Lesz kórházátalakítás, hamburgeradó és béremelés az államtitkár szerint

2011.06.01. 12:52

Lesznek feleslegessé váló intézmények, a megtakarításokat viszont béremelésekre és fejlesztésekre lehet fordítani - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, miután a kormány jóváhagyta az egészségügy átszervezésére készített terveket. Az már biztos, hogy állami kézbe kerülnek a fővárosi kórházak, illetve hogy három nagy centrumba szervezik a fővárosi sürgősségi ellátást.

A kormány keddi ülésén döntés született arról, hogy térségi egységekre épülő intézményrendszert alakítanak ki az egészségügyben - jelentette be a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. A kormány döntött arról is, hogy létrejön az Állami Egészségszervezési Központ, amely az új rendszerben a kórházak tulajdonosa és üzemeltetője lesz.

A tervezett nagytérségek és kistérségek térképe még nem végleges, az államtitkár szerint meg kell vizsgálni, mi lenne az optimális beosztás. A korábban az [origo] birtokába jutott kormány-előterjesztésből az derült ki, hogy nyolc nagytérségi központot hoznának létre (a Semmelweis-tervben szereplő térképet korábbi cikkünkben találja).

Tízmilliárdos megtakarítás

Szócska szerint a keddi kormányülésen döntés született arról is, hogy "az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat elsősorban az egészségügyi dolgozók bérének növelésére kell fordítani". Az [origo] kérdésére Szócska azt mondta: vannak tartalékok a jelenlegi rendszerben, körülbelül 10-20 milliárd forintos nagyságrendű forrás az, ami "felszabadítható, átforgatható".

Kérdésre válaszolva Szócska megerősítette, hogy a tervezett átalakítások egyik forrása az egészségtelen élelmiszerekre vagy alapanyagokra kivetett népegészségügyi termékdíj, közkeletű elnevezéssel a hamburgeradó. "A modellezésén dolgozunk, nagy a valószínűsége, hogy lesz ilyen" - mondta az államtitkár.

 

Államosítás Budapesten

A kormány egyetértett azzal is, hogy a fővárosi intézmények állami tulajdonba kerüljenek, de a megvalósítás részleteiről még további egyeztetések lesznek. A kormány döntése értelmében a fővárosban három sürgősségi centrum jön létre (Buda, Észak-pest és Dél-Pest, amelyekhez vidéki régiók is tartoznának). A konkrét megvalósításról ugyanakkor további hatástanulmányok készülnek.

A főváros vezetése támogatja, hogy Budapest 12 kórházát "állami gondoskodásba veszik" - közölte szerdán, a kormányszóvivői tájékoztató után Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. A kórházak átvételéről a tárgyalásokat Budapest vezetése a "lehető leghamarabb" elkezdi Szócska Miklós államtitkárral - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Réthelyi Miklós, Nagy Anna és Szócska Miklós

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e kórházbezárások, Szócska Miklós nem mondta ki egyértelműen, hogy nem, de kijelentette: "Lesznek funkcióváltó intézmények. Van olyan intézmény, amely fenntarthatatlan fekvőbeteg-ellátást folytat." Megjegyezte azt is, nem hitegetheti azzal senki sem az embereket, hogy van a közelükben egy jó kórház, ha az nem képes ellátni a feladatát. Arra a kérdésre viszont, hogy szűnnek-e meg aktív ágyak, az államtitkár csak annyit mondott: "Ez a lovasberényi Molnár Lajos szóhasználata." (Molnár Lajos a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere volt, nevéhez fűződik a sok vitát kiváltott, sikertelen egészségügyi reform.)

A kormány döntése értelmében az üresen álló és "esetleg felszabaduló" egészségügyi ingatlanok hasznosításából, illetve "esetleges eladásából" származó bevételeket a központi régió egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztésére kell fordítani. Szócska szerint azért itt használják fel ezeket a bevételeket, mert a központi régióban az EU-s szabályok miatt nem számíthatnak uniós forrásokra.

Csalódottak az egészségügyi szervezetek

A Semmelweis-terv nem oldja meg az egészségügy problémáit - mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki nem ért egyet a kormányzati koncepcióban vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel sem. Éger István azt is nehezményezi, hogy "nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni". A kamara elnöke szerint ugyanis az ágazatban felszabaduló források nem elegendők a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Szerinte 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.

"Nem állították meg az egészségügyi ágazatban egyre közeledő humánerőforrás-katasztrófát" - reagált a Semmelweis-terv elfogadására Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor a koncepcióból hiányolja az egészségügyi dolgozók bérrendezését, illetve annak konkrét számait, így szerinte "a kormány ezen döntése nem képes Magyarországon, illetve a pályán tartani a méltatlan anyagi helyzetben élő és dolgozó orvosokat, ápolókat."

Magyarországon az egészségügy már olyan helyzetben van, hogy nincs idő a Semmelweis-terv lépéseinek megvalósítására - mondta Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke, aki "ennél sokkal többet várt." Például azt, hogy a kormányzat felismeri: az első megoldandó feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Szerinte az elvándorlás megállítását és visszafordítását kellett volna célként meghatározni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK