Vágólapra másolva!
Jóri András adatvédelmi biztos szerint a kormány által indított szociális konzultáció adatkezelésének számos eleme sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A beérkezett kérdőívek személyes adattartalmát ezért törölni kell. A miniszterelnök szóvivője szerint az adatvédelmi biztos személyes motivációi indokolhatják azt az állásfoglalást.
Vágólapra másolva!

Sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogát - derül ki Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalásából.

Jóri András felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány által indított szociális konzultációban - eltérően az alkotmányozásról szólótól - a kérdőívek megszemélyesítettek, így feldolgozásukkor a "politikai vélemény körébe sorolható" különleges adatok kezelése valósul meg. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet személyhez kapcsolhatóvá teszi, ráadásul lehetőséget ad annak a nyilvántartására is, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet; egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne Jóri András szerint.

Ebben az esetben az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a biztos szerint a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétől a válaszadóra nézve részletes (például lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy azokat akár más konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználják.

A konzultációs adatbázist csak akkor lehetne kezelni Jóri szerint, ha ahhoz az érintettek hozzájárulnának, ennek azonban érvényességi feltétele a megfelelő tájékoztatás. "A kérdőíven azonban az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, a hozzájárulási nyilatkozat ezért érvénytelen" - érvelt Jóri András.

Korábban az [origo]-nak Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa azt mondta, hogy "felvet adatvédelmi kockázatokat" az, hogy a kérdőíven a válaszadó neve és lakcíme is szerepel, de - mivel az aláírással a válaszadó belegyezik az adatkezelésbe - e tekintetben nem jogsértő, ameddig nem élnek vissza vele.

Az adatvédelmi biztos felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. "A visszaérkezett kérdőíveket ezt követően haladéktalanul meg kell semmisíteni" - tette hozzá. Ha a felszólításban foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, akkor a biztos határozatban rendeli el az adatok törlését.

Az ombudsman állásfoglalásával kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget, ahol későbbre ígértek választ kérdéseinkre.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden újságírók előtt úgy regált a biztos kijelentésre, hogy a szociális konzultáció megkezdése előtt a kormány által kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala felvette a kapcsolatot az adatvédelmi biztos hivatalával, és a KEK KH vezetői több személyes egyeztetést folytattak az ombudsmannal illetve munkatársaival. Ezek során - mint mondta - egyszer sem hangzott el kifogás a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Ezek után Szijjártó szerint "sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően" - mondta a szóvivő.

A szociális konzultáció keretében a mindennapi élet szempontjából legfontosabb kérdéseket tartalmazó kérdőívet küld az állampolgároknak a kormány - jelentette be még a hónap elején Facebook-oldalán a kormányfő. A kérdések között olyanok szerepelnek, mint hogy szükség van-e védett korra, segélyt vagy inkább munkalehetőséget biztosítson-e az állam, illetve mennyiben igazodjon az állami pénzből finanszírozott oktatás a gazdaság igényeihez. A devizahitelezés újraindítására, a devizahitelesek megmentésére, a közműszolgáltatók által felszámított díjakra, a nyugdíjakra is vonatkoznak kérdések.

A tíz kérdésből álló kérdőívet mindenki megkapja, aki betöltötte a 16. életévét. Azt kéri a kormány, hogy a címzettek június 15-ig juttassák vissza a kitöltött nyomtatványokat, és azt ígérik, hogy június 30-ig nyilvánosságra hozzák az eredményt.