétségtelen az, hogy egy parlamenti párt esetében a munka súlypontjának itt kell lennie az Országházban, és akkor merik egyáltalán a választók rábízni az ország kormányzását egy pártra, ha a parlamenti munkában tud egy megbízható teljesítményt nyújtani. Másfelől viszont fontos az, hogy legyen egy élénk, eleven kapcsolatunk a saját bázisunkkal, illetve a potenciális választóinkkal és fontos az, hogy érthetővé is megemészthetővé tegyük azt a politikát, amit itt a Parlamentben képviselünk.

- Egy LMP-s képviselő nekem pár hónappal ezelőtt azt mondta, hogy nem sikerült megtalálni azokat a hívószavakat, amelyekkel kommunikálni tudnák a frakció munkáját.

- Azt gondolom, hogy sikerült megtalálnunk, de nem vagyok kommunikációs szakember, nekem nem arról kell számot adnom, hogy milyen kommunikációs trükkök mennyire sikeresek. Szerintem megvannak azok a világos, ha nem is szavaink, de mondataink, amikkel az utóbbi pár hónapban azonosíthatóvá vált a politikánk.

- Ötös skálán hányasra értékeli most az ország helyzetét?

- Hármas alá.

- Miért?

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Azért, mert egyfelől az elmúlt két évben, tehát 2009-től a konkrét összeomlás széléről sikerült az ország gazdaságát arrébb taszigálni. Az a neoliberális-neokonzervatív gazdaság- és társadalompolitikai irány viszont, amit a kormány követ az konkrétan egy szociális válsághelyzetet fog nagyon hamar előidézni. A Fidesz-KDNP cserbenhagyta az országot, cserbenhagyta a választóit, nem erről volt szó 2010. tavaszán. Másik irányban pedig az alkotmányos demokráciának az alapelemeit számoltak fel az alkotmányozással, és egy centralizált demokrácia kiépítése zajlik.

- Tavaly a választási kampányzárón azt mondta, hogy a nagy kérdés, lesz-e demokratikus alternatívája a kormánynak 2014-ben, az egyik beszélgetőpartnere pedig akkor még azt is felvetette, hogy "az LMP lehet a Fidesz váltópártja". Ezt hogyan látja egy év távlatából?

- Az hogy váltópárt, hogy mondjam, én ezekre a szavakra nem tekerednék rá, mert látni kéne például egy választási rendszert is, de az LMP-nek egy önálló pólusképző erőnek, illetve egy kormányképes alternatívának kell mutatkoznia 2014-ben. Azt továbbra is csak megerősíteni tudom, hogy mi lehetünk a Fidesznek a demokratikus alternatívája.